Kínai rendőrök jönnek járőrözni Magyarországra

  • narancs.hu
  • 2024. március 6.

Belpol

A BM szerint olyan ez, mint amikor magyar rendőrök dolgoznak nyaranta Horvátországban.

Kínai rendőrök jönnek Magyarországra, hogy közösen járőrözzenek a magyar rendőrökkel a turisztikai csúcsidőszakokban, nagyobb tömegeket vonzó rendezvények idején – írja a Telex a Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás alapján.

Erről az együttműködésről Pintér Sándor belügyminiszter állapodott meg a kínai közbiztonsági miniszterrel februárban. A cél a BM szerint az, hogy javuljon a két ország állampolgárai és hatóságai között a kommunikáció, ezzel együtt erősödjön a belbiztonság és a közrend.

„Hasonló megállapodások megkötése nem példa nélküli, magyar rendőrök is segítik horvát kollégáik munkáját a horvát tengerparton a turisztikai főszezonban, osztrák rendőrök is láttak már el magyar kollégáikkal közös szolgálatot a Balatonnál” – írta a Telexnek a Belügyminisztérium.

Azt, hogy mely városokban és mikor járőröznek együtt a kínai és a magyar rendőrök, a rendőrség dönti el, a szolgálatszervezés szempontjai alapján. 

A Telex cikke kitér arra, hogy vannak, akik attól tartanak, Kína a rendőrökkel Magyarországon is ellenőrizni szeretné saját állampolgárait. Emlékeztet arra, hogy a Safeguard Defenders emberi jogi szervezet két évvel ezelőtt arra jutott, hogy Kína figyeli  az Európában élő kínaiakat, és igyekszik minél nagyobb befolyással lenni az életükre. A Momentum a Józsefvárosban és Kőbányán talált kirendeltségekre hívta fel a figyelmet tavalyelőtt:

A Telex arról ír, hogy bár máshol vizsgálódnak ebben az ügyben, a Belügyminisztérium azt állítja, Magyarországon nincsenek kínai rendőrőrsök.

A Magyar Narancs 2024. február 29-i számában Nyíri Pál, a magyarországi kínaiak életét kutató antropológus erről azt nyilatkozta, kétféle tevékenységről van szó. Az azonos vidékről származó kínaiak világszerte egyesületeket tartanak fönn, és ezekkel tényleg kapcsolatban áll a külföldön élő kínaiak hivatalos ügyeit – az útlevelek, más okmányok meghosszabbítását, elkészítését – intéző bürokrácia, de azért, mert ezt igényli is a diaszpóra. Az egyesületek közreműködnek, félig-meddig konzuli szolgáltatást látnak el, és ez tényleg az utóbbi néhány évre jellemző. Ettől függetlenül működik a hírszerzés, amellyel a kínai állam tényleg egyre inkább igyekszik ellenőrizni, mivel foglalkoznak a polgárai külföldön:

A Demokratikus Koalíciónak nem tetszik a magyar–kínai rendőri együttműködés. Mustó Géza árnyék-belügyminiszter szerint a kínai rendőrök magyarországi „bevetése”  súlyosan sérti a szuverenitásunkat, „semmi keresnivalójuk a kínai kommunista diktatúra rendőreinek Magyarországon”. A párt a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordul, azt kérve, vizsgálja meg ezt a helyzetet, nézze meg, „mit keresnek egy idegen ország rendőrei a magyar utcákon”.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.