A központi forráselvonások drámai következménye az önkormányzatoknál

Kinek a csődje?

Belpol

Katasztrofális anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok, akár ezer település is csődközelben lehet. A túlzott központi elvonás mellett visszaosztott pénzek sincsenek, ami már a fideszes vezetésű városoknak is fáj. Budapest mellett megyei jogú városok is küzdenek azért, hogy egyáltalán működni tudjanak.

Egy közép-magyarországi város egyik óvodája nem tudta kifizetni az áramszámlát. Hogy a szolgáltató ne kapcsolja le az áramot, a polgármester és alpolgármestere a saját fizetésükből egyenlítették ki a tartozást. Nem volt más forrás. Talán ez a történet írja le a legjobban, milyen állapotba és helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2025 tavaszára.

Bár a hírek leginkább Budapest kivéreztetéséről szólnak – újabb fejezetként egy 10,2 milliárd forint értékű inkasszóról, ami a csőd közelébe taszította a Fővárosi Önkormányzatot –, számos más település és város is olyan helyzetbe került, amelyből nem biztos, hogy talál kiutat. A módosabb önkormányzatok elesnek a bevételeiktől, és csak vegetálnak, a kevésbé szerencsések pedig annyi forráshoz sem jutnak, amennyi a működéshez elegendő.

Nesze, sánta, itt egy púp

A folyamatosan emelkedő ún. szolidaritási adó mellett az idén kellemetlen meglepetésként ért több száz önkormányzatot az, hogy az előző évhez képest keletkező iparűzésiadó-többletet teljes egészében elvonja a kormány. Erről egy rendeletből lehetett tájékozódni, amelyet május első felében még csak véleményezési céllal küldött ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tervezetre reagálva az érintett önkormányzatok azt kérték, legyen belátó a kabinet, és észszerű módon határozza meg az extra fizetnivalót, ne sarcolja túl a településeket, ám a szöveg néhány nappal később változtatás nélkül hatályba lépett. Ez a Fővárosi Önkormányzat esetében további 3,7 milliárd forint adófizetési kötelezettséget jelent, de Győr is kapott 1,7 milliárd, Komárom 1,3 milliárd, Kecskemét pedig 1 milliárd forint többletterhet.

Mindösszesen több mint 26 milliárd forint az újabb adófizetési kötelezettség a már meglévő, 361 milliárd forintnyi szolidaritási adó mellett. Budapestre így 93 milliárd forint jut – a kerületekre további 74, tehát a városra mindösszesen 167 milliárd forint –, Győrre 14, Debrecenre 11 milliárd forint, emellett 5 milliárd forint felett fizet Kecskemét, Miskolc, Budaörs, Szeged és Nyíregyháza. A legnagyobb arányú elvonást Budapest és a kerületei kapták, az iparűzési adó 55 százalékát kellene befizetni. Győrnél is különösen magas az arány, 45 százalék, a többi nagyvárosnál 26–35 százalék. Ez sem kevés, hiszen minden harmadik-negyedik forintról van szó.

Összesen 855 önkormányzat fizet szolidaritási adót, az újabb sarcot pedig közülük 485-en kapták a nyakukba. Mindezt úgy, hogy a települések a saját költségvetésüket rendre idén február–márciusban fogadták el, tehát miután összeállt a büdzsé, jött Nagy Márton, hogy lenne itt még egy tétel, hölgyek, urak. Könnyű belátni, hogy ha egy milliárdos vagy több százmilliós kiadás bekerül a rendszerbe, azt nem könnyű menedzselni; ráadásul nem csak egyetlen újabb kiadásról volt szó. A rendelet szerint a befizetéseket májusban kellett rendezni, és ez totálisan felboríthatja a gazdálkodást.

Borsod, Heves

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.