Kiszögezve az iskola bejáratára – A középiskolai felvételik botránya

  • Világi Mariann
  • 2015. január 17.

Belpol

Fellélegezhetünk. Vége a fegyvertelen támadásnak. A túszdráma két napig tartott. Ma 2015. január 17-ét írunk, szombat van. 10 óra, kezdődnek a középiskolai írásbeli felvételik.

Nem ismerem a kiképzetlen túszok lelkiállapotának változásait. De valahogy így képzelem: amikor a túszejtés elkezdődik, kialakul egy sokkos állapot, a „nem hiszem el, hogy ez megtörtént”. Aztán rájövünk, hogy mégis. Düh, harag, kétségbeesés, apátia – mind lehetségesek. Lepereg egy élet, az összes erőfeszítés, munka, szeretteink képei, akiknek nem tudunk támasza lenni, akik nem tudnak támaszt adni nekünk. És amikor kiderül, hogy átmenetileg mégis szabadon engednek, a fellélegzés sem lehet zavartalan. Ha mindent elfelejtünk, elnyomunk, feldolgozunk, azt nem felejthetjük, hogy áldozatok voltunk. Ha hazudunk magunknak, akkor sem. Zsigereinkben tovább él, és működik bennünk, működtet minket.

Ne engedjék felvételizni!

A jelentkezési határidő a középiskolai felvételikre 2014. december 9. volt. Ezután kezdődött a rendeletalkotás, és január elsejével hatályba is lépett a rendelet, amely korlátozta a már jogszerűen jelentkezettek felvételi lehetőségeit abban az esetben, ha évfolyamot szeretnének újrajárni, amire sok éven át volt lehetőség.

Az Oktatási Hivatal sajtóanyagából kiderül, hogy ebben a tanévben durván 65 ezren jelentkeztek olyan középiskolába, amely felvételiztetésre jogosult. A 9. évfolyamos, írásbelire jelentkezők száma közel 53 800 fő; a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 6700 fő, a 8 évfolyamos írásbelin mintegy 5300 fő vesz részt.i

Lehetne részletezni az indokokat, hogy ez a lehetőség helyes-e, vagy éppen a nemzeti közoktatás megrontója. Tény azonban, hogy még ebben a központosított, kézi vezérelt rendszerben is a nyolcosztályos és hatosztályos középiskolák hivatalos kerettanterve sem azonos az általános iskolák vonatkozó kerettanterveivel. Tehát az a kiizzadt hivatalos indoklás – ami a kitermelt rendeletet kísérte –, miszerint egy évfolyam újrajárása fölöslegesen hátráltatja a tanulók előmenetelét, egyszerűen szólva is ostobán cinikus.

Szerdán, január 14-én az iskolaigazgatók körlevelet kaptak arról, hogy ne engedjenek felvételizni olyan gyermekeket nyolcosztályos, hatosztályos gimnáziumba, akik az általános iskola ötödik vagy hetedik osztályából jelentkeztek felvételire. És – úristen! – voltak igazgatók, akik rögvest kiszögezték az iskolájuk bejáratára, hogy a rendelet szerint érintettek törvényi felelősségük tudatában tartsák távol 10–12 éves gyermekeiket a szombati írásbeli felvételitől. Ne is próbáljuk elképzelni az érintett szülők, gyermekek, rokonok lelkiállapotát, a családi kommunikációt, azt, hogy mi történt az otthonokban. Az azonban, hogy már a sokat emlegetett kádárista reflexek helyébe világosan beléptek az orbánista uralom kiváltotta reflexek, az „azonnal és feltétel nélkül végrehajtani mindent, a legutolsó parancsig” – kézzelfogható. Nem csöngenek a telefonok, mert úgysem veszik fel, nem a hallgatás, a kivárás a taktika, hanem a tehetetlen engedelmesség. Tudomásulvétele annak, hogy nincs jogállam, nincs kontroll.

2015. január 17., 12 óra. Vége a 2015. évi középiskolai írásbeli felvételiknek.

P. S.

Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet központi írásbeli vizsgát.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.