Kocsis Máté szerint jó lenne tudni, hogy miért adott kegyelmet Novák Katalin a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endrének, és érdemes is lenne erről beszélni egyszer, de az Országgyűlés dolga most az, hogy többé ilyen ne forduljon elő – írja az MTI. Kocsis a Kossuth rádión mondta ezt péntek reggel, hozzátette, hogy a Fidesz-frakció támogatni fogja Orbán Viktor alaptörvény-módosító javaslatát arról, hogy hasonló esetekben ne születhessen kegyelem.
Kocsis szerint kialakult egy olyan vita az elmúlt napokban Magyarországon, amiből világos, hogy ezen túl nem lehet mérlegelni, hogy kaphat-e vagy sem egy ilyen bűnelkövető kegyelmet, hanem eleve ki kell zárni, jogellenessé kell tenni egy ilyen ember számára a kegyelem megadását.
Az államfő kegyelmi döntésének jogszerűségét senki nem vitatja, azt viszont muszáj megérteni, hogy mi volt ennek a morális alapja, ugyanis ez okozza ezt a rengeteg bírálatot, amelyeknek van alapja. A köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, ezt a Sándor-palota többször is felhozta Novák védelmében.
Kocsis hozzátette, hogy a miniszterelnök által csütörtökön beterjesztett alaptörvény-módosítást muszáj elfogadni, mert kiegészíti a gyermekvédelmi rendszert, tehát ezentúl minden bűnelkövetőnek tudnia kell, hogy ha gyermekek rovására teszi, amit tesz, akkor az elnöki kegyelem intézménye sem áll rendelkezésére.
„Tehát nincs menekvés, nincs kegyelem, ha úgy tetszik, és nincs semmi mentség arra, amit tett, nem fogja tudni megúszni sem a büntetést, még akkor sem, hogy ha az elnök esetleg adna egy – vitatott ugyan, de mégiscsak jogszerű – kegyelmet számára” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy be kellett zárni ezt a kiskaput a gyermekvédelmi intézkedéseken.
„Szerintem ez az embereknél egy világos határvonal, ha úgy tetszik egy vörösvonal, amit nem lehet átlépni, és ezt a szülők a maguk eszközeivel igyekeznek is érvényesíteni, és ezt az államnak is kell, tehát muszáj nekünk kemény jogszabályokat alkotnunk” – mondta a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy mivel a kegyelmi döntés alappal vitatott, ezért az államfői kegyelmi jogból is akként kell ezt kiemelni, hogy soha többé ne forduljon elő ilyen vita.
Szerinte jó lenne tudni, hogy mi állt az államfő kegyelmi döntése mögött, és érdemes is lenne erről egyszer beszélni, de az országgyűlési képviselőknek nem azzal kell foglalkozni, hogy mi volt a döntés alapja, hanem azzal, hogy ez többé ne forduljon elő. Hozzátette, “ennek a helyzetnek nem szabadott volna előállnia, függetlenül attól, hogy mi volt a megfontolás.”
Az alaptörvény-módosítási javaslatot március második felére fogadhatják el, ugyanakkor ez visszamenőleg nem tud majd segíteni a helyzeten, de a még folyamatban lévő ügyekre, illetve a jövőben benyújtandó kérvényekre már vonatkozik.
