Költöznie kell a Politikatörténeti Intézetnek, közleményben kérnek segítséget

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Belpol

Azokhoz fordulnak, akiknek "fontos egy államtól független, a baloldali értékek iránt elkötelezett, szabad és szolidáris intézmény".

"Reméljük, minél többeknek fontos egy olyan, az államtól független, a baloldali értékek iránt elkötelezett, szabad és szolidáris intézmény, amely – a jelenlegi, mindent kontroll alatt tartó törekvésekkel szemben – a múltat nem átírni, hanem megismerni szeretné" - közleményben kér segítséget a Politikatörténeti Intézet.

A Fővárosi Ítélőtábla 2020. július 14-i ítéletében jóváhagyta azt az ítéletet, ami szerint a Politikatörténeti Intézetnek harminc napon belül el kellene hagynia az Alkotmány utcai székházát. Az ingatlant pedig kiürített állapotban át kell adnia az államnak, mindezt anyagi ellentételezés nélkül.

"Újabb kísérlet történik tehát a megsemmisítésünkre, a CEU, az MTA és az 1956-os Intézet után a tudományos élet egy újabb bástyájának ledöntésére" - írják.

Az intézet a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, de mivel ennek nincs halasztó hatálya, el kell kezdeniük a költözködést. Kiemelik azonban, hogy bíznak abban, a kormány nem alkalmaz kettős mércét, és akárcsak a gyöngyöspatai szegregációs perben, a kormány itt is kifejezetten kéri majd, hogy az érintettek várják meg, milyen határozat születik az általa benyújtott felülvizsgálati kérelem ügyében.

Figyelmeztetnek, hogy a költözés komoly problémát jelent, ugyanis:

  • "Képtelenség a nálunk őrzött közel 2600 iratfolyóméternyi – vagyis 2,6 kilométernyi – levéltári és könyvtári iratot egy hónap leforgása alatt megfelelően leltározni és biztonságosan, a szigorú szabályokat betartva, pontos nyilvántartás elkészülte után másik helyre szállítani."

  • "Ráadásul a levéltári anyag egy részét korábban forma szerint az állam már elvette tőlünk, de ezeket az államosított iratokat még mindig nem vitték el az épületből. Ebből is látható, hogy a jelenlegi kormányzat számára csak üres szlogen a nemzet, a történelem és a múlt teljes körű megismerése, hiszen ellenkező esetben már találtak volna helyet a számukra oly fontosnak feltüntetett anyagnak. Valakinek márpedig mindenképpen gondoskodnia kell a történeti dokumentumok felelős őrzéséről, ahogyan azt mi tesszük addig, amíg lehetőségünk van rá. Mert nekünk tényleg Magyarország és annak történelme az első."
A 444.hu emlékeztet, hogy itt arra az az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagukra gondolhatnak, amelyet egy korábban ellenük indított perben elvesztettek, mert a levéltári törvény értelmében át kellett volna adniuk a Nemzeti Levéltárnak.


Ahogy írják, most a költözés előkészületei folynak, és a kényszerű költözéshez pedig segítséget kérnek:

"Bízunk benne, hogy lesznek olyan áldozatkész polgárok, szervezetek, intézmények, önkormányzatok, amelyek segítenek minket a bajban. Reméljük, minél többeknek fontos egy olyan, az államtól független, a baloldali értékek iránt elkötelezett, szabad és szolidáris intézmény, amely – a jelenlegi, mindent kontroll alatt tartó törekvésekkel szemben – a múltat nem átírni, hanem megismerni szeretné. Amennyiben már tudjuk, hova költözhetünk, közzétesszük; sőt a közönségünk, támogatóink segítségét is kérjük majd, mert az előttünk álló, legnagyobb feladathoz egyedül kevesek vagyunk. Közösen azonban ezzel a kihívással is megküzdünk, és bármit akar a hatalom, nem fog megszűnni az intézet" - zárják a közleményt.

 

Megegyezés helyett megsemmisítés - Földes György ügyvezető, Politikatörténeti Intézet

Erőszakkal kényszerítik a költözésre, vagy megfelelő ellentételezéssel tudja elhagyni székhelyét, a hajdani Igazságügyi Palota egyik szárnyát a Politikatörténeti Intézet (PTI)? Ez a tétje annak az évek óta zajló pernek, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. indított a magyar állam nevében.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.