Költöznie kell a Politikatörténeti Intézetnek, közleményben kérnek segítséget

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Belpol

Azokhoz fordulnak, akiknek "fontos egy államtól független, a baloldali értékek iránt elkötelezett, szabad és szolidáris intézmény".

"Reméljük, minél többeknek fontos egy olyan, az államtól független, a baloldali értékek iránt elkötelezett, szabad és szolidáris intézmény, amely – a jelenlegi, mindent kontroll alatt tartó törekvésekkel szemben – a múltat nem átírni, hanem megismerni szeretné" - közleményben kér segítséget a Politikatörténeti Intézet.

A Fővárosi Ítélőtábla 2020. július 14-i ítéletében jóváhagyta azt az ítéletet, ami szerint a Politikatörténeti Intézetnek harminc napon belül el kellene hagynia az Alkotmány utcai székházát. Az ingatlant pedig kiürített állapotban át kell adnia az államnak, mindezt anyagi ellentételezés nélkül.

"Újabb kísérlet történik tehát a megsemmisítésünkre, a CEU, az MTA és az 1956-os Intézet után a tudományos élet egy újabb bástyájának ledöntésére" - írják.

Az intézet a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, de mivel ennek nincs halasztó hatálya, el kell kezdeniük a költözködést. Kiemelik azonban, hogy bíznak abban, a kormány nem alkalmaz kettős mércét, és akárcsak a gyöngyöspatai szegregációs perben, a kormány itt is kifejezetten kéri majd, hogy az érintettek várják meg, milyen határozat születik az általa benyújtott felülvizsgálati kérelem ügyében.

Figyelmeztetnek, hogy a költözés komoly problémát jelent, ugyanis:

  • "Képtelenség a nálunk őrzött közel 2600 iratfolyóméternyi – vagyis 2,6 kilométernyi – levéltári és könyvtári iratot egy hónap leforgása alatt megfelelően leltározni és biztonságosan, a szigorú szabályokat betartva, pontos nyilvántartás elkészülte után másik helyre szállítani."

  • "Ráadásul a levéltári anyag egy részét korábban forma szerint az állam már elvette tőlünk, de ezeket az államosított iratokat még mindig nem vitték el az épületből. Ebből is látható, hogy a jelenlegi kormányzat számára csak üres szlogen a nemzet, a történelem és a múlt teljes körű megismerése, hiszen ellenkező esetben már találtak volna helyet a számukra oly fontosnak feltüntetett anyagnak. Valakinek márpedig mindenképpen gondoskodnia kell a történeti dokumentumok felelős őrzéséről, ahogyan azt mi tesszük addig, amíg lehetőségünk van rá. Mert nekünk tényleg Magyarország és annak történelme az első."
A 444.hu emlékeztet, hogy itt arra az az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagukra gondolhatnak, amelyet egy korábban ellenük indított perben elvesztettek, mert a levéltári törvény értelmében át kellett volna adniuk a Nemzeti Levéltárnak.


Ahogy írják, most a költözés előkészületei folynak, és a kényszerű költözéshez pedig segítséget kérnek:

"Bízunk benne, hogy lesznek olyan áldozatkész polgárok, szervezetek, intézmények, önkormányzatok, amelyek segítenek minket a bajban. Reméljük, minél többeknek fontos egy olyan, az államtól független, a baloldali értékek iránt elkötelezett, szabad és szolidáris intézmény, amely – a jelenlegi, mindent kontroll alatt tartó törekvésekkel szemben – a múltat nem átírni, hanem megismerni szeretné. Amennyiben már tudjuk, hova költözhetünk, közzétesszük; sőt a közönségünk, támogatóink segítségét is kérjük majd, mert az előttünk álló, legnagyobb feladathoz egyedül kevesek vagyunk. Közösen azonban ezzel a kihívással is megküzdünk, és bármit akar a hatalom, nem fog megszűnni az intézet" - zárják a közleményt.

 

Megegyezés helyett megsemmisítés - Földes György ügyvezető, Politikatörténeti Intézet

Erőszakkal kényszerítik a költözésre, vagy megfelelő ellentételezéssel tudja elhagyni székhelyét, a hajdani Igazságügyi Palota egyik szárnyát a Politikatörténeti Intézet (PTI)? Ez a tétje annak az évek óta zajló pernek, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. indított a magyar állam nevében.

Figyelmébe ajánljuk

„Nem attól lesz valaki fényművész, hogy egy épületre vetít”

Kilencedik alkalommal rendezték meg Pécsett a Zsolnay Fényfesztivált július elején. A város 28 pontján hazai és külföldi alkotók mutatták be helyszínspecifikus munkáikat, amiket négy nap alatt több mint százezer ember látott. Szervezőkkel és művészekkel beszélgettünk az esemény hazai és nemzetközi jelnetőségéről, az utóbbi években egyre népszerűbbé váló fényművészetről, valamint a mesterséges intelligencia e területen történő hasznosításának lehetőségeiről.

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.