Kórházi étkeztetés – Húst, halat hétszázból

Belpol

Az egészségesebb és jobb minőségű kórházi kosztot előíró közétkeztetési rendelet szerint a jövőben 700 forintot kell egy kórházi beteg egynapi élelmezésére költeni – jelenleg ez az összeg 500 forint.


A Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Intézet három konyhával működik, naponta 1500 beteg étkeztetéséről gondoskodnak. Czékmán Ervin, az élelmezési osztály vezetője úgy véli, mindenféleképpen szükség van a kórházi kosztra fordított összeg emelésére, és egyetért a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnökével, aki szerint ez a rendelet az egészségesebb táplálkozás felé tett fontos lépés lehetne. A kórházi kosztra vonatkozó utolsó normamódosítás ráadásul hat éve, 2007 novemberében volt, azóta az élelmiszerárak jelentősen nőttek. „A legnagyobb probléma, amiről a kormányzat nem vesz tudomást, hogy a kórházaknak nagyon sok kifizetetlen számlája van, tartozunk a szállítóknak – mondja Czékmán. – Ma 500 forintból egyszerűen nem lehet tisztességes étkeztetést biztosítani.”

false

 

Fotó: MTI – Kallos Bea

 

A tervezet értelmében tíz nap alatt húst hatszor, halat egyszer, teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket pedig tízszer kellene a kórházban fekvő betegeknek kapni – és akkor az idény szerint változó gyümölcsökről és zöldségekről még nem szóltunk. „Az előírt dietetikai szabályokat jelenleg nem sikerül betartanunk, a rendelkezésre álló keret nagyon szűk, hónapról hónapra folyamatos túllépés van – mondja a Péterfy Sándor utcai kórház élelmezési vezetője. – A beteganyag sokféle, vannak aktív és krónikus ágyaink. Az előbbinél napi négyszeri, míg az utóbbi esetében ötszöri étkezés szükséges, melybe beletartozik a hús, a gyümölcs, zöldség is. Ehhez az eddigi 500 forint nagyon kevés.”

A rendelettervezet nagy hangsúlyt fektet például az eddig háttérbe szorult halfogyasztásra. Azt azonban nem tudni, hogy a plusz 200 forint elég lesz-e arra, amit az előírtak szerint be kell tartani. „700 forint még mindig kevés ahhoz, hogy egy beteg napi négyszeri-ötszöri étkeztetését fedezze. A mezőgazdasági tevékenységet befolyásolja az időjárás, az árakat még a politika is. Nekünk pedig minden pénzbe kerül.”

Az élelmezési osztály vezetője szerint 800-900 forint alatt nem lenne szabad megállapítani a kvótát, annyiból azonban már teljesíteni lehetne a koszttal kapcsolatos elvárásokat. A rendelet hatálybalépéséről még nem lehet biztosat tudni, hiszen ha a hétfői Világgazdaságban írtakat vesszük alapul, akkor egy kórház költségvetésének akár öt százalékát is elérheti az élelmezésre fordított összeg – ez esetben a rendelet többletforrás-igénye milliárdos nagyságú, aminek a biztosítása a mai magyar egészségügyben jószerivel elképzelhetetlen.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.