Egy 1998-as alkotmánybírósági döntés értelmében a parlamentnek 2000. június végéig egyértelműsítenie kell a magzatvédelmi törvény "súlyos válsághelyzet" meghatározását. Az európai normáknak egyébként megfelelő jelenleg hatályos, 1992-es törvény a krízisre való hivatkozást tolerálva engedélyezi a terhességmegszakítást. A kormány tagadja, hogy szigorításra készülne, amit az ellenzék és néhány civil szervezet kétkedéssel fogad. 1992-ben egy ugyancsak jobboldali koalíció képes volt ellenállni a konzervatív - mindenekelőtt egyházi - nyomásnak. Kérdés, hogy nyolc év múltán a Fidesz vezette jobboldali kormánynak lesz-e ehhez ereje.Kormány-előterjesztés az abortusztról
"Hüvelyemen át folyadékban táguló pálcikát helyeztek fel előző este a méhnyakba. A folyadéktól sokszorosára duzzadó pálcika reggelre kitágította méhszájamat. Reggel pár perces altatás után gömbölyű végű csövet vezettek méhem belsejébe, amelyet szívókészülékre csatoltak. Ezen keresztül szippantották ki a magzatot. Ovális alakban meghajlított lemez végű fémrúddal, küretkanállal tapogatták végig méhfalamat, hogy nem maradt-e szövet a méh belsejében. Néhány percig tartott az egész. Ébredés után gyógyszert kaptam, ami összehúzta a méhemet, és csillapította a vérzést. Hat hétig nem élhettem nemi életet, de nem is hiányzott."
*
"Héthetes terhes voltam. A családvédelmi szolgálat rendelőjében igyekeztem csukva tartani a szemem, hogy ne lássam a falakat beborító csecsemő- és magzatképeket és egy magzatvédő szervezet felhívását, hogy nehogy rosszul döntsek. Kicsit zavarba jöttem a beutalóm szövegétől is. >>T. Védőnő! Kérjük fenti terhesünk interruptióját engedélyezni szíveskedjenek.
Egy döntés következményei
Az Alkotmánybíróság (AB) 1998. november 18-án kihirdetett döntésében alkotmányellenesnek nevezte, és 2000. június 30-i hatállyal megsemmisítette az 1992-es magzatvédelmi törvény "súlyos válsághelyzet" meghatározását. Az AB szerint a súlyos válsághelyzet valóban alkotmányos indoka a terhességmegszakításnak, ám az államnak alkotmányos kötelessége a magzati élet védelme, tehát kötelessége "megfelelő ellensúlyt" képező intézkedést hoznia ennek érdekében. Az Alkotmánybíróság elutasította viszont a magzat jogalanyiságának megállapítására irányuló kérvényeket. Az AB értelmezésében a parlament két lehetőség közül választhat: nem hiszi el a nő bemondására, hogy az illető válsághelyzetben van, hanem törvényben felsorolja az ilyen lehetséges helyzeteket; ha pedig lemond a válsághelyzet vizsgálatáról, akkor a "magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képző rendelkezéseket is meg kell állapítson". Amennyiben a parlament nem rendezné a kérdést 2000. június végéig, úgy azt követően az orvosok csak akkor végezhetnének terhességmegszakítást, ha a terhesség az anya életét súlyosan veszélyezteti, ha a magzat valószínűsíthetően fogyatékos, vagy ha a terhesség bűncselekmény következménye.
A nők kilencvenöt százaléka viszont a súlyos válsághelyzetre hivatkozva kéri a terhességmegszakítást. Az 1992-ben elfogadott magzatvédelmi törvény szerint "súlyos válsághelyzet" az, amely "súlyos testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését".
A meghatározást elégtelennek ítélték az egyházak és a magzatvédő szervezetek: szerintük a túl liberális törvény felelős a nemzet fogyásáért. Az MDF vezette kormány idején erőteljes társadalmi tiltakozás előzte meg a parlament abortusszal kapcsolatos döntését. Hosszas viták után a parlament elvetette az A változatot, amely csak különleges esetekben engedélyezte volna az abortuszt, és a jelenlegi liberális, az európai normáknak megfelelő B változatot fogadta el. A frakciók nem szavaztak egységesen: hat akkori SZDSZ-es képviselő - köztük Mécs Imre és Hack Péter -, a fideszes Sasvári Szilárd és Papp János például nemmel voksolt, a kisgazdák viszont szinte kivétel nélkül a liberálisabb változatot támogatták.
Eljárás
A 2000. június végéig érvényes törvény szerint a terhességét megszakítani kívánó nő a terhesség idejét megállapító szakorvos igazolásával keresi fel a Családvédelmi Szolgálatot. Miután a védőnő tájékoztatta a nőt az abortusz feltételeiről, körülményeiről, a gyermekvállalás esetén elérhető támogatásokról, valamint a védekezés formáiról, a terhes nő aláírja az abortuszkérő lapot; ezzel három nap gondolkodási idő után jelentkezhet a kórházban.
Mágori Katalin, a VIII. kerületi családvédelmi szolgálat munkatársa szerint az a nő, aki felkeresi a szolgálatot, már önmagában válsághelyzetben van: bizonytalan és fél. "A nők többsége azt hiszi, valóban az én engedélyemtől függ az abortusza, hiszen ez áll a beutalón. Pedig én nem bíráskodhatok." A védőnő szerint a rendelőt felkereső havi száz-százhúsz nő közül mindössze négy-öt jön vissza, hogy megtartaná a terhességét. "Talán mondtam egy mondatot, amitől lenyugodott a nő, és a megtartás mellett döntött. De senkit nem beszélhetek rá", hangsúlyozta Mágori Katalin.
Legalábbis június 30-ig.
A birtokunkban levő előterjesztés szerint ugyanis a tanácsadás a jövőben a magzat megtartásáért történik, ezért a védőnőnek a terhesség "etikai és jogi összefüggéseiről" is fel kell világosítania a nőt. A kérőlapot a védőnő nem azonnal állítja ki: a terhes nőnek három nap után ismét fel kell keresnie a szolgálatot, és miután a védőnő "meggyőződött arról, hogy terhességmegszakítási szándékát továbbra is fenntartja", a nő nyilatkozik arról, hogy a beavatkozást követően még két alkalommal felkeresi a szolgálatot. Az abortusz elvégzésének feltétele a jövőben a tb-finanszírozás szerinti intézményi költség harminc vagy ötven százalékának befizetése lenne. A fennmaradó összeget a nő a beavatkozást követően fizeti be.
A tervezet szerint 2001. január elsejétől a nők életükben csak egyszer vehetnének igénybe költségvetési támogatást. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a nők körülbelül 30 százaléka szociális helyzete alapján 4000, 50 százaléka 1500 forintot fizet. A jövőben ez az összeg a jelenleginek legalább tízszerese, 16 ezer forint lenne, ennyit fizet az Egészségbiztosítási Pénztár a kórháznak az abortusz után. Ha a nő költségvetési segítséget kér, nyilvántartásba kerül.
"Döbbenetes, hogy 1500 forintért lehet abortuszra járni", vélte Pusztai Erzsébet, az egészségügyi tárca politikai államtitkára, a ´92-es és a jelenlegi törvény előkészítője. Az államtitkár cáfolta a Népszava múlt keddi számában megjelent értesülést, amely szerint a műtét, az altatás, az előkészületek és az ápolás egynapi költsége elérné az 50-60 ezer forintot. "Csak 16 ezer forintot kell fizetni, mert ez az egészségbiztosító által megállapított finanszírozási összeg", mondta Pusztai Erzsébet. Az abortuszra jelentkezők nagy része nem először szakíttatja meg terhességét.
Ungár László, a Szent István Kórház főorvosa, gyakorló szülész-nőgyógyász szerint majd minden második nő kerül élete során olyan helyzetbe, hogy meg kell szakíttatnia terhességét. "Nem igaz, hogy ezek a nők könnyelműek. Többségük nagyon gondosan védekezik, és mégis teherbe esik. Vannak aztán, akik a fogamzásgátlót sem tudják megfizetni. Az egyszeri anyagi segítséggel az állam azt sugallja a nőknek: egyszeri vétkedet megbocsátjuk, de többet nem." (Lásd Védekezés című keretes anyagunkat.) A főorvos tapasztalata szerint a nők többsége nem tud ennyi pénzt erre áldozni, ezért a jövőben arra kényszerülhet, hogy megtartsa nem kívánt gyermekét.
Beszéljük meg!
"A rendszeresen visszatérők valószínűleg fogamzásgátlóként használják a terhességmegszakítást. Sokan közülük látszólag nagyon könnyen veszik, talán föl sem fogják, hogy egy élet elpusztításáról van szó", vélte Odor Andrea országos vezető védőnő. Hegedűs Mihály, az FKGP egészségügyi kabinetjének vezetője, a parlament egyetlen gyakorló szülész-nőgyógyász képviselője ezt nem így látja: "Nem találkoztam még olyan nővel, aki könnyedén vette volna a beavatkozást. Ezek a nők a világ legszerencsétlenebb teremtményei, akik a műtétből felébredve gyakran rettenetesen szenvednek." Hegedűs Mihály szerint minden válságba került nőt támogatni kell, ezért a kisgazdapárt szerint nem a törvény szigorítására, hanem a gyermeknevelésre alkalmas körülmények megteremtésére van szükség.
Pusztai Erzsébet, a javaslat előkészítője és Koltay Ildikó, a Fidesz- frakció témafelelőse szerint szigorításról szó sincs: a javaslat tiszteletben tartja a nők önrendelkezési jogát, de (a tanácsadás keretében) fokozott figyelmet fordít a magzat megtartására. "Bár a törvényben nincs benne, de a családvédelmi szolgálaton keresztül lehetővé szeretnénk tenni, hogy a nők kedvezményesen jussanak hozzá a fogamzásgátlókhoz", mondta Pusztai Erzsébet.
"Az Alkotmánybíróság azt várja el, hogy a tájékoztatás a magzat megtartására irányuljon. Azt próbáljuk elérni, hogy csak akkor vetesse el, ha végképp ellehetetlenül a helyzete. Eddig objektívan tájékoztattuk a nőt, mostantól úgy kell pozitívan befolyásolnunk a megtartás irányába, hogy közben ne érezzen kényszert. Ha a nő nincs megfelelő információ birtokában, nem tud dönteni", fejtegette Odor Andrea, aki részt vesz annak az új törvény szellemiségének megfelelő tanfolyamnak a kidolgozásában, amelyet a jövőben a családvédelmi szolgálat munkatársainak el kell végezniük.
Fridli Judit, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint a tervezet elfogadhatatlan beavatkozás a nő magánéletébe. "Rábeszéléssel nem fog csökkenni az abortuszok száma, csak a nő kerül kiszolgáltatott helyzetbe egy ismeretlennel szemben, holott a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság kilencven százaléka magánügynek tekinti a gyermekvállalást, amibe az állam nem szólhat bele", mondta. Fridli Judit szerint a rábeszélés több alkotmányos alapjognak ellentmond, így az emberi méltóság jogának vagy a lelkiismereti szabadságénak.
A törvényjavaslat szerint a tanácsadás során a védőnőnek először az abortusz etikai és jogi feltételeiről kell tájékoztatnia a nőt. Ennek során a magzati élet joga és a nő alkotmányos jogai mellett szó eshet az egyes vallások abortusszal kapcsolatos véleményéről, de arról is, hogyan változtak az abortusszal kapcsolatos nézetek a történelem során, vagy milyen a beavatkozás jogi és bioetikai megítélése. Ezt követően a védőnőnek hangsúlyozottan szólnia kell az abortusz veszélyeiről is. "Hazug dolog azzal fenyegetni a nőket, hogy a terhességmegszakítás a legveszélyesebb helyzetbe juttatja azt, aki e mellett dönt. A valóságban a szülés kockázata nem kisebb, mint a terhességmegszakításé", állítja Ungár László főorvos.
Sokasodjunk!
Fridli Judit szerint súlyos szigorítás az is, hogy a nőnek a műtét előtt másodszor is meg kell jelennie a védőnő előtt. "Először kioktatják a terhes nőt - még akkor is, ha terhessége bűncselekmény következménye -, majd három nap múlva ismét vissza kell mennie. Elfogadhatatlan az is, hogy a műtét után még kétszer visszatérjen. Az embernek joga van arra, hogy az általa kiválasztott személlyel beszélje meg magánügyeit."
"Mi nem fegyőröket alkalmazunk a családvédelmi szolgálatoknál, hanem empatikus embereket, akik értenek szakmájukhoz", utasította vissza a vádakat Koltay Ildikó.
"Az előterjesztés még Canossát is járat a szerencsétlen helyzetbe került nővel", mondta Vojnik Mária, az egészségügyi bizottság szocialista tagja. A szocialisták támogatják az SZDSZ javaslatát, amelyet azonban - a háromszori benyújtás ellenére - az egészségügyi bizottság még tárgysorozatba sem vett. A Fidesz-frakció egy tagja szerint "az elv az, hogy ellenzéki javaslatokat nem tárgyalunk. Ráadásul a Fidesz nehéz helyzetben van: úgy kellett megcsinálnunk az előterjesztést, hogy a jobboldal és az egyházak is megkapják, amit akarnak, ugyanakkor az emberek ne érezzék, hogy szigorítani akarunk."
Tény: az Egészségügyi Minisztérium tárgyalt az egyházakkal, nem küldte viszont el tervezetét a nőket képviselő vagy női jogokkal foglalkozó civil szervezeteknek. "Még nem küldtük el, mert a javaslat változhat. Kikerülhet például a tervezetből az egyszeri támogatásra vonatkozó javaslat, és módosulhat a családsegítő szolgálatnál folyó eljárás rendje is", jegyezte meg Pusztai Erzsébet, aki hangsúlyozta: egyeztetni kívánnak a civilekkel is.
Már ha marad erre idő.
A háromhetes működési rend miatt ugyanis valószínűleg csak az utolsó pillanatban lehet majd elfogadni a törvényt, hiszen éles viták várhatók. Ezt megelőzendő a kormány képviselői hangsúlyozzák: nem szigorítanak. Koltay Ildikó veszélyesnek tartja, hogy a javaslat aktuálpolitikai hangsúlyt kap. "A Fidesz-frakció nem fogja korlátozni a nők önrendelkezési jogát. A nő fogja eldönteni, hogy megtartja-e gyermekét vagy sem", mondta.
Béki Gabriella, az SZDSZ-javaslat benyújtója szerint már a fizetővé tétel is súlyos korlátozás, amely ellenkezik a nők önrendelkezési jogával. A szabaddemokraták a családvédelmi szolgálat keretében önkéntes válságsegítő tanácsadást működtetnének, és 90 százalékos tb-támogatással juttatnák fogamzásgátló szerekhez a 19 év alatti és 40 év feletti nőket.
A törvényjavaslathoz még számos kormánypárti módosító indítvány érkezhet. Csáky András, az egészségügyi bizottság MDF-es alelnöke például kimondaná a magzat jogalanyiságát. Csáky véleménye szerint "természetellenes, hogy élő személyt megölünk. A jelenlegi törvény a magzat három hónapos koráig lehetővé teszi a gyilkosságot. A közvélemény Ratkó óta az anya önrendelkezési jogának bűvöletében él, még kísérlet sem történt ennek megváltoztatására." Csáky véleménye egybeesik Lábady Tamás alkotmánybírónak az 1998-as AB-döntéshez írt (kisebbségi) különvéleményével: Lábady szerint a méhmagzat fogantatása pillanatától ember.
Az abortuszt a nő és a férfi magánügyének tartók és az azt erkölcsi-etikai kérdésként kezelők között nincs könnyű helyzetben a Fidesz-kormány. Pusztai Erzsébetet máris támadják, hogy "félrevezető" kijelentéseket tesz, miszerint a jelenlegi törvény alapvetően jó lenne. A Magyarok Világszövetségének Százak Tanácsa (többek között Liebmann Katalin, Csúcs László, Jobbágyi Gábor, Győri Béla, Pozsgay Imre, Eperjes Károly, Pálffy G. István) felszólította a politikusokat, változtassák meg a törvényt, hogy szűnjön meg "a pártállamtól örökölt állami keretek között folyó népirtás" és a "virágzó magyar abortuszipar".
Ungár László szülész-nőgyógyász szerint nincs az a szülész, aki szeretne terhességet megszakítani. "Az ember tudja, hogy kényszerű rosszat választott a még rosszabb helyett. De nem arra lenne szükség, hogy a nőket még kínosabb helyzetbe hozzuk, hanem hogy pszichés segítséget nyújtsunk nekik."
Mágori Katalin, a VIII. kerületi családvédelmi szolgálat munkatársa szerint épp ebben segíthet, hogy a nő nem csak egyszer kerül kapcsolatba a szolgálat munkatársával. Ámbár megjegyezte: "Ugyanakkor a nő nálam újra és újra szembesül azzal, amit legszívesebben elfelejtene."
Varró Szilvia
Módszertan, avagy népi horror
Ha egy nő nagyon akarja, akkor megszakíttatja a terhességét: így volt ez mindig is. Ha nem orvosi segítséggel, akkor népi módszereket alkalmazva. A köszörűkő alatt a vályúban visszamaradó köszörűsár pálinkába áztatva például kiváló magzatelhajtó szer volt. A harmincas évek elején jöttek divatba a nemi szervbe felhelyezett hegyes tárgyak: pálcikák, üvegdarabok, faágak. A leggyakoribb segédeszköznek számított a csont hajtű, a drót, a fakanál, a horgolótű. A XX. századi magyar gyakorlatban a listavezető egyértelműen a kötőtű. Az ötvenes években ismerkedett meg a magyar nő a földről fölszedett gyökerek hatásával. 1952-56 között Békésben húsz asszony halt meg talajbaktérium okozta fertőzés miatt.
A manuális képességgel megáldott szerencsésebb nők puszta kezükett a méhszájba bejuttatva meg tudták repeszteni a peteburkot. Az orális abortív szerek közül a legismeretesebb a bazsarózsa, a cickafark, a cédrusfa vagy az édesgyökér. Lokálisan lehetett alkalmazni a petrezselymet, sárgarépát, nadragulyát vagy dohányt. Cegléden 1951-ben több nő is meghalt, miután főzött dohánylevelet ivott, a dohánylevél közepén lévő erezetet pedig feldugta. A Balaton környéki muskátlik sem csak szemet gyönyörködtettek: a zöld muskátliszár 18 cm-es részét a nők hideg vízben megmosták, sós vizet tartalmazó forró lavór fölé ültek, majd mikor kitágult a méhszáj, bevezették a muskátliszárat. "Ha nem törik el, biztos a siker. Ha esetleg eltörik, veszélyesebb, mert bennmarad, bár később úgyis kijön, de nagyobb kínok között", áll egy korabeli leírásban. (Forrás: Gémes Balázs: A népi születésszabályozás Magyarországon a XIX-XX. században, Budapest, 1987)
Védekezés
Százszázalékosan megbízható fogamzásgátló módszer nincs. Legolcsóbb, körülbelül kétezer forint a spirál, ami viszont nem javasolt annak, aki még nem szült, vagy annak, akinek vérzészavara vagy kismedence-gyulladása van. A fogamzásgátló tabletták ára havi 600-700 forint, viszont három hónapi adagot kell egyszerre kiváltani. Dohányzó nőknél fokozott kockázattal jár, trombózist okozhat. Vannak alkati eltérések (protein C rezisztencia), amelyek szintén fokozhatják a trombózisveszélyt, mellékhatásként gyakori a súlygyarapodás, vérzészavar, májfunkciók megváltozása. Együttműködő partner esetén megoldás még a csomagonként átlagosan 600 forintba kerülő gumióvszer.
