Vita a sorkatonaság eltörléséről: Sereghajtó

szerző
Vultur Csaba
publikálva
2000/7. (02. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bár még nem publikus, hogy a tervezett haderő-átalakítás után pontosan hány fő pontosan mit csinálna a honvédségen belül, a számháború már elkezdődött. Az egyik oldalon a hadvezetés és a kormányzat, a másikon az ellenzéki pártok. Utóbbiak sem értenek egyet mindenben; ráadásul akadékoskodnak a sorkatonaságot ellenző civil szervezetek is. A tét nem csupán a sor-katonaság léte, hanem a honvédség mintegy 200 milliárdos - és évről évre tovább emelkedő - éves költségvetésének az elosztása. A honvédség ráadásul úgy tartja egyelőre kivitelezhetetlennek a sorkatonaság eltörlését, hogy nem egy európai (NATO-) országban működik hadsereg sorkatonák nélkül.

Bár még nem publikus, hogy a tervezett haderő-átalakítás után pontosan hány fő pontosan mit csinálna a honvédségen belül, a számháború már elkezdődött. Az egyik oldalon a hadvezetés és a kormányzat, a másikon az ellenzéki pártok. Utóbbiak sem értenek egyet mindenben; ráadásul akadékoskodnak a sorkatonaságot ellenző civil szervezetek is. A tét nem csupán a sor-katonaság léte, hanem a honvédség mintegy 200 milliárdos - és évről évre tovább emelkedő - éves költségvetésének az elosztása. A honvédség ráadásul úgy tartja egyelőre kivitelezhetetlennek a sorkatonaság eltörlését, hogy nem egy európai (NATO-) országban működik hadsereg sorkatonák nélkül.

Hatalmas összegek röpködnek, ha a honvédség átalakításáról esik szó. A csúcstartó természetesen a Honvédelmi Minisztérium (HM): a tárca számításai szerint 88 milliárd forint alatt nem úszható meg a sorkatonaság eltörlése. A HM nagyon szűkszavú, ha a haderő átalakításáról esik szó: amíg az Országgyűlés illetékes bizottságai nem döntöttek, a részletek nem nyilvánosak. Csapody Tamás katonai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a számháborúba bedobott milliárdokról pontosan nem is lehet tudni, hogyan keletkeznek. Több olyan információ is hiányzik, ami alapján meg lehetne ítélni, hogy melyik számítás a helyénvaló. Bár nyilvánvalónak tűnik, hogy ha kevesebb a katona, kevesebb a kiadás is, a HM szerint ez nem egészen így van.

Tanulmányírók

A haderő-átalakítási tervezetben foglaltakról Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője annyit mondott a MaNcsnak: nem áll távol tőle az amerikai Cubic Applications (CA) által készített tanulmány, amit a szervezet a HM felkérésére készített el. A CA-tanulmányt megszellőztető Magyar Hírlap szerint a dokumentum a honvédség jelenlegi helyzetében a katonák és családjaik életszínvonalának emelését és nem a technikai fejlesztéseket tartja elsődlegesen fontosnak. A következő tíz évet három szakaszra tagoló tanulmány szerint tehát az első kétéves lépcsőben javítani kellene az élet- és munkakörülményeket, rendezni a lakáshelyzetet, átalakítani az előléptetési rendszert, és ehhez kapcsolódóan a bér-, illetve nyugdíjrendszert is meg kellene újítani. A CA szerint a jövőben csak a rang és nem a beosztás alapján járna az illetmény. A tanulmány készítői a Honvédelmi Minisztérium hatvanezres költségvetési létszámát negyvenötezerre csökkentenék, továbbá szerintük a jelenlegi huszonhétezer helyett a teljesen profi hadsereg megalakításáig ötezer sorkatona is éppen elegendő lenne.

A kérdés az, hogy hány év alatt lehet megvalósítani a váltást, és hogy ez mibe kerülne. A leggyorsabb megoldást az SZDSZ javasolja: szerintük a jelenlegi kormányzati ciklus végére, 2002-re el lehet törölni a sorkatonaságot.

Egy a háromhoz

A jelek szerint a polgárok is támogatják az ötletet; a Medián január elején készült országos reprezentatív felmérésében a felnőtt népesség többsége (54 százalék) úgy látja, hogy az általános hadkötelezettség megszüntetése és hivatásos hadsereg létrehozása lenne kívánatos. (Az SZDSZ által kezdeményezett aláírásgyűjtés első hetében huszonötezren írták alá az íveket; ötvenezer aláírás kell ahhoz, hogy a parlament tárgysorozatba vegye a sorkatonaság eltörléséről szóló szabaddemokrata javaslatot.)

Az SZDSZ nem negyvenöt-, hanem negyvenezer fős honvédséggel számol 2002-re (sorkatonák nélkül természetesen; tizenkétezer szerződéses, tizennégyezer tiszthelyettes, hétezer tiszt és hétezer közalkalmazott). Adataik szerint jelentős, 50 százalékos fizetésemelést figyelembe véve a személyi kiadások végösszege 85 milliárd forint lenne; a kormány által 2002-re előirányzott kb. 100 milliárdos személyi kiadással kalkulálva többletköltséget tehát nem jelent a negyvenezer fős hadsereg.

A szocialisták úgy vélik, az SZDSZ nem számol azzal, hogy a honvédség idei, 189 milliárd forintos költségvetésével sem finanszírozható; ugyanakkor az MSZP szerint is a profi hadsereg a cél, csak éppen nem most, hanem öt-tíz éves távlatban. Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság szocialista elnökhelyettese szerint ugyanis legalább öt év, míg a tisztek és tiszthelyettesek arányát a kedvező 1:3-ra sikerül módosítani. Tanulmányokra hivatkozva megjegyezte, hogy - bármilyen furcsán hangzik - egy hivatásos katona 3,1 sorkatonát tud kiváltani. Az MSZP egyébként így még kevesebb, harmincötezer fős honvédséggel kalkulál, amelynek éves többletköltsége számításaik szerint 45 milliárd forint. Ezt lehetővé teszi az is, hogy hazánk a NATO tagja, fejtegette lapunknak Juhász. (Ha már a NATO-nál tartunk: sorkatona az alkotmány értelmében nem mehet külföldre, csak a hivatásosak; a szervezet elvárása pedig az, hogy az alá rendelt egységek megfeleljenek az általa támasztott követelményeknek.)

Bérhierarchia

A Honvédelmi Minisztérium szerint ennek az összegnek nagyjából éppen a duplájára (pontosan: 88 milliárdra) van szükség ahhoz, hogy megvalósulhasson a profi sereg. Számításaiknál egyrészt a jelenlegi helyzetből, azaz (az SZDSZ 40, illetve az MSZP 35 ezer fős keretszáma helyett) az 57 ezres seregből indultak ki, másrészt abból, hogy egy felmérés szerint ma 108 ezer forint bruttó bért kérne az, aki szerződéses katonának állna. Most - a demagógiát kerülendő - tekintsünk el attól, hogy a minimálbér jelenleg bruttó 25 500 forint: vizsgáljuk meg inkább, mivel érvel a HM a 108 ezer forintos fizetés mellett.

A szerződéses katonának más elhelyezési körülményeket kell biztosítani, mint amilyen körülmények között ma a sorkatonák vágják a centit. A harmincfős körletek ugyanis nem vonzók. A szóvivő szerint ezt jelzi az a tény is, hogy a jelenlegi 7000 fős szerződéses kontingenst sem képesek a mai körülmények között feltölteni. Összesen 3900 szerződéses katona szolgál most, és igen nagy a fluktuáció: átlagban öt hónapig bírja, aki kipróbálja az elhelyezési körülményeket; az illetményt (ami manapság a tervezettnek a fele, bruttó 50-55 ezer forint) is keveslik. (A sorozottaknak muszáj kibírniuk kilenc hónapig - igaz, fizetést sem kapnak.)

A kevés adat közül, amit a HM nyilvánosságra hozott, az egyik arra vonatkozik, hogy a költségek kiszámításánál a HM 19 ezer szerződéses katonával számol. Mivel ma egy tiszthelyettes bruttó bére nagyjából hetvenezer forint, így a szerződéses katona másfélszer annyit keresne, mint a főnöke; tehát a HM szerint meg kell emelni az ő bérét is száz százalékkal, így helyreáll a hierarchia. És ott van a tiszthelyettes főnöke, a tiszt; az sem járja, hogy ő kevesebbet kapjon, mint a beosztottja; a tisztek bérét számításaik szerint 50 százalékkal kell megemelni. Így valóban becsődölne a sereg: Erdélyi érvelése szerint a honvédség idei 189 milliárdos költségvetésének közel felét (48,6 százalék) fordítják bérre (92 milliárd); ha ehhez még hozzáadjuk az átálláshoz szerintük szükséges 88 milliárdot is, gyakorlatilag elfogyna a költségvetés (kilencmilliárd maradna, az meg semmire sem elég, legalábbis a honvédség háza táján).

Piacosított sereg

Igaz, a 88 milliárd csak a nyolc év múlva esedékes összeg. A HM szerint ugyanis (a jelenlegi, 57 ezres honvédségi létszámmal számolva) nyolc év szükséges ahhoz, hogy elérhető legyen az áhított 45 ezer fős hadsereg, addig is legalább évi 65 milliárd többletre van szükség.

Csapody Tamás - több, a sorkatonaságot ellenző civil szervezettel egybehangzó - véleménye szerint nem ártana figyelembe venni, hogy a bevonuló sorkatonák negyven százaléka munkanélküli, a leszerelés után viszont a hetven százalékuk van állás nélkül. A kilenc hónapos szolgálat alatt a sorkatonákat szociális segélyben kell részesíteni, nem beszélve arról, hogy míg szolgálatot teljesítenek, nem keresnek, tb-t, adót nem fizetnek. A nyugati példák alapján piacosítani kell a hadsereget, mondja Csapody. Farkas Henrik, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának vezetője pedig a többi között arra hívta fel a MaNcs figyelmét: durva csúsztatás arra hivatkozni, hogy az önkéntes hadseregre való áttérés esetén mennyit kell költeni a haditechnika és még sok minden más megújítására: a Magyar Honvédségben mindenképpen korszerűsíteni kell, és ez független attól, hogy önkéntes vagy sorozott katonák dolgoznak-e a sereg kötelékében.

Vultur Csaba

szerző
Vultur Csaba
publikálva
2000/7. (02. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra