Kormányhivatal: Fel kell tüntetni a Meseország mindenkién, hogy nem hagyományos mesekönyv

  • narancs.hu
  • 2021. január 19.

Belpol

A kormányhivatal szerint jelen formájában a mesekönyv megtévesztő. 

"Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a Labrisz Egyesület a Meseország mindenkié című könyv értékesítésekor" - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala, miután lefolytatott egy fogyasztóvédelmi eljárást a sokat vitatott mesekönyvvel kapcsolatban. 

A közlemény szerint "közérdekű bejelentésre" indított vizsgálatott a kormányhivatal, amely megállapította, hogy

"a könyv értékesítése mesekönyvként történik, amire a megnevezés és a borítón lévő grafikus ábrázolás is utal, de az nincs feltüntetve, hogy a mesék a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat jelenítenek meg. Így a fogyasztók tudtukon kívül a mesék szokott tartalmán túlmutató tartalommal találkozhatnak, és a könyv megvásárlásáról félrevezető információk alapján dönthetnek."

A kormányhivatal álláspontja szerint mivel a fogyasztók nem kapnak előzetes tájékoztatást a könyv tartalmáról és témaköréről, ezért "sérülnek a megfelelő tájékoztatáshoz való jogaik és érdekeik, ami által az egyesület tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg".

A hatóság ezért kötelezte az egyesületet, hogy nyújtson mindig teljes körű tájékoztatást a tevékenységi körét érintő áruk esetleges értékesítésével kapcsolatban. A kötelezést a Meseország mindenkié című könyv esetében is alkalmazni kell.

A közlemény arra nem tért ki, hogy a kormányhivatal pontosan mit is vár el az egyesülettől, mit tüntessen fel a mesekönyv borítóján, de érvelése erősen hasonló a kiadványt korábban ellenzőkéhez. 

A könyv körüli hisztéria akkor kezdődött, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa ledarálta egy példányát, ezután volt, hogy plakátokkal bélyegezték meg a kiadványt áruló könyvesboltokat, több óvodából is kitiltották, modván "LMBTQ propagandát" tartalmaz, szélsőjobbos tüntetők pedig egy felolvasását is megzavarták.  

A kötetben amúgy ismert mesék átiratai szerepelnek, de hősei olyan szereplők, akik a mai magyar társadalmi normák szempontjából marginalizált helyzetben vannak: így került az antológiába meleg Hamupipőke, háromfülű nyúl, sárkányölő pincérlány, roma Pöttöm Panna, mélyszegénységből, vagy bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősök, illetve más, a normától eltérő szereplők. 

"Mert ezek valóban mesék" - a Meseország mindenkié című könyv "ötletgazdáival" beszélgettünk

A Meseország mindenkié című meseantológiában a saját családjából is kirekesztett, többszörösen hátrányos helyzetű kisgyerek rátalál a benne szunnyadó tehetségre, egy másik hős pedig az azonos nemű szerelmére. Megtudhatjuk, ki miért válhat gonosszá, és amit hátránynak vélünk, adott esetben erénnyé is válhat. Mi a baj hát a kötettel? - kérdezzük ártatlanul.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.