Köszönik a Pride résztvevői a kormánynak, hogy túltolta

  • narancs.hu
  • 2024. június 22.

Belpol

Az emberi jogi felvonulás résztvevői önkormányzati választási plakátokat is vittek, így a Fidesz is „részt vett” a rendezvényen. 

„Bűn nem lehet büszkeség tárgya”, „Stop LMBTQPedofília”.

Ilyen feliratokkal várta a Novák Katalintól nemrég kegyelmet kapott Budaházy György és a Magyar Önvédelmi Mozgalom a 29. Budapest Pride Fesztivál felvonulóit szombaton délután a Lendvay és a Dózsa György út találkozásánál. Skandáltak és szirénáztak is a Telex tudósítása szerint Budaházyék, de a rendőrsorfal elzárta őket a felvonulóktól, akik közül sokan talán nem is látták őket. 

Az évről évre ismétlődő emberi jogi felvonuláson olyan emberek vesznek részt, akik a másságuk miatt a hétköznapokban rejtőzködni kényszerülnek, és olyan emberek, akik szerint ez nincs rendben, változásra van szükség, hogy ne kelljen senkinek sem rejtőzködve élni. Sok fiatalt, családost lehetett látni, politikusokat is.

 
 

 

Egy tízfős csoport is vonult, Palesztina felszabadítását sürgető jelszavakat skandálva, az Ukrajna elleni háború miatt is tiltakoznak. Egyikük azt vallotta, hogy queer, négy éve mérnökként dolgozik Magyarországon,  és azt bizonygatta, hogy a Közel-Keleten nincs különösebb gond a melegekkel, ő békében ellehet otthon a párjával. A budapesti felvonuláson nem az izraeliek, hanem az izraeli kormány, Netanjahu miniszterelnök ellen emeltek szót, szerinte a zsidóknak, a muszlimokkal és a keresztényekkel közös államban kellene élniük. 

 
 

 

A felvonulás egyik eredménye, hogy már nincs szükség kordonra ahhoz, hogy a tiltakozóktól meg tudják védeni a felvonulókat.

 
 

 

 

 A menet a Podmaniczky utcától indult, és a Vajdahunyadvár előtti zöld terület volt a cél. Az LMBTQ-közösség életét megkeserítő törvényekre válaszul a felvonulás transzparensein jó néhány politikai üzenet is olvasható volt. Lehetett látni kidekorált választási plakátokat, így Szentkirályi Alexandra szivárványos festéssel kiegészített képét is kitették.

 
 

 

A 29. Budapest Pride házigazdája, lapunk munkatársa, Karafiáth Orsolya író, költő a kirekesztés és a gyűlölet természetéről beszélt. Mindenki hallhat olyan mondatokat, amelyek úgy kezdődnek, hogy „tudod, nincs bajom a melegekkel, de…”. Ami ezután következik, abból jellemzően nem derül ki, hogy az illetőnek mi is a baja a Budapest Pride-dal, nem tudják megfogalmazni, miért tartják a felvonulást „hergelésnek”.  A költő szerint Magyarországon mindent megtesznek állami szinten azért, hogy a homofób hangok jelen legyenek a közéletben. Megköszönte a kormánynak, hogy túltolta a gyűlölködést, mert ezzel sokakat inkább az elfogadásra ösztönöz.

 
 

 

Erdős Erik Robin transzjogi aktivista beszéde arról szólt, milyen nehézségekbe ütköznek a transz emberek Magyarországon „akár a könyvtárban, akár a trafikban, akár a reptéren” amiatt, hogy nem kerülhet rá új nevük és nemük a hivatalos irataikra. Szekér Gergő énekes felvidéki parasztgyerekként jellemezte magát, aki részt vett 2019-ben A Dal előválogatóján.

 
 

 

Sajnálja, hogy a rendezvénynek már nincs köze az Eurovíziós Dalfesztiválhoz, amelyen Magyarország már nem vesz részt. Az énekes másfél éve él együtt a párjával, de a nyilvánosság előtt ezt csak nemrég vállalta fel. Menezsmentjével korábban különböző fedősztorikat találtak ki, mert értésére adták, a televízióban nincs helye meleg énekesnek. Szekér Gergő egy ideig elhitte, a melegekkel van gond, most az a meggyőződése, hogy inkább azokkal, akik azt gondolják, hogy a melegek nem szerepelhetnek a televízióban. A politikának az Illés zenekar 1969-es dalával üzent: Ne gondold, hogy tied a világ.

 
 
  

Szóba került a miniszterelnök is. Egy fiatal nő, aki a párjával ment el a fesztiválra, és arról beszélt, megkönnyebbülés látni, hogy nincsenek egyedül, ezt mondta a Telexnek: „Nem tudom, mit gondol erről Orbán Viktor, az is lehet, hogy másképp gondolkodik róla magában, mint ahogy beszél róla, mert az csak arra szolgál, hogy hergelje a saját politikai táborát. Persze, a politikában ezért mindegy is, hogy mit gondol valójában”.

 
Budapest Pride 24 02
 

 

 
Pride 2024 7
 

 

 
 
 

Fotók: Palágyi Barbara

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.