Köszönik a Pride résztvevői a kormánynak, hogy túltolta

  • narancs.hu
  • 2024. június 22.

Belpol

Az emberi jogi felvonulás résztvevői önkormányzati választási plakátokat is vittek, így a Fidesz is „részt vett” a rendezvényen. 

„Bűn nem lehet büszkeség tárgya”, „Stop LMBTQPedofília”.

Ilyen feliratokkal várta a Novák Katalintól nemrég kegyelmet kapott Budaházy György és a Magyar Önvédelmi Mozgalom a 29. Budapest Pride Fesztivál felvonulóit szombaton délután a Lendvay és a Dózsa György út találkozásánál. Skandáltak és szirénáztak is a Telex tudósítása szerint Budaházyék, de a rendőrsorfal elzárta őket a felvonulóktól, akik közül sokan talán nem is látták őket. 

Az évről évre ismétlődő emberi jogi felvonuláson olyan emberek vesznek részt, akik a másságuk miatt a hétköznapokban rejtőzködni kényszerülnek, és olyan emberek, akik szerint ez nincs rendben, változásra van szükség, hogy ne kelljen senkinek sem rejtőzködve élni. Sok fiatalt, családost lehetett látni, politikusokat is.

 
 

 

Egy tízfős csoport is vonult, Palesztina felszabadítását sürgető jelszavakat skandálva, az Ukrajna elleni háború miatt is tiltakoznak. Egyikük azt vallotta, hogy queer, négy éve mérnökként dolgozik Magyarországon,  és azt bizonygatta, hogy a Közel-Keleten nincs különösebb gond a melegekkel, ő békében ellehet otthon a párjával. A budapesti felvonuláson nem az izraeliek, hanem az izraeli kormány, Netanjahu miniszterelnök ellen emeltek szót, szerinte a zsidóknak, a muszlimokkal és a keresztényekkel közös államban kellene élniük. 

 
 

 

A felvonulás egyik eredménye, hogy már nincs szükség kordonra ahhoz, hogy a tiltakozóktól meg tudják védeni a felvonulókat.

 
 

 

 

 A menet a Podmaniczky utcától indult, és a Vajdahunyadvár előtti zöld terület volt a cél. Az LMBTQ-közösség életét megkeserítő törvényekre válaszul a felvonulás transzparensein jó néhány politikai üzenet is olvasható volt. Lehetett látni kidekorált választási plakátokat, így Szentkirályi Alexandra szivárványos festéssel kiegészített képét is kitették.

 
 

 

A 29. Budapest Pride házigazdája, lapunk munkatársa, Karafiáth Orsolya író, költő a kirekesztés és a gyűlölet természetéről beszélt. Mindenki hallhat olyan mondatokat, amelyek úgy kezdődnek, hogy „tudod, nincs bajom a melegekkel, de…”. Ami ezután következik, abból jellemzően nem derül ki, hogy az illetőnek mi is a baja a Budapest Pride-dal, nem tudják megfogalmazni, miért tartják a felvonulást „hergelésnek”.  A költő szerint Magyarországon mindent megtesznek állami szinten azért, hogy a homofób hangok jelen legyenek a közéletben. Megköszönte a kormánynak, hogy túltolta a gyűlölködést, mert ezzel sokakat inkább az elfogadásra ösztönöz.

 
 

 

Erdős Erik Robin transzjogi aktivista beszéde arról szólt, milyen nehézségekbe ütköznek a transz emberek Magyarországon „akár a könyvtárban, akár a trafikban, akár a reptéren” amiatt, hogy nem kerülhet rá új nevük és nemük a hivatalos irataikra. Szekér Gergő énekes felvidéki parasztgyerekként jellemezte magát, aki részt vett 2019-ben A Dal előválogatóján.

 
 

 

Sajnálja, hogy a rendezvénynek már nincs köze az Eurovíziós Dalfesztiválhoz, amelyen Magyarország már nem vesz részt. Az énekes másfél éve él együtt a párjával, de a nyilvánosság előtt ezt csak nemrég vállalta fel. Menezsmentjével korábban különböző fedősztorikat találtak ki, mert értésére adták, a televízióban nincs helye meleg énekesnek. Szekér Gergő egy ideig elhitte, a melegekkel van gond, most az a meggyőződése, hogy inkább azokkal, akik azt gondolják, hogy a melegek nem szerepelhetnek a televízióban. A politikának az Illés zenekar 1969-es dalával üzent: Ne gondold, hogy tied a világ.

 
 
  

Szóba került a miniszterelnök is. Egy fiatal nő, aki a párjával ment el a fesztiválra, és arról beszélt, megkönnyebbülés látni, hogy nincsenek egyedül, ezt mondta a Telexnek: „Nem tudom, mit gondol erről Orbán Viktor, az is lehet, hogy másképp gondolkodik róla magában, mint ahogy beszél róla, mert az csak arra szolgál, hogy hergelje a saját politikai táborát. Persze, a politikában ezért mindegy is, hogy mit gondol valójában”.

 
Budapest Pride 24 02
 

 

 
Pride 2024 7
 

 

 
 
 

Fotók: Palágyi Barbara

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.