Köszönik a Pride résztvevői a kormánynak, hogy túltolta

  • narancs.hu
  • 2024. június 22.

Belpol

Az emberi jogi felvonulás résztvevői önkormányzati választási plakátokat is vittek, így a Fidesz is „részt vett” a rendezvényen. 

„Bűn nem lehet büszkeség tárgya”, „Stop LMBTQPedofília”.

Ilyen feliratokkal várta a Novák Katalintól nemrég kegyelmet kapott Budaházy György és a Magyar Önvédelmi Mozgalom a 29. Budapest Pride Fesztivál felvonulóit szombaton délután a Lendvay és a Dózsa György út találkozásánál. Skandáltak és szirénáztak is a Telex tudósítása szerint Budaházyék, de a rendőrsorfal elzárta őket a felvonulóktól, akik közül sokan talán nem is látták őket. 

Az évről évre ismétlődő emberi jogi felvonuláson olyan emberek vesznek részt, akik a másságuk miatt a hétköznapokban rejtőzködni kényszerülnek, és olyan emberek, akik szerint ez nincs rendben, változásra van szükség, hogy ne kelljen senkinek sem rejtőzködve élni. Sok fiatalt, családost lehetett látni, politikusokat is.

 
 

 

Egy tízfős csoport is vonult, Palesztina felszabadítását sürgető jelszavakat skandálva, az Ukrajna elleni háború miatt is tiltakoznak. Egyikük azt vallotta, hogy queer, négy éve mérnökként dolgozik Magyarországon,  és azt bizonygatta, hogy a Közel-Keleten nincs különösebb gond a melegekkel, ő békében ellehet otthon a párjával. A budapesti felvonuláson nem az izraeliek, hanem az izraeli kormány, Netanjahu miniszterelnök ellen emeltek szót, szerinte a zsidóknak, a muszlimokkal és a keresztényekkel közös államban kellene élniük. 

 
 

 

A felvonulás egyik eredménye, hogy már nincs szükség kordonra ahhoz, hogy a tiltakozóktól meg tudják védeni a felvonulókat.

 
 

 

 

 A menet a Podmaniczky utcától indult, és a Vajdahunyadvár előtti zöld terület volt a cél. Az LMBTQ-közösség életét megkeserítő törvényekre válaszul a felvonulás transzparensein jó néhány politikai üzenet is olvasható volt. Lehetett látni kidekorált választási plakátokat, így Szentkirályi Alexandra szivárványos festéssel kiegészített képét is kitették.

 
 

 

A 29. Budapest Pride házigazdája, lapunk munkatársa, Karafiáth Orsolya író, költő a kirekesztés és a gyűlölet természetéről beszélt. Mindenki hallhat olyan mondatokat, amelyek úgy kezdődnek, hogy „tudod, nincs bajom a melegekkel, de…”. Ami ezután következik, abból jellemzően nem derül ki, hogy az illetőnek mi is a baja a Budapest Pride-dal, nem tudják megfogalmazni, miért tartják a felvonulást „hergelésnek”.  A költő szerint Magyarországon mindent megtesznek állami szinten azért, hogy a homofób hangok jelen legyenek a közéletben. Megköszönte a kormánynak, hogy túltolta a gyűlölködést, mert ezzel sokakat inkább az elfogadásra ösztönöz.

 
 

 

Erdős Erik Robin transzjogi aktivista beszéde arról szólt, milyen nehézségekbe ütköznek a transz emberek Magyarországon „akár a könyvtárban, akár a trafikban, akár a reptéren” amiatt, hogy nem kerülhet rá új nevük és nemük a hivatalos irataikra. Szekér Gergő énekes felvidéki parasztgyerekként jellemezte magát, aki részt vett 2019-ben A Dal előválogatóján.

 
 

 

Sajnálja, hogy a rendezvénynek már nincs köze az Eurovíziós Dalfesztiválhoz, amelyen Magyarország már nem vesz részt. Az énekes másfél éve él együtt a párjával, de a nyilvánosság előtt ezt csak nemrég vállalta fel. Menezsmentjével korábban különböző fedősztorikat találtak ki, mert értésére adták, a televízióban nincs helye meleg énekesnek. Szekér Gergő egy ideig elhitte, a melegekkel van gond, most az a meggyőződése, hogy inkább azokkal, akik azt gondolják, hogy a melegek nem szerepelhetnek a televízióban. A politikának az Illés zenekar 1969-es dalával üzent: Ne gondold, hogy tied a világ.

 
 
  

Szóba került a miniszterelnök is. Egy fiatal nő, aki a párjával ment el a fesztiválra, és arról beszélt, megkönnyebbülés látni, hogy nincsenek egyedül, ezt mondta a Telexnek: „Nem tudom, mit gondol erről Orbán Viktor, az is lehet, hogy másképp gondolkodik róla magában, mint ahogy beszél róla, mert az csak arra szolgál, hogy hergelje a saját politikai táborát. Persze, a politikában ezért mindegy is, hogy mit gondol valójában”.

 
Budapest Pride 24 02
 

 

 
Pride 2024 7
 

 

 
 
 

Fotók: Palágyi Barbara

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.