A kancellár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről, azaz a Zeneakadémiáról kiszivárgó történetek szerint gyakran „felemeli a hangját”, és amikor 2023 januárjában elfoglalta irodáját a Zeneakadémián, rögtön leordította az intézmény rektor asszonyát is. Bizonyára sejtette, hogy nem fogadják a legszívesebben, de a híre megelőzte őt: Kotán Attila Bertalan előző kancellári munkahelyén, a Budapesti Műszaki Egyetemen sem találta meg a közös hangot a rektorral, és amikor összeférhetetlen munkastílusa miatt már javíthatatlanná vált a viszony, Csák János javaslatára, Orbán Viktor szignójával ellátott rendelettel ültették át a BME-ről a Zeneakadémiára.
Írnokból zsoldos
Életrajzából kitűnik, hogy Kotán Attila Bertalan akrobatikusan halad az állami intézmények vezetői pozíciói között. A rendszerváltás évében matematika–fizika szakos, 1996-ban pedig közgazdász diplomát szerzett, és rögtön ekkor, a Horn-kormány idején a Medgyessy Péter-féle Pénzügyminisztériumban kezdett dolgozni, ahol a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés finanszírozása tartozott hozzá. 2000-ben az Oktatási Minisztériumba került, előbb csak titkárságvezetőként, majd – immár Medgyessy miniszterelnöksége alatt – a tárca közgazdasági osztályának vezetője lett. 2006 júliusában a Draskovics Tibor vezette Államreform Bizottságban dolgozott kormány-főtanácsadóként, fontos bizalmasa, „jobbkeze” volt a miniszternek. Nem csoda, hogy két évvel később az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője lett.
Az őt ismerők szerint azonban nincs határozott pártpreferenciája vagy ideológiai beállítottsága – „igazi csinovnyik vagy zsoldos” mondta róla egy volt államigazgatási forrásunk –, így nem is keltett megütközést, hogy Matolcsy György is kipróbálta: 2010 májusában Kotán lett a Magyar Államkincstár elnöke. Nem vált be. Alig pár hónappal később már – mivel hozzáértésében nem kételkedtek – a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági igazgatója lett. Elfogadhatóan végezte a munkáját, megfelelő „második-harmadik embernek” nevezték, aki azonban nem alkalmas arra, hogy a hierarchia csúcsára kerüljön: „Ez már olyan felelősséggel jár, ami nem való minden személyiségnek. Lehet, hogy neki sem” – vélekedett egy műegyetemi beszélgetőtársunk.
Márpedig Kotán az Akadémia után továbblépegetett a ranglétrán. 2016-tól két évig a Klebelsberg Központ elnökhelyettese volt, majd 2018-tól a Budapesti Műszaki Egyetem kancellárja lett. Az egyetemen egyértelműen annak alapítványosítása lett volna a feladata. „Személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból” – nyilatkozta 2021 decemberében, miután abban az évben kéttucatnyi egyetem átesett a „modellváltáson”. Kotán lépten-nyomon hangsúlyozta, hogy jótékony hatással lenne a BME-re, ha kikerül a közalkalmazotti és az államháztartási rendszerből, és az alapítványi forma „kézzelfogható többletforrásokkal” járna. A rafináltan lopakodó privatizációt a dékánoknak csak kisebb része támogatta volna, a többség Czigány Tibor rektorral együtt ellenezte.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
