Hogyan teszi tönkre a Zeneakadémiát a saját kancellárja?

Kotán, a takarító

Belpol

Válságos a Zeneakadémia működése, miután a kormány hozzá hű kancellárt ültetett az intézmény élére. Meglepetés nincs: Kotán Attila Bertalan a Műegyetemen is nehéz embernek bizonyult.

A kancellár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről, azaz a Zeneakadémiáról kiszivárgó történetek szerint gyakran „felemeli a hangját”, és amikor 2023 januárjában elfoglalta irodáját a Zeneakadémián, rögtön leordította az intézmény rektor asszonyát is. Bizonyára sejtette, hogy nem fogadják a legszívesebben, de a híre megelőzte őt: Kotán Attila Bertalan előző kancellári munkahelyén, a Budapesti Műszaki Egyetemen sem találta meg a közös hangot a rektorral, és amikor összeférhetetlen munkastílusa miatt már javíthatatlanná vált a viszony, Csák János javaslatára, Orbán Viktor szignójával ellátott rendelettel ültették át a BME-ről a Zeneakadémiára.

Írnokból zsoldos

Életrajzából kitűnik, hogy Kotán Attila Bertalan akrobatikusan halad az állami intézmények vezetői pozíciói között. A rendszerváltás évében matematika–fizika szakos, 1996-ban pedig közgazdász diplomát szerzett, és rögtön ekkor, a Horn-kormány idején a Medgyessy Péter-féle Pénzügyminisztériumban kezdett dolgozni, ahol a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés finanszírozása tartozott hozzá. 2000-ben az Oktatási Minisztériumba került, előbb csak titkárságvezetőként, majd – immár Medgyessy miniszterelnöksége alatt – a tárca közgazdasági osztályá­nak vezetője lett. 2006 júliusában a Draskovics Tibor vezette Államreform Bizottságban dolgozott kormány-főtanácsadóként, fontos bizalmasa, „jobbkeze” volt a miniszternek. Nem csoda, hogy két évvel később az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője lett.

Az őt ismerők szerint azonban nincs határozott pártpreferenciája vagy ideológiai beállítottsága – „igazi csinovnyik vagy zsoldos” mondta róla egy volt államigazgatási forrásunk –, így nem is keltett megütközést, hogy Matolcsy György is kipróbálta: 2010 májusában Kotán lett a Magyar Államkincstár elnöke. Nem vált be. Alig pár hónappal később már – mivel hozzáértésében nem kételkedtek – a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági igazgatója lett. Elfogadhatóan végezte a munkáját, megfelelő „második-harmadik embernek” nevezték, aki azonban nem alkalmas arra, hogy a hierarchia csúcsára kerüljön: „Ez már olyan felelősséggel jár, ami nem való minden személyiségnek. Lehet, hogy neki sem” – vélekedett egy műegyetemi beszélgetőtársunk.

Márpedig Kotán az Akadémia után továbblépegetett a ranglétrán. 2016-tól két évig a Klebelsberg Központ elnökhelyettese volt, majd 2018-tól a Budapesti Műszaki Egyetem kancellárja lett. Az egyetemen egyértelműen annak alapítványosítása lett volna a feladata. „Személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból” – nyilatkozta 2021 decemberében, miután abban az évben kéttucatnyi egyetem átesett a „modellváltáson”. Kotán lépten-nyomon hangsúlyozta, hogy jótékony hatással lenne a BME-re, ha kikerül a közalkalmazotti és az államháztartási rendszerből, és az alapítványi forma „kézzelfogható többletforrásokkal” járna. A rafináltan lopakodó privatizációt a dékánoknak csak kisebb része támogatta volna, a többség Czigány Tibor rektorral együtt ellenezte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.