Pályaelhagyó tanárok a munkaerőpiacon

Megbecsült értékek

Belpol

Bár az egyre romló viszonyok miatt évek óta tartó jelenség a pedagógusok pályaelhagyása, a folyamat a tanárokat és a közoktatást még inkább gúzsba kötő, teljességgel értelmetlen ún. státusztörvény elfogadása óta felgyorsult.

Túlhajszoltság, munkavállalói szegénység, központilag vezényelt negatív megítélés – hosszú évek óta sújtja mindez a pedagógusokat. Az 50 körüli, nem nagyvárosokban élő tanárok többsége azonban – egzisztenciális kiszolgáltatottsága okán – inkább csendben tűr. Akik pályát váltanak, azoknak új munkahelyükön épp az lesz a „különleges készségük”, ami tanárként evidencia: például a teherbírás vagy a pedagógiai érzék.

Az aHang oldalán hétfőig 5032 pedagógus jelezte, hogy a státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát. Sokan vannak, akik még kivárnak: azt mondják, megnézik, hogyan működik a törvény a gyakorlatban, és ha rendszerszinten tényleg bevezetik azokat az elemeket, amelyek lehetőségként ott lapulnak a jogszabályban, akkor lépnek. (A státusztörvényről lásd: Menni vagy maradni, Magyar Narancs, 2023. június 14.)

„Visszaülök kicsit buszozni”

„Évről évre egyre nehezebbre esett elkezdenem a tanévet, de aztán valahogy mindig belelendültem. Szerettem tanítani, programokat szervezni, a tanári munkaközösség vezetője is voltam, így jó darabig bírtam. 2021 szeptemberét viszont már nem vártam meg” – meséli Anita, aki egy észak-magyarországi kisváros lakójaként a szomszédos faluban tanított 22 éven át. Amikor két éve augusztusban bement az első tantestületi értekezletre, kiderült, hogy régi kollégái mind nyugdíjba mentek, a helyettük érkezők pedig „amolyan futottak még kategóriába tartoztak”: pedagógus végzettséggel ugyan, de más területekről jöttek. Mivel az új kollégák tapasztalatlanok voltak, azzal szembesült, hogy szinte minden feladatot rá osztottak azon az értekezleten. Hazament és megírta a felmondólevelét. Nem tudta, hol fog dolgozni, csak azt, hogy nem a közoktatásban. Még tanári munkája mellett elvégzett egy kétéves logisztikusi tanfolyamot. Nem sokkal a felmondása után felkérték oktatónak.

Anita első élménye a közoktatáson kívül „igazi ajándék volt. Olyan dicséreteket kaptam a képzés részvevőitől, hogy őket még így senki sem vette emberszámba, és hogy nekik így még senki sem magyarázta el a tananyagot. Hálásak voltak, és én is hálás voltam, hogy noha eljöttem az iskolából, taníthattam, ráadásul úgy, hogy hosszú idő után először meg is becsülték a munkámat. Pályázgattam, és épp egy évvel a felmondásom után, 2022 szeptemberében megtaláltam azt a munkahelyet, ahol azóta is dolgozom. A propaganda mindig azt nyomta, hogy mi, tanárok nem értünk semmihez, csak a tanításhoz, vagy még ahhoz sem! Meg akartam mutatni, hogy 46 évesen igenis tudok mást is”.

„Sosem féltem váltani, s noha nincs biztos tervem, most sem félek” – fogalmaz a 60 éves Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egykori ügyvezető elnöke, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium magyar–történelem szakos tanára a június 16-ai Kossuth téri tüntetésen jelentette be, hogy 31 év után rendkívüli lemondással él, és abbahagyja a tanítást. Szűcs Tamás az egyetem elvégzése előtt sok mindennel foglalkozott, megszerezte a jogosítványt buszra, teherautóra, úgyhogy „ha nem is a nyugdíjig, de visszaülök kicsit buszozni. Vágyom rá, hogy olyan munkát végezzek, amit nem kell hazavinnem. Rengeteg embert ismerek, ha úgy adódik, bármit, amire fizikailag képes vagyok, megcsinálok. Úgy látom, akik meg merik hozni a döntést, hogy elhagyják a tanári pályát, azok általában olyan karakterek, akiket nem kell félteni, fognak munkát találni”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.