Kovács László Lázár Hitler-hasonlatáról: a sürgős bocsánatkérés jót tenne az országnak

  • narancs.hu
  • 2017. december 17.

Belpol

„Feltételezem, hogy iskolai tanulmányaiból még emlékszik Adolf Hitlernek az emberiség ellen elkövetett bűneire.”

Lázár Jánosnak a csütörtöki kormányinfón azt sikerült mondania, hogy

„Adolf Hitlertől kapott utoljára olyan ultimátumot az ország, mint múlt héten Martin Schultztól.”

A német SPD elnöke nemrég arról beszélt, szorosabbra kell venni az uniós országok integrációját, meg kell teremteni az európai egyesült államokat, és az ezt ellenző országok lépjenek ki az unióból.

false

A Hitler-hasonlat bejárta a világsajtót, hírként hozta az AP hírügynökség nyomán a Washington Post.

Az eset után Kovács László volt külügyminiszter nyílt levelet írt Lázárnak.

Önt sokan és valószínűleg nem ok nélkül a jelenlegi magyar kormány és a Fidesz kevésbé durván fogalmazó, barátságos, mosolygós arcot is mutatni képes politikusának tartják. Emlékszem arra, hogy amikor a magyar–német kapcsolatokban növekedni kezdett a feszültség, Ön utazott Berlinbe és tett hitet a hazánk és Németország közötti jó kapcsolatok fontossága mellett” – írja Kovács.

Majd így folytatja: „Nem tudom, hogy milyen indokokra építve tette ezt a nemzetközi kapcsolatokban példátlanul durva, ráadásul minden alap nélküli hasonlatot. Azt sem tudom, hogy Hitler melyik ultimátumára emlékeztette Önt Martin Schultznak az európai integráció szorosabbá tételét célzó, a nemzetközi sajtóban már évtizedek óta számos jelentős politikus és szakértő által fevetett Európai Egyesült Államok terve. Feltételezem, hogy iskolai tanulmányaiból még emlékszik Adolf Hitlernek az emberiség ellen elkövetett bűneire.

Kovács szerint a helyzeten egy sürgős, nyilvános bocsánatkéréssel lehetne javítani, ami „nemcsak Önnek, de Magyarországnak is jót tenne”.

(A nyílt levél teljes szövegét a Magyar Nemzet hozta le.)

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.