Közmunkával is nagyot lehet kaszálni: Debrecen leggazdagabb embere cégének pucolnak diót, az önkormányzatok járnak jól

  • narancs.hu
  • 2018. január 20.

Belpol

Extra profit.

Több településen napi rutinnak számít Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hogy rendesen megfizetett alkalmazottak helyett éhbért kereső közmunkások pucolják a diót a kereskedő cégeknek. Például nem másnak, mint az ország 26. leggazdagabb embere, Szabó Miklós vállalatának – derült ki a HírTv Célpont című műsorából.

A műsor készítői Kisaron jártak, ahol a helyi közmunkásokat diópucolásra vezényelte a polgármester. Kisaron és egy sor más szabolcsi településen (például Nagyaron, Fehérgyarmaton, Gügyén) a közmunkások nem az önkormányzat dióját pucolják, hanem két magáncég termését. A közmunkásoknak természetesen nincs választási lehetőségük, ha nem mennek, kirúgják őket a közmunkából, vagyis elvesztik az alig nyolcvanezer forintos keresetüket.

Ez ugyebár törvénytelen.

A műsor szerint a Szatmárfruct Kft. és a Tranzit Dió Kft. rengeteget spórolt azon, hogy a diót nem a saját alkalmazottai pucolták meg, hanem az önkormányzatoknak adták ki a munkát, amelyek meg a közmunkásoknak. A Tranzit Dió Kft. tulajdonosa nem más, mint az a Szabó Miklós, akit Debrecen leggazdagabb embereként tartanak számon, a  legutóbbi listázás alkalmával pedig a 26. leggazdagabb magyar volt 42 milliárdos vagyonnal.

A cégek az önkormányzatoknak fizették ki a munka díját, amelyek – mivel a Start munka mintaprogram keretében szervezték az egészet – az államtól is megkapták a közmunkabért. Vagyis az önkormányzatok tiszta nyereségként tehették el azt a pénzt, amit a cégektől kaptak.

(HírTv, Célpont)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.