Közmunkával is nagyot lehet kaszálni: Debrecen leggazdagabb embere cégének pucolnak diót, az önkormányzatok járnak jól

  • narancs.hu
  • 2018. január 20.

Belpol

Extra profit.

Több településen napi rutinnak számít Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hogy rendesen megfizetett alkalmazottak helyett éhbért kereső közmunkások pucolják a diót a kereskedő cégeknek. Például nem másnak, mint az ország 26. leggazdagabb embere, Szabó Miklós vállalatának – derült ki a HírTv Célpont című műsorából.

A műsor készítői Kisaron jártak, ahol a helyi közmunkásokat diópucolásra vezényelte a polgármester. Kisaron és egy sor más szabolcsi településen (például Nagyaron, Fehérgyarmaton, Gügyén) a közmunkások nem az önkormányzat dióját pucolják, hanem két magáncég termését. A közmunkásoknak természetesen nincs választási lehetőségük, ha nem mennek, kirúgják őket a közmunkából, vagyis elvesztik az alig nyolcvanezer forintos keresetüket.

Ez ugyebár törvénytelen.

A műsor szerint a Szatmárfruct Kft. és a Tranzit Dió Kft. rengeteget spórolt azon, hogy a diót nem a saját alkalmazottai pucolták meg, hanem az önkormányzatoknak adták ki a munkát, amelyek meg a közmunkásoknak. A Tranzit Dió Kft. tulajdonosa nem más, mint az a Szabó Miklós, akit Debrecen leggazdagabb embereként tartanak számon, a  legutóbbi listázás alkalmával pedig a 26. leggazdagabb magyar volt 42 milliárdos vagyonnal.

A cégek az önkormányzatoknak fizették ki a munka díját, amelyek – mivel a Start munka mintaprogram keretében szervezték az egészet – az államtól is megkapták a közmunkabért. Vagyis az önkormányzatok tiszta nyereségként tehették el azt a pénzt, amit a cégektől kaptak.

(HírTv, Célpont)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.