Hiába tolja a propagandát a kormány, az állami dolgozók fele az átlagbér alatt keres

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 21.

Belpol

A Policy Agenda legfrissebb kutatásában a közszféra béreit vizsgálta munkakörök szerint. A helyzet majdnem változatlanul siralmas.

Több területen is életpályamodellt vezetett be a közszférában a kormány az elmúlt években. Mindeközben folyamatosan munkaerőhiányról hallani, sok helyen pedig a szolgáltatási színvonal visszaeséséről lehet beszélni.

Legfrissebb elemzésében a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a közszféra bérei hogyan néznek ki munkakörök szerint, valamint hogyan változtak 2016-hoz képest.

Jelentősek a bérkülönbségek, sok az átlagkereset alatti dolgozó

20 munkakört választottak ki a vizsgálathoz, amelyek létszámukat tekintve a leggyakoribbak a közszférában. A vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, hogy konkrétan 2019 februárjában

  • hogyan alakultak a keresetek,
  • milyen volt az adott munkakörön belül a bérek eloszlása,
  • valamint azok hogyan viszonyultak a KSH által számított bruttó átlagkeresetéhez képest.

Az derült ki, hogy a létszám alapján a kiválasztott TOP 20 munkakörben dolgozók 54 százaléka keresett az átlagbér alatt.

Nyilván jelentős a differencia az egyes foglalkozások között. Míg a fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő munkakörei esetében csak a dolgozók 3 százaléka keresett az átlagkereset alatt, addig a gyermekfelügyelők, dajkák esetében ez az arány 99 százalék volt.

A Facebookon mutatják a bérüket az állami alkalmazottak az alacsony fizetés miatt tiltakozva

A Facebookon mutatják a bérüket az állami alkalmazottak az alacsony fizetés miatt tiltakozva

Fotó: facebook

Történt-e változás az oktatás területén?

Az elemzés során külön vizsgálták, hogy az oktatásban a 10 leggyakoribb foglalkozás esetén hogyan alakultak a keresetek az átlagbérhez viszonyítva 2019-ben és 2016-ban. (Azért a három évvel ezelőtti kiinduló állapotot választották, mert 2017-től jelentős minimálbér, és garantált bérminimum-emelés kezdődött.)

Jelentős eltéréseket állapítottak meg az egyes foglalkozások között. Miközben az egyetemi oktatók bére „távolodott” az átlagbértől az elmúlt időszakban, addig az általános iskolai tanárok, tanítóké épp ellenkező irányba mozdult le, alacsonyabb lett, mint az átlagbér.

A Policy Agenda által az oktatás területén vizsgált 10 foglalkozásból 7 esetében a nemzetgazdaságban történt béremelési hullám hatására az ott dolgozók pozíciója rosszabb lett a nemzetgazdasági átlaghoz képest.

És mi a helyzet az egészségügyben?

Az egészségügy területét elemezve is a kereseti adatokat hasonlították össze 2016-ban és 2019-ben a leggyakoribb foglalkozások esetében. Megállapították, hogy a vizsgált munkakörök közül 8 tevékenység esetében a nemzetgazdasági átlaghoz képest javult a dolgozók keresete. Egyedül az általános orvosok, és a gyógypedagógusok bérét megfigyelve tapasztaltak negatív irányú változást.

Ugyanakkor megállapították: jól mutatja az ágazati bérek problémáját, hogy az utóbbiaknak a 76 százaléka keres a nemzetgazdasági átlagbér alatt, sőt ez az arány az oktatás területén 60 százalék.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.