Két évvel ezelőtt egy igen furcsa esettel kereste meg az egyik olvasónk lapunkat. Katalin - az adóhatóság retorziójától tartva azt kérte, hogy ne a saját nevén szerepeltessük - törvényes kötelezettségének eleget téve 2007. december 27-én felkereste a lakóhelye szerint illetékes APEH-fiókot, hogy bejelentse: mivel nincs állása, senki nem fizeti helyette az egészségügyi járulékot, így azt havonta maga fogja átutalni a kincstár számlájára. A Hamzsabégi úti irodán viszont közölték, hogy már addig is komoly tartozást halmozott fel, és az az év novemberében meghirdetett amnesztia rá nem vonatkozik - ha jót akar magának, fizesse be a több mint ötvenezer forintos hátralékát (az előzményeket lásd: Semmire nem kötelez, Magyar Narancs, 2008. február 28.).
Az egészségbiztosítási nyilvántartási rendszer átalakításával 2007-ben rengeteget foglalkozott a média. Nemcsak azért, mert napirenden volt a magánbiztosítók bevonása, hanem azért is, mert a kormány végre rávette magát a szisztéma átvilágítására, és sorra derültek ki a különféle anomáliák. Egyébként a reform fő célja a "potyautasok" kiszűrése volt: még a 2005-ös "száz lépés" keretében vezették be azt a szabályt, mely szerint aki nem biztosított és nem jogosult egyéb jogcímen (például megváltozott munkaképesség, szociális rászorultság) egészségügyi szolgáltatásra, köteles megfizetni maga után a járulékot. Mivel Magyarországon önadózás van, az állampolgároknak maguknak kell megállapítaniuk fizetési kötelezettségük kezdetét - tehát a biztosítás megszűnésének időpontját -, és ezt 15 napon belül jelezniük kell az APEH-nek.
Ám az érintett intézmények (APEH, Országos Egészségbiztosítási Pénztár - OEP) a vártnál lassabban haladtak a rendszer átvilágításával. Mivel a háziorvosok, a szakrendelők és a kórházak már 2007. április 1-jétől jogviszony-ellenőrzést végeztek a páciens ellátásakor, számtalan rendellenességre derült fény: rengeteg olyan beteg kapott "piros lámpát", aki bizonyítani tudta, hogy van biztosítása (foglalkoztatott, esetleg nyilvántartott munkanélküli volt, vagy gyedet kapott), ám a nyilvántartásban valamiért nem szerepelt. 2007 elején még közel egymillió embernek volt tisztázatlan a jogviszonya az OEP-nél. Abban az évben több mint hatszázezer polgártársunk ügyét rendezték, ám még így is maradt ötszázezer nyitott eset - az APEH 74 ezer járulékfizetési kötelezettséget vizsgáló ellenőrzést folytatott le. Részben a hatalmas ügyhátralék késztette az Országgyűlést 2007 novemberében az amnesztia kihirdetésére: aki év végéig bejelentkezett, "mentesült a járulékfizetés elmulasztása miatti jogkövetkezmények alól" - 2008-tól viszont nem volt mentség.
A munkanélküli Katalin nem azért kereste fel az adóhatóságot, mert előzőleg "nyakon csípték": olvasta a híreket, s mivel sokat betegeskedik, jobbnak látta rendezni jogviszonyát, nehogy később kiszámlázzák ellátása költségeit. Előzőleg letöltötte a Pénzügyminisztérium honlapjáról az amnesztiát kihirdető közleményt, amit aztán a morózus hivatalnoknak is megmutatott. Csakhogy az ügyfélszolgálatos kijelentette: a PM állásfoglalása
őket semmire nem kötelezi,
majd ráírta az adatlapjára a "tartozás" összegét: áprilisig visszamenőleg havi 5895 - az akkori minimálbér kilenc százaléka -, összesen pedig 53 ezer forint megfizetését írta elő. A Narancs két évvel ezelőtt magyarázatot kért az APEH-től - szerettük volna megtudni, hogyan lehetséges, hogy egyesekre vonatkozik, másokra nem a moratórium -, mire az adóhatóság sajtóosztályán azt válaszolták, mindenképpen kivizsgálják az ügyet, mert valami láthatóan nem stimmel. Katalin ezzel egy időben a PM-hez fordult, ahol január végén reagáltak. Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető megnyugtatta: aki időben bejelentkezett, "visszamenőleg mentesül a járulékfizetés elmulasztása miatti jogkövetkezmények alól, vagyis nem kell megfizetnie a bejelentést megelőző időszakra az elmaradt járulékot". Ennek megfelelően 2008 januárjától rendesen befizette a havi járandóságát, ám év végén jött az újabb felszólítás: fizesse be az 53 ezer forintot, különben végrehajtás következik. Katalin annak rendje és módja szerint fellebbezett, csatolta Szikszainé levelét, de érdemi választ nem kapott. 2009 közepén viszont a folyószámláján ismét megjelent a 2007-es hátralék, és a közben keletkezett kilencezer forintnyi bírság. "Ezt már zaklatásnak éreztem, ezért az ombudsmanhoz és a parlament civil irodájához fordultam. Az utóbbi pár napja értesített, hogy vizsgálatot kért az APEH elnökétől" - meséli Katalin.
Az adóhatóság levélben válaszolt kérdéseinkre: álláspontjuk szerint jogosan vetették ki az 53 ezer forintot, ugyanis az amnesztiatörvény csak a jogkövetkezmények (bírságok, pótlékok) alól ad mentességet, a járulékot visszamenőlegesen meg kell fizetni 2007-re is - tény, hogy a PM 2007. december 13-i közleményében is ez a kifejezés szerepelt. Érvelésünkre, hogy több olyan esetről is tudunk, ahol a novemberi-decemberi bejelentkezés után a járulékot is elengedték, az APEH sajtóosztályán azt mondták: minden eset más és más, nem lehet őket öszszehasonlítani, a Katalin folyószámláján szereplő bírság pedig 2008 óta keletkezett, nem 2007-ben, tehát ők törvényesen jártak el.
Megkerestünk több könyvelőt, adószakértőt, akik egybehangzóan állították: ők teljes amnesztiára emlékeznek, érthetetlen számukra, hogy Katalint miért bünteti az APEH. Visszapörgettük a napilapok archívumát, az adózással foglalkozó internetes fórumokat: láthatóan a közvélemény is úgy értelmezte a 2007-es amnesztiát, ahogyan Katalin. Ezek után a PM-hez fordultunk, ahonnan e-mailben a következő választ kaptuk: a vonatkozó törvény "amnesztiát írt elő azok számára, akik 2007. december 31-éig bejelentették egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségüket az állami adóhatóságnak. Ez azt jelenti, hogy akik ezen időpontig bejelentkeztek, azok terhére utólagos adómegállapítás keretében, a bejelentkezést, illetve az általuk a járulékfizetési kötelezettség kezdeteként megjelölt napot megelőző időszakra vonatkozóan nem állapítható meg e kötelezettséggel összefüggésben egészségügyi szolgáltatási járulékhiány, mulasztási bírság, adóbírság és késedelmi pótlék". Ekkor mutattuk meg az adóhatóság állásfoglalását, mire
a PM már finomított
az álláspontján: ezek szerint az APEH-nek mégiscsak igaza van. Mondják, az a baj, hogy Katalin április 1-jét jelölte meg a járulékfizetési kötelezettség kezdeteként, így jogosan követelik rajta az 53 ezer forintot. "Az időpontot nem én jelöltem be, hanem a Hamzsabégi úti hivatalnok. Én december 27-ét akartam beírni, de ez ellen kézzel-lábbal tiltakozott, ekkor seperte félre a PM-közleményt is" - állítja Katalin, aki továbbra sem hajlandó fizetni, mert úgy véli, csúnyán félrevezették. Ahogy azt a tucatnyi embert is, akik aznap a Hamzsabégi fiókban előtte álltak a sorban, hogy eleget tegyenek törvényes bejelentési kötelességüknek. Katalin jelenleg az ombudsmani vizsgálat eredményére vár.
