Elpusztult egzotikus krokodilok, szabálytalan számlák – újabb gondja akadt az Állatkertnek

Belpol

A Fővárosi Állat- és Növénykert nem fizet a dán beszállítónak az állatokért, mert „szavatossági probléma lépett fel”. Egy biztos, az ügy nem jött jókor a nemrégiben lemondott Persányinak.

Épphogy kiderült, olyannyira elszaladtak a Persányi Miklós által megálmodott pálmafás, elefántos Biódom költségei, hogy azok akár a fővárost is csődbe hajszolhatják, amikor információink szerint az – azóta egészségügyi okok miatt lemondott – állatkertigazgató jelezte a városvezetés felé, hogy más típusú gondjai is akadtak. Bár a Biódom befejezéséhez hiányzó 20 milliárd forinthoz képest ez aprópénznek számít, az Állatkert vezetőinek fejtörést okozott egy másik milliós tétel is.

Ugyanis egy kereskedő tavaly leszállított öt nagyon különlegesnek és ritkának számító krokodilt a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, amikre Persányi is nagyon büszke volt. Csakhogy gondok akadtak a számlákkal: a dán partner nem állította jól ki őket, így az Állatkert nem tudta befogadni és azt szabályosan lekönyvelni. Igen ám, de a krokodilok megérkeztek Budapestre, a Nagy-tó partján álló Krokodilház belső terében el is helyezték őket.

Sőt az állatkert be is építette a kommunikációjába, látogatócsalogatóként tekintettek az egzotikus jövevényekre, külön hír született róla a Magyar Távirati Irodánál is. Ám a könyvekben a számlamizéria miatt hirtelen 13 ezer eurós, hozzávetőlegesen 4 milliós lyuk lett, amit valahogy rendezni kell. Információink szerint ezt jelezte a városvezetés felé is az igazgató. (A cikkünk első verziójában tévesen adtuk meg az állatok árát euróban: 3 ezret írtunk, de e szám elől lemaradt egy egyes - olvasóinktól elnézést kérünk.)

Ötből három

Ráadásul az Állatkert duplán bajba került: az öt hüllőből három már elpusztult. „A boncolás azt állapította meg, hogy az érkezés előtti időszakra visszavezethető belgyógyászati problémák okozták az állatok pusztulását” – fogalmazott a Narancs.hu-nak küldött válaszában Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Kubai krokodil

Kubai krokodil

Fotó: Wikipédia

A helyzet azért is kellemetlen, mert Persányi regnálása alatt arra törekedett, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert amiben csak lehet, tűnjön ki az európai állatkertek körében: lehetőleg minél több különleges és ritka állatfajt tartson sikeresen.

Márpedig a kubai, vagy másik néven rombuszkrokodil a legkisebb elterjedési területű, és az egyik leginkább fenyegetett krokodilfaj, amely ennek megfelelően sokkal ritkább, mint például a pápaszemes kajmán, a nílusi krokodil, vagy éppen a mississippi aligátor – azaz valóban ritkaságnak számító állatok.

Szavatossági probléma

Hanga a Narancs.hu érdeklődésére elismerte, hogy pénzügyi teljesítés nem történt. Azt állította, szavatossági kifogások miatt nem utaltak, „ugyanis az eredetileg érkezett öt állatból három nem nekünk felróható ok miatt pusztult el”.

Ugyanakkor érdeklődésünkre Hanga azt is elismerte, hogy a kapott számla sem volt szabályszerű. Nem felelt meg a hazai jogszabályok, illetve az egyéb kapcsolódó szabályzatok által előírt tartalmi követelményeknek. Csakhogy a dán partner szeretne a pénzéhez jutni, Hanga szerint az ügy még nincs lezárva, jogászok bevonásával keresik a mindenki számára elfogadható megoldást.

Kérdés, mi lesz akkor, ha az állatkert végül nem fizet. El fogják-e szállítani Budapestről az életben maradt két krokodilt? A szóvivő érdeklődésükre azt nyilatkozta: „Olyan megoldást igyekszünk keresni, amely nem jár a szóban forgó két állat felesleges mozgatásával, költöztetésével. Azt szeretnénk, ha a közönség kubai krokodilokat láthatna, természetesen úgy, hogy közben azért ne érje kárt az intézményt, és a számviteli szabályok is mindenben be legyenek tartva. Egyébként az Állatkertet eddig nem is érte kár, azon kívül, hogy fáj a szívünk a három állatért, és azért, hogy látogatóink, akik közül sokan kíváncsiak a kubai krokodilokra, az eredeti öt állat helyett jelenleg csak kettőt láthatnak.”

Egy biztos, ez az eset nem jött jókor Persányinak, ugyanis a Biodóm-beruházás körüli anomáliák miatt amúgy is a szőnyeg szélére került, még Tarlós István nemrég leköszönt volt főpolgármester is azt állította, az igazgató nem informálta őt sem arról, hogy így megszaladtak a költségek.

Elakadt Biodóm-beruházás: a választások óta változott meg a kormány álláspontja

15 milliárdról indult, jelenleg közel 44 milliárdnál tart az állatkerti Biodóm építése, de a kormány már az ellenzéki vezetésű fővárosra tolná a felelősséget. Nincs pénz befejezni a volt vidámparki területen épülő Pannon Parkot - jelentette be az állatkert vezetése még decemberben, a kormány pedig azóta felteszi a kezét és a fővárosra mutogat, Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója pedig belebukott a történetbe.

(Borítóképünk illusztráció. Forrása: Wikipédia)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.