Külön rendszerben kell regisztrálni az oltandó iskolai, bölcsődei és óvodai dolgozókat

Belpol

Ez az oldal természetesen egyelőre karbantartás alatt áll.

Biztosítja a pedagógusok soron kívüli oltását a kormány – jelentette be Gulyás Gergely csütörtökön a legutóbbi Kormányinfón. Ezzel végre eljutott oda a kormányzat,  hogy hajlandó előrevenni az oltási sorban a pedagógusokat. A tanárok mellett elvileg a bölcsődei és óvodai dolgozókat is beoltják, valamint a nevelés-oktatást segítő munkakörben tevékenykedőket is.

Az is kiderült, hogy elvileg két ütemben, kórházi oltópontokon valósul majd meg az érintettek vakcinációja, ugyanakkor joggal merül fel a kérdés, mégis hogyan fogják a pedagógusok, valamint a bölcsődei és óvodai dolgozók regisztrációját azonosítani, hiszen a TAJ-számból aligha lehet ilyen jellegű információra következtetni.

Kásler Miklós péntek reggel kiküldött egy levelet az intézményvezetőknek, mely többek között némiképp erre a kérdésre is válaszként szolgál. Úgy tudni, létrehoztak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) belül egy olyan regisztrációs oldalt, melyen keresztül

az intézményvezetőknek kell az érintetteket egy, a hivatalos, központi regisztráción túl egy újabb módon regisztrálniuk.

Ennek végrehajtása során történik meg ugyanis az a plusz azonosítás, amelyből kiderül majd, hogy az érintett a soron kívül beoltandó iskolai, óvodai és bölcsődei dolgozók körébe tartozik, ugyanis ekkor a TAJ-szám mellett az egyes személyek OM-azonosítóját is feltöltik majd a rendszerbe. (Hangsúlyozzuk, ettől még mindenkinek regisztrálnia kell a https://vakcinainfo.gov.hu oldalon.)

Az erre a plusz regisztrációra szolgáló oldalt viszont jelenleg karbantartják, március 26 és 29. között nem elérhető.

Így egyelőre az intézményvezetők sem tudják még, hogyan működik az adatbevitel, mert nem is tudnak belépni a rendszerbe.

Kérdésünkre Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) pécsi ügyvivője elmondta, hogy arra még ki kell találnia valamit az Emmi-nek, miként fogják azokat a nevelés-oktatást segítő munkakörben dolgozókat azonosítani, akiknek nincs OM-azonosítójuk, mégis jogosultak lesznek a soron kívüli vakcinációra – ilyenek ugyanis a megbízási szerződéssel rendelkezők, az óraadó tanárok, vagy a technikai dolgozók. Úgy tudjuk, Pécsen ez már meg is oldódott, az OM-azonosítóval nem rendelkezőknek ugyanis csak a TAJ-számát viszik majd fel a plusz regisztráció során.

A PDSZ tisztségviselője kiemelte, további probléma, hogy a kormány döntése a soron kívüli oltásról jelen helyzetben nem vonatkozik a tanodákban dolgozókra, róluk eddig még nem volt szó, pedig az ő beoltásuk is szükségszerű és sürgős lenne.

Mindemellett a PDSZ nyílt levelet írt a miniszterelnöknek, melyben kifejtik, a szakszervezet határozottan tiltakozik az ellen: az intézmények megnyitására azelőtt kerülhessen sor, hogy az oltást követően a megfelelő védelem kialakulna a munkavállalóknál. A PDSZ azt kéri Orbán Viktortól, hogy egyrészt néhány nappal tolják ki a március 29-i regisztrációs határidőt, másrészt tegyenek kommunikációs erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók arról értesülhessenek.

A pedagógusok oltása Gulyás Gergely pénteki bejelentése szerint április elsején kezdődhetne meg, Orbán Viktor pedig szokásos rádióinterjújában arról beszélt, hogy az iskolai dolgozók között összesen 102 ezer regisztrált van (mint később hozzátette, a szakképzésben dolgozók és a bölcsődei dolgozók nélkül), közülük 20 ezren már megkapták az oltást amúgy is, tehát 82 ezer embert kell beoltani. Azt ígérte, hogy őket április 10-ig be is fogják oltani, és mivel szerinte 8-10 nap elég a védettség kialakulásához, ezért április 19-én újranyithatnának az iskolák és óvodák. (Müller Cecília néhány nappal ezelőtt arról beszélt, két hét, mire kialakul a védettség az első oltás után.)

Regisztrációs oldalakkal mindenesetre mostanában jól állunk: csütörtökön indult el az oltásregisztrációt ellenőrző oldal, amellyel azonban több probléma is akadt, az operatív törzs szerint "rosszindulatú támadás" miatt.    

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.