Kastélymentesítés uniós forrásból

Lábujjhegyen

  • Rácz Tibor
  • 2017. november 12.

Belpol

Többszörösen is jól járhatnak a NER-ragadozók egy európai uniós pályázatnak köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kormány kiürítse a kastélyokban és műemlék jellegű épületekben működő szociális intézményeket. Onnan pedig már csak egy lépés a privatizáció.

A túlpörgetett migránsozás és brüsszelezés közben a háttérben azért kellő figyelmet fordít arra az Orbán-kormány, hogy lehívja a brüsszeli támogatásokat. Nemrég egy közel 22 milliárd forintos uniós program indult, amelynek célja az „Intézményi ellátásról a közösségalapú szolgáltatásra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhelykiváltás”. Magyarán 4, 6 vagy 12 fős családi házakat építenének a jelenleg szociális otthonokban ellátott fogyatékkal élők számára, akik a továbbiakban ott élnének – részben önállóan, legalábbis azok, akik erre képesek. Éppen ezért a projektek része a szolgáltatórendszerek kialakítása is. Maga a kezdeményezés, hogy a fogyatékkal élők ne a társadalomtól elzártan, hanem közösségbe integráltan éljenek, jogos és érthető – és a legkevésbé sem új elképzelés. Az ún. kitagolás – amellyel lapunkban többször is foglalkoztunk (lásd például: Fordul az anyahajó, Magyar Narancs, 2012. január 5.) – Magyarországon csaknem két évtizede húzódó folyamat. A mindenkori kormányok ez ügyben mindig elszántak voltak szavakban, sőt a jogszabályalkotásban és a nemzetközi kötelezettségvállalásban is –, de nem a tettekben. Ráadásul a tömeges ellátásra kiépült intézményi struktúra fennmaradása idővel egyre többek érdeke lett, s a pénzhiányra is mindig lehetett hivatkozni – egy 2011-es tanulmány a kitagolás összköltségét 50 milliárd forintra becsülte. Bár erre a célra rendelkezésre álltak uniós források is (igaz, nagy botrány lett 2009-ben abból, amikor ilyen pénzekből – jellemző módon – a meglévő tömegellátást erősítették volna), a helyzet megnyugtató rendezése még nagyon távoli.

Egy 2011-es adat szerint 15 ezer fogyatékos személy és 8 ezer körüli pszichiátriai beteg él nagyjából 100 intézmény mintegy 160 telephelyén (átlagosan 140-en egy épületben), jellemzően egykori kastélyokban, kúriákban. Perdöntő bizonyítékunk egyelőre nincs rá, de a jelek arra utalnak, hogy éppen a kastélyok és kúriák kiváltásának lehetősége az a motiváció, ami miatt az utóbbi időben megmozdult valami.

 

Mi lesz a lakókkal?

A Tolna megyei Belecska polgármestere, Szemeti Sándor úgy tudja, hogy a falu határában fekvő otthonban jelenleg 110–120 fogyatékkal élő lakik, akiket a jövőben felhúzandó lakóotthonokba tervez küldeni az illetékes hivatal; e folyamat utolsó aktusaként, állítólag 2018 legvégén pedig bezárnák a szociális intézményt. Magát az épületet az 1900-as évek elején a Mechwart család építtette, a kastélyt gyönyörű park veszi körbe.

Kérdés persze, hogy azon települések lakossága, ahová e családi házakat tervezik, miként fogadja a fogyatékkal élőket. Nos, a szóba jöhető három szomszédos település közül Pincehely gyorsan lerendezte az ügyet: nem ad telket ilyesfajta építkezéshez. Simontornya viszont két telket is fölajánlott, míg Tolnanémedi ötöt. Minderről a falvak kora tavasszal döntöttek, ám némi szépséghiba, hogy a helyiek úgy érzik, nem informálták őket kellőképpen. Belecska központjában például azt mondták nekünk, hogy „nem kérdeztek ezek semmit, eldöntöttek mindent előre, nemigen érdekli őket a helyiek véleménye, vagy az, hogy ezek közül az embe­rek közül (már a családi házakba majdan kiköltöző fogyatékkal élők közül) valaki képes-e arra, hogy egyedül bevásároljon vagy elmenjen a gyógyszertárba”. A gyorselemzést egy helybéli prezentálta arról, hogy a programot koordináló, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei szervezete, a Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény vezetősége szerinte mennyire mérte fel a valós következményeket. Természetesen mi is érdeklődtünk a szociális intézmény lakóinak, valamint a kastélyépület jövőjéről, ám Pál Mária, a megyei intézmény igazgatója csak annyit közölt, hogy kérdéseinket továbbította a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. Válaszokat azonban augusztus vége óta egyik helyről sem kaptunk.

Szemeti Sándor polgármester mindenesetre úgy látja, hogy a lakóotthonokba – egészségi állapotuk miatt – keveseknek van esélye elmenni, és számára az sem világos egyelőre, pontosan hogyan zajlik majd az egész – ő legalábbis semmit nem tud.

A szomszédos Tolnanémediben a helyi választási bizottság október 2-án hitelesítette egy polgár helyi népszavazásra javasolt alábbi kérdését: „Akarja-e Ön, hogy Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő Testülete visszavonja a 25.2017/III.22./ÖK számú határozatát, melyben intézményi férőhely kiváltásához ingatlant (5 db építési telket) biztosít?” Az alig több mint ezerfős településen 170 aláírást sikerült összegyűjtenie a kezdeményezőnek, ami a helyi szavazópolgárok számát figyelembe véve tekintélyes mennyiségnek számít. Érdekes helyzet adódhat, ha az „igen” győz, ám a kormány mégis úgy dönt, hogy ott is elhelyez belecskei ápoltakat. (Ennél is fontosabb kérdés, hogy az otthon lakóinak hogyan garantálja a biztonságos ellátását az illetékes kormányzati szerv?
A szükséges segítő hálózat kiépítéséről egyelőre nem sokat hallani ugyanis.)

 

Mi lesz a kastéllyal?

Szemeti Sándor szerint a szociális intézmény igazgatósága érdeklődött a kastélyépület és a park jövőbeni hasznosításáról, bár nem tudja, ez nem csak formaság volt-e. Szemeti úgy véli, az ingatlan nyugdíjasotthonnak megfelelő lenne, de „magántőke nem terem errefelé minden bokorban”. A turisztika is megfordult a fejében, de mint mondja, „a szomszéd városban négycsillagos szálloda van, azt’ mégis eszi a rozsda”.

Lehet persze, hogy fölöslegesen agyal ezen a polgármester. Forrásaink szerint Orbán Viktor miniszterelnök veje is felbukkant a nyár végén az eldugott Tolna megyei kistelepülésen. Ha valóban így történt, kézenfekvő magyarázat éppenséggel akad rá: eddigi pályája alapján Tiborcz Istvánnak különleges érzéke van a jó ingatlanbefektetésekhez, főleg, ha kastélyépületekről van szó. Hiszen Tiborcz érdekköre megszerezte már a turai Schossberger-kastélyt és a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt is. (A jelek szerint az idén januárban meghalt szaúdi állampolgárságú üzletember és nemzetközi bűnöző, Gaith Pharaon egynémely hazai üzleti érdekeltsége előbb-utóbb a miniszterelnöki vő érdekkörénél köt ki. Kíváncsian követjük figyelemmel a jelenleg az egyik Pharaon-cég által birtokolt hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló sorsát is.) Mindenesetre illene a képbe, ha akár Tiborcz, akár más NER-kompatibilis „nemzeti” „tőkés” szemet vetett volna a belecskai Mechwart-kastélyra, mivel – a seregélyesihez hasonlóan – ebből is remek luxusvadászkastély varázsolható. Tamási környéke, a gyulaji erdő igen gazdag nagyvadakban, a nemzetközi vadász­életben is jó a híre. Ráadásul a felújításra is lenne forrás: az idén lépett hatályba az a törvény, amelyet egyesek szerint éppen a miniszterelnök szűk környezetének kastélyvásárlási láza miatt fogadtatott el az Országgyűléssel a kormány, és amely szerint a kastélyok, védett műemléki épületek felújítási költségei 30 milliárd forintig leírhatók a társaságiadó-alapból.

Példa már van rá

Két évvel ezelőtt ért véget a Somogy megyei Berzencén az a projekt, amelyre a forrást az Európai Unió biztosította, és amely a beszédes Kastélykiváltás Berzencén névre hallgatott. A Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon pszichiátriai részlegében megvalósult beruházás során az intézmény lakóit egymilliárd forintból költöztették ki a településen lévő családi házakba. (Azért, hogy „a támogatott lakhatással, mint új szociális szolgáltatással segítsék a gondozottak helyi társadalmi beilleszkedését”.) A Festetics-kastélyból 120 pszichoszociálisan sérült lakó került újonnan épült ingatlanokba, három 6 férőhelyes és hat 12 férőhelyes családi házba, illetve egy 30 férőhelyes apartmanba. A szolgáltatóház kivitelezésére kiírt 400 millió forint értékű közbeszerzést a ZÁÉV Zrt. vitte el, amelynek tulajdonosa 2015 óta a Fidesz-közeliként ismert Peresztegi Imre cége. A vállalkozásról az Átlátszó írta meg, hogy a tulajdonosváltás óta valósággal hasít, adózott eredménye a 2014-es 276 millióról tavaly 1 milliárd fölé kúszott. A tulajdonost manapság olyan NER-ragadozókkal emlegetik egy lapon, mint Garancsi István és Mészáros Lőrinc. Nem kellett sokat kutatni ahhoz, hogy kiderüljön: jó néhány olyan településen, ahol a szociális otthon kastély- vagy műemlékjellegű épületben működik, előszeretettel pályáznak férőhelykiváltási támogatásra. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Andornaktálya (Heves megye), ahol az intézménynek a Mocsáry-kastély ad helyet; Nagymágocs Kastélyotthon (Csongrád megye), amely az egykori Károlyi-kastélyban működik; Mérk (Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol egy egykori huszárlaktanya ad helyet az otthonnak. Ezekből az épületekből elhelyezkedésük okán például igényes vendégkörre építő vadászkastélyok alakíthatók ki.

Az más kérdés, hogy az ily módon átköltöztetett fogyatékkal élők életminősége is javul-e; hogy egy helyes és régóta időszerű elképzelés nem esik-e kútba a kapzsiság miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.