Lakossági fórum Kerepesen - A gárda mi vagyunk

  • Varró Szilvia
  • 2008.01.17 00:00

Belpol

Felnőttek masíroztak tavaly decemberben néhány renitens iskolás ellen Kerepesen, a Magyar Gárda biztosítása mellett. A cigány gyerekeknek és szüleiknek üzenő felvonulás csak tünet, amely mögött egy iskola válsága, nehéz sorsú és kezelhetetlen gyerekek, hiányos felkészültségű és tehetetlen pedagógusok állnak. A fáklyás felvonulást a szülők kezdeményezték, az igazgatónő aktívan támogatta, a tanári kar nagy része homokba dugta a fejét. Múlt kedden egy lakossági fórumon roma szülők próbálták elmondani sérelmeiket az érintetteknek. A Narancs is ott járt.
Felnőttek masíroztak tavaly decemberben néhány renitens iskolás ellen Kerepesen, a Magyar Gárda biztosítása mellett. A cigány gyerekeknek és szüleiknek üzenő felvonulás csak tünet, amely mögött egy iskola válsága, nehéz sorsú és kezelhetetlen gyerekek, hiányos felkészültségű és tehetetlen pedagógusok állnak. A fáklyás felvonulást a szülők kezdeményezték, az igazgatónő aktívan támogatta, a tanári kar nagy része homokba dugta a fejét. Múlt kedden egy lakossági fórumon roma szülők próbálták elmondani sérelmeiket az érintetteknek. A Narancs is ott járt.

"Fogdostam a lányokat. Cigiztem is. Ezért büntettek meg" - Getinás Janika szemlesütve beszél. Ma is csavargott egész nap, de főleg unatkozott. "Jobb volt az iskolában."

Negyedikig semmi baj se volt, szerette a tanítónőt. 'sszel azonban új tanítót kapott, és hamarosan kiemelték az ötödikből, mert zavarta az órát. Most egyéni tanrend szerint tanul: heti kétszer kell csak bejárnia. Szakértői vélemény nincs, az iskola döntött így. Getinásék három gyerekkel laknak a Gyár utcai cigánytelep egyik düledező viskójában. Fűtés csak a szobában van, ahol a lebénult családfő fekszik. Mindhárom gyerek évekkel kisebbnek tűnik a koránál; egyikük nedves félcipőben, másikuk vékony pólóra húzott mellénykében fagyoskodik a jéghideg konyhában. Kopogás: az egyik alsós tanító néni lép a viskóba. A gyerekek eltűnnek.

"Miért nem volt Janika szerdán iskolában?" - kérdezi. "Elaludtunk" - mondja Getinásné Vera. "De tíz igazolatlan óra után megy a feljelentés. Ha elaludtak is, még bejöhetett volna" - a tanító barátságos, de határozott. "Olyankor csak jobban leszidnak, ezért nem mertünk bemenni. Meg aztán nehéz észben tartani, hogy egyik nap nem mehet iskolába, a másik nap meg igen" - védekezik az anyuka. A tanító próbálja rábeszélni a szülőt, hogy szerezzen be egy vekkert, hogy ne aludjanak el, és ne növeljék tovább az igazolatlan órák számát. Getinásné sűrűn bólogat, néz maga elé, fölsóhajt, ahogy csukódik az ajtó.

A fórum

Néhány nappal korábban tanító és szülő egymással szemközt ült a polgármesteri hivatal zsúfolásig megtelt tárgyalójában. Az U alakú asztal körül a polgármester, helyettese, a jegyző, a Széchenyi István Általános Iskola igazgatója, a tanári kar és a szülői munkaközösség foglalt helyet, velük szemben három sorban ültek és álltak a roma szülők. Franka Tibor köszöntötte a lakossági fórumon megjelenteket, és örömét fejezte ki, hogy végre kibeszélhetik magukat a felek. A (korábban a MIÉP színeiben is politizáló) polgármester szerint az ország számos iskolájában a kerepesinél rosszabb a helyzet, "de ez minket nem nyugtat meg".

A kerepesi iskolában nyolcszáz gyereknek lenne férőhely, ám mindössze háromszázhúszan járnak ide, egyharmaduk roma, van egy cigány osztály is. A felek az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány kezdeményezésére jöttek össze. Habár a rendezvény az ún. problémás roma gyerekek szüleinek konkrét panaszaival kezdődik, tíz perc sem kell hozzá, és már az általános cigányellenességről, illetve annak tagadásáról szól. A roma szülők szerint az iskola szabadulni akar a cigány gyerekektől: ennek első jele szerintük az volt, hogy megszüntették a speciális tagozatot, az oda járó diákokat pedig a közeli települések iskoláiba küldték. A második jel pedig az, hogy hat roma gyermeket a tanév elején kiemeltek az osztályukból, és azóta egyéni tanrend alapján tanítják őket - habár ezt ebben a formában törvény nem teszi lehetővé.

"Mit tanulnak heti kétszer három órában ezek a gyerekek? Ha a cigány gyerek rossz, rögtön magántanulóvá nyilvánítják. Ez nem faji megkülönböztetés?" - adta meg az alaphangot Lakatos Jenő.

"Miért csinálunk romaügyet a fegyelmi problémából?" - vágott vissza Szászi Zoltán, a szülői munkaközösség tagja. "Ha az a gyerek rosszul viselkedik, nem kezelhető, ne járhasson közösségbe - mindegy, fehér, fekete vagy szeplős. Az én fiam is kapott már osztályfőnöki intőt, és nem véletlenül."

' hívta be a gárdát - súgja nekem az egyik anyuka; a romák rezzenéstelen arccal hallgatják a píszí szöveget nyomó férfit. Csak a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjének arca borul el. Gáspár Erika szerint "ezt a problémát nem mi, cigányok generáltuk". Ennél több utalás azonban nincs a decemberi, a renitens tanulók eltávolítását követelő tüntetésre, amelyről a Magyar Gárda csak a polgármester kérésére maradt szervezetten távol. A tüntetés létrejöttének felidézése nélkül azonban nehezen érthetőek a tanácstermi indulatok (lásd Ijesztgetők című keretes anyagunkat).

"Gondoljanak arra, hogy a maguk gyerekei fizetnek majd a mieinkért. Az ön fia tartja majd el az én munkanélküli gyerekemet" - Németh János szerint már az önkormányzati kampány kezdete óta az a hír járta, hogy Kerepes cigánymentes övezet lesz.

Gáspár Erika szerint a hat gyerek eltávolításáról szóló megbeszélésen az igazgatónő közölte: az ötödikes magyar szülők aláírásokat gyűjtöttek a problémás roma tanulók eltávolítására. Az osztályban nem lehet tanítani, mert ez a néhány gyerek ellehetetleníti az órát. Nem tudtak mást kitalálni, mint hogy kiemeljék őket.

"Nem érezzük, hogy a roma szülők támogatnának minket" - kontráz a helyi oktatási bizottság elnöke, aki szerint akárhányszor a közreműködésüket kérték, a szülők rendre elhárították őket.

Kisebb vita alakul ki arról, mely gyerekek agresszívak. "Én se tettem semmit, amikor a lányomat magyar gyerekek verték" - mondja Lakatos Jenő. Mindkét oldalról röpködnek a történetek: cigány gyereket verő karbantartó, tanárt megütő cigány gyerek. A romák sérelmeire meglepő módon nem a tanárok vagy az iskola vezetése, hanem a tüntetést szervező apuka reagál: szerinte bármely gyerek ver meg egy másikat, az baj, és hiba, ha a szülő nem reagál.

Még integetnek is

Cigarettaszünet után a polgármester-helyettes kap szót, aki 44 éves pedagógusi pályájából majdnem tizenhetet Kerepesen töltött. Mayer Endre Gyuláné a Magyar Nemzet egy aznapi publicisztikájára hivatkozva állítja: megbukott az integrációs oktatás.

"Micsoda elképzelés, hogy azért járjon egy roma gyerek az osztályba, hogy 61 ezret (ennyi az integrációs normatíva - V. SZ.) kapjon az iskola?" - fordult kérdéssel a közönség felé. Ebbe a játszmába azonban bele kell mennie az iskolának, ha túl akar élni. Kerepesen sose volt megkülönböztetés, rasszizmus. Van azonban az országban munkanélküliség, ami a romákat nagyban sújtja, a következmények pedig gyakran a pedagóguson csapódnak le. ' maga is átvitt már pedagógust az orvosiba, mert a roma gyerek szó nélkül megütötte. A polgármester-helyettes szerint magántanulóként a gyerekeknek több az esélyük az iskola befejezésére. Felszólalását egy kiadós Magyar Nemzet-idézettel zárta.

"Pedagógusi felelősségünk tudatában emelünk ki bizonyos tanulókat, mert hitünk az, hogy ez szolgálja legjobban az önök gyerekeit" - mondta Czeglédy Beatrix. Az iskolaigazgató arra kérte a roma szülőket: tartsák be a közoktatási törvényben foglalt kötelezettségeiket, ellenőrizzék a gyerekek felszereltségét és felkészültségét. Az igazgatónő már elmúlt ötven, és bár három diplomája van, ő is volt munkanélküli, amikor bármit elvállalt. "Nem azt mondom, hogy önöknek könynyű, csak azt kérem, tiszteljenek meg, ha valami gondjuk van, jöjjenek be, de ne öntörvényűen."

Kerepesen a törésvonal nemcsak néhány roma szülő és az iskola között húzódik. A tanári karon belül, a családsegítő és az iskola, valamint a szülői munkaközösség és az iskola között is vannak feszültségek. A többségi szülők az egyik fő bajnak azt tartják, hogy sokkal több gyerek tanulhatna az iskolában, de vagy elviszik, vagy ide se hozzák őket. Ennek vannak objektív okai: a Kerepesre költözők gyakran megtartják a pesti iskolát, mások inkább a nyolc plusz négy osztályosba adják a gyereket. A többi magyarázatban megosztottak a szülők: egy részük szerint az iskola túl poroszos, autoriter modellt követ, ezért nem vonzó. Mások úgy vélik, az iskola színvonalát a viselkedni nem tudó, főleg cigány gyerekek rontják le.

Az első taps a romák soraiból a helyi családsegítő vezetőjét illeti: Takács Imre szerint az iskola nemcsak tanulásra való, hanem szocializációs helyszín is. Az oktatási törvényt idézi, amely nem teszi lehetővé, hogy valakit magatartási okok miatt eltávolítsanak. Kutatások szerint a magántanulóvá nyilvánítottak 20 százalékának van esélye az iskola befejezésére, a többség lemorzsolódik. "A pedagógusoknak kell megtanulniuk, hogy kell egy gyereket integrálni."

Az indulatok akkor szabadultak el, amikor egy háromgyerekes roma apuka is hozzászólt. Béla tavaly az iskolában dolgozott, egyfajta közvetítő volt a roma szülők és az iskola között. De az idegei felmondták a szolgálatot. Szerinte a tanár hiába tesz meg bármit, ha a gyerek nem akar tanulni, ha sok száz órát hiányzik. "Olyannyira gyűlölik itt a cigányokat, hogy még nyaralni is elvitték őket" - védi az iskola becsületét Béla, aki elmondja, hogy bizony ő is lopott, csalt és hazudott, és nyolc általánosa van, de mindent megtesz azért, hogy a gyerekei ennél többre vigyék. "Kinek nyalsz, bazd meg!" - zúdultak fel többen.

A gyűlést Franka Tibor zárta. Ajtaja mindenki előtt nyitva. Mindenben egyformán szolgálja a kerepesieket. Az önkormányzat sok cigányt foglalkoztat. "Nekem a cigány gyerek az utcán integet."

Túlzásnak tartják

Letörik a csapot, csúnyán és tiszteletlenül beszélnek a pedagógussal, cigarettáznak, hazafelé többen elvernek egy gyereket (akár fiúk lányt is), fogdossák a lányokat, zsarolnak, ellopják a másik tízóraiját. Ezt értik a megkérdezett kerepesi tanárok a gyermekek agressziója alatt.

A polgármester és az iskolaigazgató nem kívánt nyilatkozni a Narancsnak, négy tanárral azonban beszéltünk; egyikük sem szerette volna, ha névvel idézzük őket. A megkérdezettek tanácstalanok egyes gyerekek magatartásával szemben, de hárman túlzásnak tartják a tüntetési felhívásban olvasható állítást, miszerint mindennaposak lennének a lopások és megfélemlítések. Az egyik tanár nem érti, a fórumon jelen lévő roma szülők miért sérelmezték, hogy gyermekük csak két napot járhat iskolába, amikor a telepről azok a gyerekek se járnak, akik megtehetnék. Szerinte a néhány problémás, nehezebben haladó gyerek miatt plusz tanítóra lenne szükség az osztályokban.

Egy másik tanár szerint a hatból négy gyereket visszahelyezhetnének, mert csak a két lány kezelhetetlen ("szörnyeteg"). Kollégája szerint a két lányt verik otthon, ezért ilyenek, de lehet velük bánni. Ketten is említették, hogy a gyerekek nemcsak lógnak az iskolából: az orvos szerint mindig van valami bajuk. Kialvatlanok, alig várják ki az ebédet, már tízkor ennének, van, aki nem bír ki 45 percet dohányzás nélkül.

"Nem kell ahhoz pedagógusnak vagy pszichológusnak lenni, hogy belássuk, mennyire árt vagy használ a gyerekeknek, ha felnőttek nyílt tüntetésen fenyegetik őket. Egyre inkább úgy gondoljuk, hogy nagyban pedagógiai kérdés, miért és kik hiányoznak rendszeresen az iskolából, vagy miért nem képes a gyerekek egy jelentős része egyről a kettőre jutni az iskolában" - véli Szőke Judit. Az oktatási szakértő az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek alapítvány felkérésére járt a kerepesi iskolában. Szerinte egyéni fejlesztésre, pszichológusra lenne szükség. A településen a tüntetés után nehéz lesz visszaállítani a bizalmi viszonyt a roma szülőkkel, de egy pedagógusnak át kell hidalnia a kommunikációs szakadékot. Ha egy gyerek rájön arra, hogy az iskolában semmi olyat nem kap, amire szüksége lenne, fellázad. Ha egy iskola vagy tanár lemond a gyerekekről, hasonló helyzetek teremtődhetnek, mint Kerepesen. Szőke szerint ahol sok a sorból kilógó gyerek, ott tilos frontálisan oktatni, mert ezek a gyerekek fölkészültségüknél, pszichés állapotuknál fogva nem igazodnak ehhez. A tantestületnek a tevékenység-központú, a kommunikációra épülő nevelést, a kooperatív tanulást kellene alkalmaznia.

Mindezt már a szülői munkaközösség is javasolta. Laukó A. Zsolt elnök szerint az iskolában 20-30 évvel ezelőtti pedagógai módszereket alkalmaznak, a tanulási problémák pedig magatartási problémaként jelentkeznek; gyermek- és személyiség-központú pedagógiára lenne szükség, hogy a problémásabb diákokat is megszólíthassák.

Ijesztgetők

Hogyan szervezték a tüntetést?

"Húsz-harminc diák és szüleik teszik lehetetlenné a békés mindennapokat. Tarthatatlan módon szinte elüldözik és a környékbeli tanintézményekbe kényszerítik az egyébként kerepesi gyerekeket. Mindennaposak a lopások, fizikai bántalmazások és a megfélemlítések. Lépjünk fel egységesen az erőszak ellen és a gyermekeink békés napjai érdekében! (A felvonulás) célja biztosítani az iskolában folyó oktatási és nevelési munkához a megfelelő körülményeket; gyerekeink békés körülmények közötti tanuláshoz való jogát; a közösségbe beilleszkedni képtelen, az oktatási minimumokat teljesíteni képtelen tanulók eltávolítását" - többek között ez állt a december 14-i kerepesi tüntetési felhívásban. Szervezői akkor is hangsúlyozták: a tüntetés nem a cigányok ellen irányult. Akkor azonban nehezen érthető, miért tervezték eredetileg a Gyár utcai cigánytelepre, ahol kizárólag romák laknak. Úgy tudjuk, a rendőrség nem engedélyezte, hogy ott vonuljanak fel fáklyákkal.

Szászi Zoltán szervező szerint a tüntetés legfeljebb érintette volna a Gyár utcát, de ennek semmilyen cigányellenes éle nem volt. Ha valaki elkövet egy cselekményt, nem bújhat a közösség háta mögé. Szerinte az iskolában tapasztalható agresszió és egyes szülők nemtörődömsége azt eredményezi, hogy ellehetetlenül az oktatás. Kérdésünkre, hogy vajon 20-30 gyermek hogyan tudja tönkretenni egy iskola mindennapjait, azt felelte: a tanárok nem tudják korrigálni az otthonról hozott értékeket és szociális viszonyokat.

A Széchenyi István Általános Iskolát igazgató Czeglédy Beatrix igazgatónő a tanári kar előtt is meghirdette a felvonulást, és javasolta, hogy a tanárok is vegyenek azon részt. A tantestület többsége azonban nem állt mellette, bár nyilvánosan csak kevesen ellenezték. Az igazgatónő úgy tervezte, hogy felszólal a demonstráción, a felvonulást a tantestület és a maga nevében üdvözlő szövegét az esemény előtti napon ki is függesztették a nevelői szobában. A "Kerepes egyetlen általános iskolájának rendjéért, tanulóink biztonságáért szerveződött" eseményen végül egy szülő olvasta fel az iskola nevében írt szöveget, amely megköszöni a szülői munkaközösség kezdeményezését. A tüntetés délutánján pedig a "Köszönjük!" felirat került ki az iskola falára. Ezt hetekig nem szedte le senki.

Ellentmondásos szerepet játszott a tüntetés szervezésében a szülői munkaközösség. Bár közülük csak néhányan voltak aktívak az előkészítésben, a többség későn határolódott el a rendezvénytől. A 32 tagú szervezet ülésein rendszeresen csak a tagok kisebb része vesz részt; korábban felmerült már, hogy egy nagyobb szülői gyűlés keretében fel kellene rázni a szülőket. Szászi Zoltán egy november közepi értekezleten vetette fel, hogy tüntetésre lenne szükség. (Többek szerint ekkor látták Szászit először, az érintett szerint ez nem igaz.)

Volt olyan szülő, aki úgy emlékezett: már ekkor szóba került, hogy esetleg a ("cigánybűnözés" ellen országosan masírozó) Magyar Gárda biztosítaná a demonstrációt, Szászi lapunknak ezt is tagadta. A gárdát nem ő kereste meg, és nem azért búcsúzott tőlük a gárdában szokásos módon (Adjon Isten! Szebb jövőt!), mert tag lenne, hanem keresztény emberként semmi kivetnivalót nem lát ebben a köszöntésben. A tüntetésen részt vevő Magyar Önvédelmi Mozgalomról addig azt se tudta, hogy létezik, maguktól csatlakoztak rá az eseményre. A gárda végül azért segített a biztosításban, mert "kikoptak" mellőlük a szervezők.

Az ominózus szmk-ülésen, ahol a tüntetés ötlete felvetődött, az iskolaigazgató támogatta Szászit, és azzal érvelt: ne hagyják magukat megfélemlíteni, meg kell mutatkozniuk valamilyen felvonulás keretében. Ekkor arról is szó esett, hogy az MTV ostromának egyik résztvevője, a helyi érdekeltségű vállalkozó is beszállna a szervezésbe (habár neki nem jár gyermeke az iskolába). Az egyik szülő fölvetette, hogy nem érti, mit keresne itt a gárda, egy másik kérte, juttassák el írásban, pontosan miről is szólna a felvonulás. Utólag egyikük úgy látja, itt követték el az első hibát: nem reagáltak Szászi leveleire, ezáltal úgy tűnhetett, hogy a tüntetés a szülői testület támogatását is élvezi. A testület elnöke, Laukó A. Zsolt később elhatárolódott a tüntetés szervezésétől.

Franka Tibor nyilvánosan kifejezetten óvta települését az országos botránytól. 14-e előtt néhány nappal Szászi Zoltánnal együtt elment az iskolába, hogy nyugtassa a kedélyeket. Ott Szászi elmondta: szervezetten nem jön Kerepesre a Magyar Gárda, a tüntetés békés lesz. A tantestületből többen úgy reagáltak: le kellene fújni az egész tüntetést, Szászi apuka azonban azt mondta: most már megtartják.

Eközben a Gyár utcában és máshol lakó helyi romák körében rémhírek terjedtek. A szülők úgy tervezték, bezárkóznak aznap; úgy tudták, szkinhedek verik szét a telepet és gyújtják fel fáklyáikkal a házakat. A tanítók nem győzték nyugtatgatni a gyerekeket, akik halálbiztosan tudták, hogy az interneten máris látható egy tízéves, rossz magaviseletű cigány kisfiúnak a feje, amit egy gárdista vagy hasonló levágott. "Nem győztük mondani nekik, hogy titeket senki sem bánthat" - mondja az egyik tanár. Maga a polgármester is többször járt a Gyár utcában, hogy nyugtassa kedélyeket.

A tüntetésen végül a négyszáz többségi szülőből körülbelül ötvenen vettek részt. Az szmk-ból Wéber Csilla szólalt fel. A háromgyermekes anyuka ma azt állítja, nem tudta, hogy ez lesz a tüntetésből. ' maga jószándékúan, politikailag tájékozatlanul ment bele abba, hogy felszólaljon. Egyetértett azzal, hogy a szülők figyelmét fel kellene hívni arra, hogy néhány gyerek agresszív. Wéber Csilla szerint ezek között a gyerekek között több ugyan a roma gyerek, de ugyanúgy van nem cigány is, az ő fiát például egy nem cigány fiú lökte le tavaly az emeletről. "Nem voltunk túl körültekintőek, nem gondoltunk bele, hogy valakik ezt másképp értelmezhetik. Mi fel akartuk hívni a szülők és az illetékesek figyelmét a problémára. Nagyon rosszul esik, hogy ez lett belőle."

Neked ajánljuk