Tízmilliárdok és kérdőjelek a békéscsabai reptér fejlesztési terve körül

Szárnyak és vágyak

Belpol

Akár Airbus A320-as, sőt nagyobb repülőgépek fogadására is alkalmas lesz a tervezett békéscsabai reptér. Röpködnek a tízmilliárdok, holott nem világos, hogy mi is volna mindennek az értelme – már a rengeteg közpénz elköltésén kívül.

Békéscsaba lehet az egyik legnagyobb nyertese a vidéki repülőterek fejlesztési programjának. Legalábbis a Világgazdaság tavaly októberi értesülése szerint a koncepció többévnyi munka után elkészült, és a kormány asztalán van. Az összességében több százmilliárd forintos beruházások között a békéscsabai infrastruktúra újjáépítése az egyik kiemelt projekt, ami önmagában 30–35 milliárd forintba kerülne, és az elképzelések szerint 2025-re készülne el. A fejlesztés összefügg a jelenleg épülő gyulai Airbus-gyárral, hiszen annak optimális működéséhez szükség lehet egy közeli, komplex légikikötőre. A beruházás szervesen illeszkedne a térség gazdasági életébe, az itt működő vállalkozások, valamint a helyi és régiós turizmus is profitálna belőle. A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére 2020 végén 154 millió forintot biztosított a kormány – lelkesedett a VG.

Mesterterv

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a békéscsabai repülőtér-beruházás megvalósításáról szóló 2021-es kormányhatározat 6,77 milliárd forint indikatív, azaz nem kötelező érvényű támogatást is nyújt a repülőtérnek. A csabai reptér bővítéséről és modernizációjáról szó esik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2021. június 14-i anyagában (Magyarország repülőtér-fejlesztési stratégiája) is. Ez a tervezet a helyi politikai döntéshozók számára ismeretlen; lapunk is csak úgy jutott hozzá, hogy a térségi kormánypárti országgyűlési képviselő segítségét kértük. Korábban Herczeg Tamás (Fidesz–KDNP) sem ismerte a honi repülőtér-fejlesztési stratégiát, de sikerrel kérte ki az anyagot az ITM-től. Ehhez képest a viharsarki kormánypárti közéleti szereplők körében nagy a bizakodás, hogy a sok hátránnyal küzdő és az utóbbi évtizedekben a térségek rangsorában az utolsók közé lecsúszott Békés megyét a reptérfejlesztés megállíthatja a lejtőn.

A VG őszi cikke legmagasabb bekerülési költségként 35 milliárd forintról számolt be, míg az ITM már idézett stratégiája 20 milliárdot említ; és az utóbbi összeggel kalkulál egy tárcaközi egyeztetésen lévő, a Narancshoz is befutott nem hivatalos kormányzati anyag. A 15 milliárd forintos eltérés okát nem sikerült tisztáznunk – lehet, hogy az elképzelés kiforratlansága magyarázza a bekerülési költségek ily látványos szórását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.