Magyar Narancs: Tavaly októberben ön még Mesterházy Attila mögött, második helyen szerepelt az MSZP választási listáján, az új felállásban azonban az első ötben nincs benne.
Botka László: Azóta választási szövetséget kötöttünk négy másik párttal, és az a természetes és szokásos, hogy a szövetségben részt vevő öt párt vezetője kapja az első öt helyet. Így a hatodik helyen vagyok az Összefogás választási szövetség listáján. A szocialista párt úgy döntött, hogy a korábban elfogadott listáján nem változtat, ennek megfelelően a további szocialista sorrend adott.
MN: Eldöntötte már, hogy országgyűlési képviselő vagy polgármester marad?
BL: A szocialista párt arra kért, hogy a listán szerepeljek, egyéni körzetben ne induljak, hanem az országos kampányban vegyek részt. Választott vezetőként az én sorsomról elsősorban a választópolgárok döntenek. A döntésem nagymértékben függ a tavaszi választás végeredményétől.
MN: Szíve szerint mit választana?
BL: Természetesen Szegedet. Engem húsz évvel ezelőtt választott Szeged országgyűlési képviselőnek, akkor 21 éves joghallgató voltam, és hat választást nyertem meg Szegeden. Kaptam annyi bizalmat a várostól, hogy talán egy élet munkája sem elég, hogy megháláljam. Az is nagy felelősség volt, hogy a 2010-es választások után egyedül maradtam megyei jogú város szocialista polgármestereként, ráadásul egy meglehetősen bonyolult politikai szituációban, hiszen Szegeden egyetlen pártnak sincsen többsége a 29 fős közgyűlésben. A Fidesznek 14, az MSZP-nek 13 képviselője van, a Jobbiknak és az LMP-nek egy-egy. Szegeden úgy alakult, hogy a Jobbik és a Fidesz összeállt, így ők 15-en lettek. Ennek az lett a következménye, hogy lerabolták az önkormányzati cégeket, kirúgták, meghurcolták az ezeket korábban évtizedekig tisztességesen irányító szakembereket, majd négy új önkormányzati cégvezetőre a Jobbik, a többire a Fidesz tett javaslatot. Teljesen alkalmatlan emberek, volt városi képviselők, párttisztségviselők, rokonok kerültek az önkormányzati cégek élére, amelyeknek az elmúlt négy évben sok százmillió forinttal nőtt a támogatási igényük. Tanácsadói szerződésekkel, megemelt ügyvédi költségekkel szivattyúzzák ki a pénzt a város költségvetéséből. Ez a többletpénz tehát nem beruházásban, fejlesztésben, a szolgáltatások színvonalának a növelésében jelenik meg, és ezt látják a szegediek is.
MN: Egy új beruházással biztosan büszkélkedhetnek, Szegednek is lesz 3 milliárdért új stadionja. Ön mellette szavazott?
BL: Természetesen megvan a véleményem a sok tízmilliárdos stadionépítési lázálmokról, de senki nem gondolhatja komolyan, hogy ha már a kormány "hozzánk is vágott" ebből hárommilliárdot egy új létesítményre, én megteszem a szegedi fideszeseknek azt a szívességet, hogy egyszerűen lemondok róla, vagy visszautasítom.
MN: Korábban Gyurcsány Ferenc személye ellen azzal érvelt, hogy volt miniszterelnökként pártot gründolt, míg Bajnai Gordonnal szemben nem voltak emiatt fenntartásai.
BL: Ez már a múlt, de tény, hogy a politikában meglehetősen szokatlan kihívással szembesült az MSZP a 2010-es választási vereség után. Volt két miniszterelnökünk, és ebben valóban nem egyforma Gyurcsány és Bajnai, hiszen Bajnai soha nem volt tagja az MSZP-nek, viszont Gyurcsány Ferenc volt szocialista pártelnök és miniszterelnök egy önálló pártot kezdett el szervezni, mondván, hogy az MSZP-nek nincs jövője, és nem lesz alkalmas arra, hogy az ellenzék vezető ereje legyen. Amikor elkezdték a saját párt szervezését, feltehetően még mindketten 10-20 százalékos támogatottságban bíztak, most azonban nem biztos, hogy önállóan megugranák az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Ugyanakkor a választási szövetség megkötésével mindegyik párt megértette, hogy óriási a felelősségünk, ez a demokratikus összefogás az egyetlen alternatíva Magyarországon az Orbán-rezsimmel szemben.
MN: Mit gondol arról, hogy Juhász Péter, az Együtt társelnöke nem kíván olyan listán szerepelni, amelyet Mesterházy Attila MSZP-elnök miniszterelnök-jelöltként vezet, és amelyen Gyurcsány Ferenc helyet kap?
BL: Tisztességes politikai magatartásnak tartom. Juhász Péter szembesült azzal, hogy a tervei és reményei nem teljesültek, és ahelyett, hogy ezt támadná, háttérbe vonul, de különösebb politikai jelentőségét ennek nem látom. Ha a Milla mögött választók tömegei álltak volna, akkor egész biztosan az Együtt 2014 támogatottsága sem így alakult volna az elmúlt fél évben.
MN: Hallotta, hogy a PM vezetőségéből úgy nyilatkoztak, csak unicumozva tudták elviselni a lista bejelentését?
BL: Remélem, gyorsan kijózanodtak, és megértették, hogy az új választási rendszerben akkor van értelme az összefogásnak az Orbán-rezsim leváltására, ha mindegyik választókörzetben egyetlen közös jelölt van. Hozzáteszem, ha az öt párt bármelyike egyedül indulna, és mondjuk 4,9 százalékkal kiesik, akkor azok a szavazatok elvesznének az ellenzék számára. A legfontosabb célja ennek az igen sokszínű ellenzéki pártszövetségnek az Orbán-rezsim leváltása, pártszimpátiától függetlenül. A bizonytalan szavazó megnyeréséhez a győzelembe vetett hit a legfontosabb. Ez a szövetség komolyan vehető alternatívát nyújt a mostani kormányzással szemben.
MN: Önre az MSZP-ben erős emberként tekintenek. Fiatal, nem keveredett korrupciós ügyekbe, egyetlen szocialista politikusként megyei jogú város polgármesterévé választották 2010-ben is, már most sokan látnák szívesen miniszterelnökként.
BL: Negyvenéves vagyok, talán még több van előttem, mint mögöttem. Ha van valami óriási haszna annak, hogy ilyen rettentő korán bekerültem a politikába, akkor az, hogy megértettem és megtanultam: a pozíció csak akkor érték, ha fennállnak azok a feltételek, amelyekkel az ember a saját elképzeléseit meg tudja valósítani. Láttam elég sok miniszterelnököt és minisztert a feladatba belebukni. Természetesen politikusként van bennem egy szükséges ambíció, de tudom, melyek azok a kihívások, amelyeket csak akkor szabad elvállalni, ha az ember azt látja, hogy a sikerhez vezető út feltételei adottak.
MN: Olyat is hallani, hogy ön jóval tapasztaltabb politikus annál, hogy ne látná: a baloldal nem nyerhet ezen az országgyűlési választáson. Ezért hátradőlt, és várja a többiek végzetét, hogy sokadszorra is pártja megmentőjeként lépjen fel az önkormányzati választáson.
BL: Nagyon távol áll tőlem mindenféle ilyen stratégia. Komolyan hiszem azt, és ezen nagyon dolgozom, hogy megtörténjen az Orbán-rezsim leváltása. Bárki bármit mond, ez a választás, ha iszonyatos munkával is, de megnyerhető. Így most nem azzal foglalkozom, hogy mi történik akkor, ha nem sikerül, noha a világnak akkor sem lesz vége 2014-ben.
MN: Milyen kampányra készülnek? Becsöngetnek majd minden háztartásba?
BL: Az összefogás megkötése után a politikai pártok aktivistái napok alatt összeálltak, és elkezdték a munkát. Ilyen rövid idő alatt valóban a door to door kampány lehet a legsikeresebb. Ezért a szövetségünk legfontosabb célja a mozgósítás, amit 3200 településen, 106 választókörzetben kell végigcsinálni. Ha nagyon magas lesz a választási részvétel, akkor győzni fogunk, ha alacsony, akkor nagyobb az esélye, hogy Orbán hatalmon marad. Érthető, hogy a Fidesz az alacsony részvételre játszik. Erre irányult a korábbi őrült törekvésük a választási regisztráció bevezetésére, és ezt célozza, hogy a több százezer kimenekült magyart, akik most Nyugat-Európában dolgoznak, gyakorlatilag megfosztottak a szavazás lehetőségétől, vagy az, hogy kerülnek minden nyílt vitát.
MN: A legfrissebb mérések azt mutatják, hogy a Fidesz növelni tudta az előnyét az MSZP-vel és az Együtt-tel szemben.
BL: Meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy a választók többsége a mért adatok ellenére elégedetlen a jelenlegi kormány munkájával. Nagyon sok rejtőzködő szavazó van, de nincs olyan szocialista politikus, aki azt gondolja, hogy pusztán velük megnyerhető a választás. Szeretném jelezni, hogy a félelem Magyarországon elképesztő méreteket öltött. Több százezer köztisztviselő, közalkalmazott, pedagógus, orvos fél attól, hogy milyen listákon szerepel, és fél megmondani akár a hozzá becsöngető aktivistának, hogy milyen a politikai preferenciája. Úgy vélem, hogy az ellenzék választási esélyei sokkal jobbak, mint amit a közvélemény-kutatások mutatnak, erre utalnak az időközi választások eredményei, amelyeken vagy nyertünk, vagy ha vesztettünk, jóval kisebb volt a különbség, mint 2010-ben.
MN: Miből gondolja, hogy az MSZP a két korábbi, közülük egy bukott miniszterelnökével és a szintén bukott régi koalíciós pártjuk egyik tagjával összefogva ma hitelesebb, mint 2010 előtt?
BL: Ezt szerintem a legkevésbé az MSZP-nek érdemes felvetni. Ez volt a kínálat. Mi azzal tudtunk összefogni, aki létezik, és aki velünk együtt kormányváltást akar. Arról a legkevésbé az MSZP tehet, hogy az elmúlt három évben nem jelentkezett új liberális vagy más demokratikus párt. Másrészt a demokratikus közösségen belül egyre inkább megerősödött az a felismerés, hogy a legrosszabbul teljesítő szocialista kormány is jobb volt, mint az Orbán-kormány.
MN: Ön mondta korábban, hogy "Orbán Viktor nem tombolán nyerte a kétharmadot".
BL: Fogalmazzunk úgy, hogy sok hibát követtek el a korábbi szocialista kormányok, de egyetlen szocialista kormány sem akarta lebontani a demokráciát, nem hirdette azt, hogy csak a kormányzó párt képviseli a nemzeti érdekeket, és mindenki más hazaáruló, egyetlen szocialista kormány nem vonta kétségbe Magyarország euroatlanti orientációját, nem építette a hatalomgyakorlását állandó háborúskodásra és bűnbakkeresésre.
MN: Mi volt az oka, hogy Fodor Gábor szinte a semmiből a lista negyedik helyére került? Igaz, hogy rajta keresztül komoly anyagi forrásokhoz jut a Fidesznél érthetően jóval szerényebb anyagi eszközökkel induló MSZP?
BL: Anyagi forrásokról nem tudok, és nem is feltételezek ilyesmit, azt azonban valós elvárásként érzékeltem, hogy a pártok szövetsége mellett néhány szimbolikus szereplő is erősítse az összefogás tényét. A magam részéről ilyennek tekintem Fodor Gábort és Kuncze Gábort is.
MN: Tegyük fel, hogy nyernek, de nem lesz kétharmaduk. Elfogadják majd a Fidesz által teremtett játékszabályokat?
BL: Mindenképpen új alkotmányt tervezünk, mert azt még kétharmados többségnél sem gondolnánk, hogy az alkotmány a parlamenti többség magánügye. Volt már demokratikus koalíciónak több mint kétharmada ebben az országban, több mint 72 százalékkal kezdtünk 1994-ben Horn Gyula vezetésével. Első lépésként korlátoztuk a saját mozgásterünket, mert azt mondtuk, hogy kell az ellenzék támogatása minden alkotmánymódosításhoz. Abban is bízunk, hogy ha Orbán Viktor elveszti a választásokat, akkor a jobboldalon is lesz egy átrendeződés, remélhetőleg új politikai szereplőkkel és új politikai felfogással.
MN: Kormányra kerülésük után mi lenne a legsürgetőbb feladatuk?
BL: A válságkezelés. Válságban van a demokrácia, és emellett társadalmi válság van, hiszen a lakosok 40 százaléka létminimum alatt él, másfél millióan mélyszegénységben. A gazdasági válság az elrontott gazdaságpolitika eredménye. Nem véletlen, hogy a legkorábbi időpontra írták ki a választásokat, ennek egyetlen politikai oka, hogy a Fidesz blöffsorozata a rezsicsökkentéstől a 2014-es költségvetésig tarthatatlan. Attól félnek, hogy ez a lufi akár már májusra kidurran.
