Az állam és a 4iG felvásárolta a magyar Vodafone-t

Lefoglalt vonalak

Belpol

Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond.

Megvalósult a nagy álom: a pénzügyi és az energetikai szektor után a telekommunikációs iparágban is megkeletkezett végre a nagy, ún. „nemzeti” szereplő – a többségi magántulajdonban álló, ám jelentős állami segítséggel és állami kisebbségi tulajdonnal a hátában létrehozott „nemzeti tőkés” szupervállalat. A brit Vodafone magyarországi leágazása az Antenna Hungária Zrt. (AH) 51 százalékos és az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonvásárlásával cserélt gazdát; a vételár 660 milliárd forint volt. A Vodafone Magyarország Zrt.-ben többségi tulajdonos lett az AH többségi tulajdonosa, a 4iG Zrt., azaz egy Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő magáncég. A vásárlást mindazonáltal nehéz nem állami bevásárlásként értelmezni; és nem csak azért, mert az államnak még az AH-ban is van 23 százalékos részesedése (és e cégről még bőven lesz szó). Ez az üzlet kormányzati rásegítés nélkül aligha jöhetett volna létre. Igaz, az állami bevásárlás speciális fajtájáról van szó: amikor ugyanis a kormány nem az államnak – nekünk – vásárol, hanem magánembereknek.

Mindez Orbán Viktornak napra pontosan 10 évvel az után sikerült, hogy a Magyar Posta, az MVM és az MFB Invest gründolta konzorcium, az MPVI Mobil Zrt. bejelentette, minden szükséges engedély birtokába került ahhoz, hogy negyedik mobilszolgáltatóként jelenjen meg a hazai piacon. Ebből végül semmi nem lett – most viszont a 3 milliós ügyfélkörrel rendelkező magyar Vodafone megszerzésével a 4iG, az orbáni cégbirodalom csillagrombolója a konvergens, azaz a mobil, a vezetékes, az internetes és a tévés piacot is vezető Magyar Telekommal került szemmagasságba.

A Mészáros Lőrinc árnyékából alig három és fél éve önállósodott Jászai Gellért, a 4iG elnöke a Vodafone-vétel tavaly augusztusi bejelentésekor úgy számolt, hogy az üzlet 10–12 év alatt térülhet meg. A vállalatcsoportban a hivatalos adatok szerint többségi tulajdonos Jászai ezt azonban valószínűleg már nem várja meg; iparági szóbeszédek szerint az egyik leggazdagabb magyar hosszabb időre megpihenne.

Hosszú menetelés

A 4iG tulajdonviszonyai az utóbbi évek részvénykibocsátási, -felvásárlási és -bevásárlási ringlispíljének köszönhetően gyakran változnak. A cégnek – saját közlése szerint – 51,22 százalékos többségi tulajdonosa Jászai Gellért. De több nemzetközi befektetője is van a 4iG-nek; közülük a legnagyobb tortaszeletet a német védelmi és járműipari vállalat, a Rheinmetall birtokolja (25,12 százalék). A portugál–magyar hátterű pénzügyi befektetőként ismert Alpac Capital 6,47 százalék, a távközlési szektorban is járatos török Calık Holding 3,16 százalék erejéig van jelen. Jászai maga is több formában tulajdonos a cégben: két apróbb üzletrész mellett övé a KZF Vagyonkezelő (10,4 százalék), de a Rheinmetall megjelenésével egy időben felbukkant iG COM Magántőkealap (41,68 százalék) egyedüli részvényese is ő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.