Az állam és a 4iG felvásárolta a magyar Vodafone-t

Lefoglalt vonalak

Belpol

Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond.

Megvalósult a nagy álom: a pénzügyi és az energetikai szektor után a telekommunikációs iparágban is megkeletkezett végre a nagy, ún. „nemzeti” szereplő – a többségi magántulajdonban álló, ám jelentős állami segítséggel és állami kisebbségi tulajdonnal a hátában létrehozott „nemzeti tőkés” szupervállalat. A brit Vodafone magyarországi leágazása az Antenna Hungária Zrt. (AH) 51 százalékos és az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonvásárlásával cserélt gazdát; a vételár 660 milliárd forint volt. A Vodafone Magyarország Zrt.-ben többségi tulajdonos lett az AH többségi tulajdonosa, a 4iG Zrt., azaz egy Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő magáncég. A vásárlást mindazonáltal nehéz nem állami bevásárlásként értelmezni; és nem csak azért, mert az államnak még az AH-ban is van 23 százalékos részesedése (és e cégről még bőven lesz szó). Ez az üzlet kormányzati rásegítés nélkül aligha jöhetett volna létre. Igaz, az állami bevásárlás speciális fajtájáról van szó: amikor ugyanis a kormány nem az államnak – nekünk – vásárol, hanem magánembereknek.

Mindez Orbán Viktornak napra pontosan 10 évvel az után sikerült, hogy a Magyar Posta, az MVM és az MFB Invest gründolta konzorcium, az MPVI Mobil Zrt. bejelentette, minden szükséges engedély birtokába került ahhoz, hogy negyedik mobilszolgáltatóként jelenjen meg a hazai piacon. Ebből végül semmi nem lett – most viszont a 3 milliós ügyfélkörrel rendelkező magyar Vodafone megszerzésével a 4iG, az orbáni cégbirodalom csillagrombolója a konvergens, azaz a mobil, a vezetékes, az internetes és a tévés piacot is vezető Magyar Telekommal került szemmagasságba.

A Mészáros Lőrinc árnyékából alig három és fél éve önállósodott Jászai Gellért, a 4iG elnöke a Vodafone-vétel tavaly augusztusi bejelentésekor úgy számolt, hogy az üzlet 10–12 év alatt térülhet meg. A vállalatcsoportban a hivatalos adatok szerint többségi tulajdonos Jászai ezt azonban valószínűleg már nem várja meg; iparági szóbeszédek szerint az egyik leggazdagabb magyar hosszabb időre megpihenne.

Hosszú menetelés

A 4iG tulajdonviszonyai az utóbbi évek részvénykibocsátási, -felvásárlási és -bevásárlási ringlispíljének köszönhetően gyakran változnak. A cégnek – saját közlése szerint – 51,22 százalékos többségi tulajdonosa Jászai Gellért. De több nemzetközi befektetője is van a 4iG-nek; közülük a legnagyobb tortaszeletet a német védelmi és járműipari vállalat, a Rheinmetall birtokolja (25,12 százalék). A portugál–magyar hátterű pénzügyi befektetőként ismert Alpac Capital 6,47 százalék, a távközlési szektorban is járatos török Calık Holding 3,16 százalék erejéig van jelen. Jászai maga is több formában tulajdonos a cégben: két apróbb üzletrész mellett övé a KZF Vagyonkezelő (10,4 százalék), de a Rheinmetall megjelenésével egy időben felbukkant iG COM Magántőkealap (41,68 százalék) egyedüli részvényese is ő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.