Február 24-én lesz egy éve annak, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen. Uniós diplomaták nyilatkozatai alapján az évfordulót egyfajta határidőnek is tekinti az EU, amikor is újabb gazdasági korlátozásokkal próbálja szűkíteni az agresszor mozgásterét. Ukrajna mellett Lengyelország és Litvánia is sürgeti a tizedik szankciós csomag elfogadását, amely a tervek szerint Fehéroroszországot is szigorúbb büntetőintézkedésekkel sújtaná, és az orosz atomenergetikai szektort sem kímélné. Persze az uniós diplomaták is tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen döntés több tagországot is érzékenyen érintene, például Bulgáriát, ahol folyamatos karbantartást igénylő, szovjet építésű atomerőművek működnek. Bár a csomag pontos tartalma egyelőre ismeretlen, a legfrissebb sajtóhírek szerint az orosz nukleáris szektorral való együttműködést várhatóan mégsem korlátozza majd az unió.
A nukleáris energiát érintő szankciók tervére január végén Orbán Viktor is reagált szokásos péntek reggeli rádióinterjújában; mint mondta, a magyar kormány vétózni fog. A miniszterelnök úgy véli, ebben nagy segítségére lesz „a magyarok” – valójában a nemzeti konzultációt kitöltő 1,4 millió ember – egybehangzó véleménye. Azt Orbán nyilatkozatának idején is lehetett tudni, hogy a kormánynak egyéb eszközei is akadnak, ha nem is az EU-s döntések és a közös fellépés ellehetetlenítésére, de legalábbis annak hátráltatására. A Szabad Európa hírportál január 17-én számolt be arról, hogy Magyarország kilenc orosz személy eltávolítását kérte az EU által szankcionáltak listájáról.
Több-kevesebb sikerrel ugyan, de az elmúlt hónapokban időről időre felmerült hasonló igény a magyar külügy részéről, mindig az esedékes uniós szankciós csomag elfogadása előtti hetekre időzítve. Így történt, hogy júniusban, az olajembargó körüli huzavona közepette a magyar vétó miatt mégsem egészült ki a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal büntetett oroszok névsora Kirill pátriárkával, aki szerint „Oroszország sohasem támadott meg senkit” (az orosz ortodox egyházfő pályaképéről bővebben lásd: Tömjén és dohány, Magyar Narancs, 2022. június 2.). Szeptemberben aztán ismét próbálkozott a magyar kormány három név eltávolítását kérve – helyesebben követelve, különben nem támogatja a magányszemélyek és cégek elleni, fél évig érvényes szankciós lista egyhangú jóváhagyáshoz kötött meghosszabbítását. Erről a kormány végül lemondott; újabb fél év elteltével azonban ismét aktuálissá vált a szankciós lista – az EU részéről legalábbis formaságnak tekintett – felülvizsgálata.
A jelenleg hatályban lévő intézkedés érvényessége március 15-én lejár, és ez újabb alkalmat teremtett a magyar kormány számára, hogy ismételten kísérletet tegyen a közös fellépés akadályozására. Alig néhány héttel a szankciós lista meghosszabbításának határideje előtt, illetve a már érezhetően közelítő tizedik szankciós csomag még nem hivatalos tárgyalásai közepette ezúttal kilenc név eltávolítását kéri a magyar kormány.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
