Interjú

„Nem csak az eszük, a szívük is a helyén lesz”

Vasvári Csaba bíró az igazságszolgáltatás tervezett átalakításáról

Belpol

Az igazságügyi tárca megküldte véleményezésre a bíróságok átalakításáról szóló törvényjavaslatát, amely azonban nemcsak kedvező módosításokat tartalmaz. Az Országos Bírói Tanács bízik benne, hogy a végső szöveg elfogadható lesz. Vasvári Csaba büntetőbíró, az OBT szóvivője egyelőre optimista.

Magyar Narancs: Az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló törvényjavaslatot a kormány az Európai Bizottság kívánalmai szerint készítette elő. Az első visszhangok alapján félsikernek tekinthető ez a szöveg.

Vasvári Csaba: Egyelőre előzetes egyeztetésen van a tervezet, vagyis ez nem lezárt történet. Mi is bízunk benne, hogy a most megfogalmazott észrevételeink még beépülnek a majdan benyújtandó végső törvényjavaslatba. A mérföldkövek egy része, amelyeket az Európai Tanács elvárásainak megfelelően a magyar kormány önmaga is vállalt, vonatkozik az OBT jogköreire, és mi ezzel a szemüveggel is megvizsgáltuk ezt a szöveget. Arra jutottunk, hogy bár kétségkívül vannak benne progresszív elemek és van benne számos olyan momentum, amelyben nyilvánvalóan tetten érhető a megfelelési szándék, sajnálatos módon egy-két, sarokkőként megfogalmazott feltétel nem teljesül.

MN: Melyek a legfontosabb hiányosságai a szövegnek?

VCS: A legfontosabb hiányosság, mi több, visszalépés, az a Kúria elnökének, illetve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jelölt személy megválasztásával kapcsolatos. A jelenleg hatályos jogszabály szerint az Országos Bírói Tanács meghallgatja a jelölteket, és róluk egy nem kötelező érvényű véleményt ad. A most asztalon lévő tervezet szerint ez a meghallgatás elmarad, és az OBT jogköre kizárólag e pozíciókra pályázó személyek életrajzának az ellenőrzésére szorítkozik. Vagyis megvizsgálhatjuk, hogy magyar állampolgár-e, van-e jogi diplomája s a többi. Szerintünk ez a józan ésszel is ellenkezik, nyilvánvaló módon a kormány által teljesíteni vállalt mérföldkő nem erre vonatkozott – hanem ahogyan az európai dokumentumok fogalmaznak, az OBT-nek kötelező erejű véleményt kellene alkotni a Kúria elnökének és az OBH elnökének jelölt személyek alkalmasságáról.

MN: Vagyis ha az OBT szerint nem alkalmas a jelölt, akkor őt nem lehet kinevezni, hanem új jelöltet kell találni?

VCS: A jelenleg hatályos magyar közjogi berendezkedésben a Kúria és az OBH elnökét az Országgyűlés választja, ezt a végső döntési jogkört nem lehet az OBT-hez telepíteni. A mi elképzelésünk szerint az OBT indokolással ellátva véleményezné a jelöltek alkalmasságát, ami negatívan kötné a végső döntéshozót: azaz az alkalmatlannak ítélt jelölt nem lenne megválasztható. Természetesen a normaszöveg megalkotása az Országgyűlés feladata, az OBT-nek pusztán annyi a felelőssége, hogy véleményt nyilvánít arról, hogy álláspontja szerint a tervezet megfelel-e a kormány vállalásainak. A jelenleg tárgyalt szövegről azt mondtuk, hogy e tekintetben bizonyosan nem felel meg. De vannak további hiányosságok is. Például az OBT tagjait megillető irattanulmányozással kapcsolatos jog. Az Európai Tanács úgy fogalmaz, hogy még a személyiségi adatokra kiterjedően is teljes körű iratmegismerési jog kellene, hogy megillesse az Országos Bírói Tanácsot. Ehhez képest a tervezet szerint marad az, ami most van. Ez egy állandó jogértelmezési vita abban a kérdésben, hogy mi az, amibe betekinthet az OBT, illetve mi az, amibe nem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.