Magyar Narancs: Az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló törvényjavaslatot a kormány az Európai Bizottság kívánalmai szerint készítette elő. Az első visszhangok alapján félsikernek tekinthető ez a szöveg.
Vasvári Csaba: Egyelőre előzetes egyeztetésen van a tervezet, vagyis ez nem lezárt történet. Mi is bízunk benne, hogy a most megfogalmazott észrevételeink még beépülnek a majdan benyújtandó végső törvényjavaslatba. A mérföldkövek egy része, amelyeket az Európai Tanács elvárásainak megfelelően a magyar kormány önmaga is vállalt, vonatkozik az OBT jogköreire, és mi ezzel a szemüveggel is megvizsgáltuk ezt a szöveget. Arra jutottunk, hogy bár kétségkívül vannak benne progresszív elemek és van benne számos olyan momentum, amelyben nyilvánvalóan tetten érhető a megfelelési szándék, sajnálatos módon egy-két, sarokkőként megfogalmazott feltétel nem teljesül.
MN: Melyek a legfontosabb hiányosságai a szövegnek?
VCS: A legfontosabb hiányosság, mi több, visszalépés, az a Kúria elnökének, illetve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jelölt személy megválasztásával kapcsolatos. A jelenleg hatályos jogszabály szerint az Országos Bírói Tanács meghallgatja a jelölteket, és róluk egy nem kötelező érvényű véleményt ad. A most asztalon lévő tervezet szerint ez a meghallgatás elmarad, és az OBT jogköre kizárólag e pozíciókra pályázó személyek életrajzának az ellenőrzésére szorítkozik. Vagyis megvizsgálhatjuk, hogy magyar állampolgár-e, van-e jogi diplomája s a többi. Szerintünk ez a józan ésszel is ellenkezik, nyilvánvaló módon a kormány által teljesíteni vállalt mérföldkő nem erre vonatkozott – hanem ahogyan az európai dokumentumok fogalmaznak, az OBT-nek kötelező erejű véleményt kellene alkotni a Kúria elnökének és az OBH elnökének jelölt személyek alkalmasságáról.
MN: Vagyis ha az OBT szerint nem alkalmas a jelölt, akkor őt nem lehet kinevezni, hanem új jelöltet kell találni?
VCS: A jelenleg hatályos magyar közjogi berendezkedésben a Kúria és az OBH elnökét az Országgyűlés választja, ezt a végső döntési jogkört nem lehet az OBT-hez telepíteni. A mi elképzelésünk szerint az OBT indokolással ellátva véleményezné a jelöltek alkalmasságát, ami negatívan kötné a végső döntéshozót: azaz az alkalmatlannak ítélt jelölt nem lenne megválasztható. Természetesen a normaszöveg megalkotása az Országgyűlés feladata, az OBT-nek pusztán annyi a felelőssége, hogy véleményt nyilvánít arról, hogy álláspontja szerint a tervezet megfelel-e a kormány vállalásainak. A jelenleg tárgyalt szövegről azt mondtuk, hogy e tekintetben bizonyosan nem felel meg. De vannak további hiányosságok is. Például az OBT tagjait megillető irattanulmányozással kapcsolatos jog. Az Európai Tanács úgy fogalmaz, hogy még a személyiségi adatokra kiterjedően is teljes körű iratmegismerési jog kellene, hogy megillesse az Országos Bírói Tanácsot. Ehhez képest a tervezet szerint marad az, ami most van. Ez egy állandó jogértelmezési vita abban a kérdésben, hogy mi az, amibe betekinthet az OBT, illetve mi az, amibe nem.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
