Legyőzték önmagukat - Köztársaságielnök-választás

  • Besenyei Zsolt
  • 2005. június 9.

Belpol

Sólyom vagy Szili? Tét a Sándor-palota, meg annál valamivel több. Nagy taktikai csatában végül Sólyom László és Orbán Viktor nyert egy olyan meccsen, amelyen csak az utolsó gól számított. A következmények beláthatatlanok.

"Az a legszörnyűbb, hogy az MDF egykori és mostani politikai nímandjain múlott a választás: ők lettek a mérleg nyelve" - kommentálta egy elkeseredett szocialista, hogy az államfőválasztás harmadik fordulójában Sólyom László, az Alkotmánybíróság egykori elnöke három szavazattal, 185-182-re verte Szili Katalint, és lett a Magyar Köztársaság új államfője. A szocialisták szerint három demokrata és három nemzeti fórumos is megígérte, hogy az MSZP jelöltjére szavaz, végül megszegték a szavukat.

A választás egy furcsa futballmeccsre emlékeztetett, ahol az egyik fél megakadályozta, hogy az ellenfele cseréljen, továbbá szoros emberfogást alkalmazott - a saját emberei ellen. "Orbán megérezte a vérszagot, és mindent bedobott, hogy besöpörhesse a politikai hasznot; megmutatta, hogy nála nincs jobb taktikus" - dicsekedett egy vezető fideszes a harmadik forduló után. A tét nélküli első kört hiába nyerte az MSZP; a Fidesz fölénye már a második forduló után nyilvánvaló lett.

A hétfő délutáni első

fordulóban elvileg kétharmados többség kellett volna az eredményes választáshoz, de tudható volt, hogy sem Szilinek, sem Sólyomnak nem jön össze. Ennek megfelelően a szavazás csak szondázásra volt alkalmas. Előtte a legváltozatosabb összeesküvés-elméletek keringtek a parlamenti folyosókon. A legabszurdabb szerint "a Feri (Gyurcsány) Kunczén (Gábor) keresztül megegyezett a Viktorral (Orbán) Sólyomban". Annak már nagyobb volt a valószínűsége, hogy a Fidesz néhány - a tippek szerint húsz - képviselője átszavaz Szilire, hogy ily módon altassa el a koalíció éberségét és ily módon megakadályozza Szili lecserélését egy közös - azaz nagyobb támogatottságú - jelöltre. Ha ugyanis az első fordulóban nem jött volna össze az 50 százalék + 1 fő sem, a házelnökkel szemben álló szocialisták valószínűleg el tudták volna érni, hogy a második körre már ne őt jelöljék. Lehetőségként felmerült Bihari Mihály alkotmánybíró, de ezt azzal utasították el a szocialisták, hogy Orbán egykori tanáraként máig jó viszonyt ápol extanítványával. Az MSZP elnökjelölő kongresszusán Szili mögött másodikként végzett Glatz Ferenc volt akadémiai elnököt korábban támogatta volna az SZDSZ, mostanra viszont már nem lelkesedtek érte annyira; és a titkos favoritnak tartott Kósáné Kovács Magda európai parlamenti képviselőért sem. "Az isten szerelmére, jelöljétek már a Bárándyt (Péter)" - fakadt ki állítólag Magyar Bálint vezető szocialisták előtt. (Az SZDSZ annak ellenére nem változtatta meg Szilit elutasító álláspontját, hogy ezt szorgalmazta a vidéki pártszervezetek zöme is - a helyi szabaddemokratáknak egzisztenciális gondokat okozna a koalíció felbomlása.)

A Fidesz viszont fel sem vette a szavazólapot, s ezzel nagyarányú győzelemhez segítette Szilit a jelentőség nélküli első fordulóban. A lépést nem fogadta egyöntetű elismerés, Sólyomot például láthatóan megviselte a megalázó szavazatarány. "Nem tudom, ki van jobban megzavarodva, mi vagy ők" - morfondírozott egy fideszes képviselő. Áder János a lépést azzal indokolta, hogy ki akarták ugrasztani a bokorból az esetleges ellenzéki átszavazó nyulakat, és helyettük találtak három gyáva és három bátor vakondot. Szili 185-13 arányban győzött. Ketten elvitték a szavazólapot - Körömi Attila (Jobbik, ex-Fidesz) Rácz Sándor 56-os hőst írta rá, és meg is mutatta az agg harcosnak; illetve Vincze László (Fidesz), aki miután megtudta, hogy nem szavaznak, nem dobta be a lapot az urnába. Az SZDSZ-es Mécs Imre nem kérte pártja engedélyét, és a tiltás ellenére Szilit támogatta. A többi (19) szabaddemokrata felvette ugyan a szavazólapot, de vissza is adta, ezzel demonstrálva, hogy bár Szilit nem támogatják, nem szavaznak a koalíciós partner ellenében. Szilire voksolhatott viszont a korábban kisgazda, majd fideszes, jelenleg független Balogh Gyula is.

A fideszes Hende Csaba és Tölgyessy Péter szavazott ugyan, de nem lázadásból; egyszerűen későn jutott el hozzájuk az információ frakciójuk távolmaradásáról. Három voks érvénytelen lett: mindkét jelöltet beikszelték, vagy üresen dobták be a lapot. Ez utóbbi érdekessége, hogy az MSZP-ben három renitens szocialistát gyanítottak, akik ezzel kívántak jelezni a pártnak, hogy ne jelöljék újra Szilit. Egy fideszes politikus ugyanakkor később elismerte: dezinformáltak az első körben, állítása szerint az érvénytelen szavazatokat a nemzeti fórumos Lezsák Sándorék adták le Orbánék kérésére. Bizonyítani sem a szocialista, sem a jobboldali állítást nem lehet: a pletyka ellenben jól illusztrálja a parlamenti hangulatot.

Az első menet 185-13-as arányú "győzelme" után a Gyurcsány Ferenc szobájában összegyűlő szocialista vezetők úgy döntöttek: ismét Szili Katalin házelnököt ajánlják. A Fidesz ugyancsak még hétfőn újrajelölte Sólyom Lászlót. Sólyomot Orbán állítólag telefonon tájékoztatta, hogy lesz egy "meglepő húzásuk", de részleteket nem árult el jelöltjüknek. A volt alkotmánybírát ugyan megviselte a baloldal által cserbenhagyásnak nevezett tartózkodás, de a visszalépés gondolata, úgy tudjuk, föl sem merült benne. Állítólag megértette Orbánék indokait.

A keddi második,

még mindig kétharmados fordulóra megfordult az arány: a jobboldali ellenzék egységesen Sólyomot támogatta (185-178) - köszönhetően a Fidesz előző napi vádjainak, amelyben szavazatkereskedelmet vélelmeztek az egykori, illetve a jelenlegi MDF-esek meg az MSZP között. A szocialisták közül elvileg mindenki Szilit támogatta, de ha Mécs és Balogh ismét Szilire szavazott, a 178 fős frakcióból ketten érvénytelenül voksoltak. "Nem volt elég hangos a jelzés, utólag már azt mondom, hogy sajnos" - mondta egy vezető szocialista.

Pedig a második kör után a folyosói beszélgetések Szili visszaléptetésének - és ezzel az SZDSZ szavazásra csábításának - esélyét latolgatták. Szili még a második kör után is visszaléphetett volna, igaz, új jelölt állítására már nem lett volna lehetőség. Így bejött volna a szabaddemokrata szcenárió, vagyis a harmadik fordulóban a koalíció egységesen leszavazza a jobboldali jelöltet, és újrakezdődik az egész választási procedúra. (Horn Gábor ügyvivő erről egy hétfő reggeli interjúban beszélt.)

Orbán "szoros emberfogást" rendelt el: minden fideszes képviselőnek meg kellett mutatnia a szavazólapot egy másiknak. Az egyéniben bejutott vagy területi listásoknak a megyei elnök előtt kellett prezentálni, az országos listásoknak pedig a frakcióvezető-helyettesek engedélyét kellett megkapniuk, hogy bedobhassák az urnába kitöltött cetlijeiket. Csekkoltak a fideszes jegyzők, és két megbízható képviselő (Bánki Erik és Simon Erika) is. Általában kettesével mentek be a függöny mögé, sőt, nem volt ritka, aki le is fényképezte a voksát. "Az még rendben, hogy pisilni párosával járunk, de hogy már szavazni is..." - háborgott az egyik ellenzéki honatya. A szoros emberfogásnak igazából a harmadik fordulóban lett jelentősége, amikor többek egybehangzó állítása szerint Kósa Lajos rajtakapta Lájer Józsefet, hogy Szilit ikszelte be. Rontásra hivatkozva újat kért neki és felügyelte, hogy Lájer a megfelelő helyre tegye a keresztet.

A házbizottság ezt az eljárást sem kifogásolta, mint ahogy - az MSZP kifogását mérlegelve - a második forduló után sem talált kivetnivalót abban, hogy az MDF-ből kizárt nyolc nemzeti fórumos képviselő egyenként megmutatta a voksát Hende jegyzőnek és a sajtónak. Deutsch Tamás ugyan a házbizottság ülésén elismerte, hogy ellenőrzik képviselőiket, a testület szerint azonban ez önkéntes alapú, tehát nem sérült a titkosság elve. A szocialisták bízhattak a hagyományos pártfegyelemben, de azért oda-odafigyeltek egymásra - lásd később.

A harmadik körben

már elég volt az egyszerű többség, tehát biztosra lehetett venni, hogy Mádl Ferenc mandátumának augusztusi lejárta után is lesz államfője Magyarországnak. A szavazás után, de még a voksok összeszámlálása előtt mindkét folyosón biztosra vették az eredményt: a Fidesz szerint Szili nyert, az MSZP-ben Sólyom győzelmét jósolták. Az SZDSZ-t a voksolás előtt a kormányfő igyekezett jobb belátásra bírni: Mécs mellé engedjék - persze Szilire - szavazni Wekler Ferencet, Béki Gabriellát, Világosi Gábort, Hankó Faragó Miklóst és esetleg Magyar Bálintot is. Ezt ugyan közülük csak Wekler és Béki kérte - Mécs most sem -, a többiek azonban nem támogatták őket ebben. Utóbbi kettő - plusz Mécs - azonban a tiltás ellenére is szavazott az államfőválasztáson. Elvileg így szintén kiszámolható az utolsó fordulóban Szilire adott 182 voks (MSZP + 3 SZDSZ-es + Balogh képviselő). A fideszes fegyelemre jellemző, hogy a múlt héten szült Selmeczi Gabriella is bement Sólyomra szavazni. A Fideszben határozottan állítják - persze lehet, hogy dezinformációs célzattal -, hogy két MDF-es a harmadik körben Szilire voksolt (nevet is mondtak nem hivatalosan, de ennek közlésétől eltekintünk), de "kioltotta" őket két fővárosi szocialista Sólyom mellé tett iksze.

Tizenhét szabaddemokrata ezúttal is üresen adta vissza a lapot, a jobbikos Körömi ismét elvitte, biztos gyűjti. Folyosói pletyka szerint Rácz Sándor Wittner Márián keresztül "rászólt" Körömire, hogy szavazzon a jobboldali jelöltre. Csapody, Karsai László és Herényi Károly - az Áder által "levakondozott" MDF-esek - beperlik a fideszes frakcióvezetőt, aki azonban állítja, nem mondott neveket. Mondott viszont összeget: szerinte több tízmilliót is ajánlottak egy-egy támogató voksért. Hasonlóról beszélt korábban Deutsch is.

A szocialisták rettenetesen dühösek a szerintük fafejű SZDSZ-re, Suchmann Tamás szerint például jövőre nem lépnek velük koalícióra. Gyurcsány Sólyomot üdvözlő beszédében ugyan a kormányzás folytatását hangsúlyozta, de könnyen megjósolható, hogy a koalíciós együttműködés nem lesz problémamentes a ciklusból hátralévő 10 hónapban. A miniszterelnök zárt körben ingatlanvásárlási aktushoz hasonlította a koalíciót, mondván, az utolsó lakások mindig drágábbak, de ki kell fizetni őket. Azaz, az SZDSZ-szel a sikertelen államfőválasztás után is együtt kell kormányozniuk, mert a koalíció alternatívája az Orbán-kormány. Az SZDSZ szerint viszont csak az történt, amit ők megjósoltak. Horn ügyvivő azt mondja: hétfő estig próbálkoztak, hogy közös jelöltet állítsanak, de az MSZP nem állt kötélnek.

Valakinek el kell vinnie

a balhét. Az MSZP-ben - a szabaddemokratákon kívül - dühösek Szilire, mert túl makacs volt, és nem látta be, hogy nem győzhet; az őt támogató Toller Lászlóékra, mert az egyéni érdekeket a közösségiek fölé helyezték; Hiller István pártelnökre, mert eltaktikázta az egyeztetést az SZDSZ-szel; valamint Gyurcsányra, hogy nem állt ki eléggé Szili mellett (bár ő, jobb meggyőződése ellenére, hétfőn és kedden már egyértelműen a házelnököt támogatta). Az első nem hivatalos reakciók őszi tisztújítást valószínűsítenek, amelyen Hillert Gyurcsányra cserélik a pártelnöki poszton. "Ez volt az utolsó csöpp" - mondogatják sokan Hiller eddigi munkásságára célozva. Első nyilatkozatában Hiller mindenesetre megkísérelte "szétosztani" a felelősséget, a kongresszust hibáztatva Szili jelöléséért.

A demokratikus Magyarország történetének negyedik, kétségtelenül legizgalmasabb elnökválasztása után mindenesetre egy a pártok-felettiségét, függetlenségét és várható szigorúságát hangoztató személy kerül az államfői posztra. A nagyobbik ellenzéki párt azért persze besöpörheti a győzelem politikai hasznát. A koalíció pedig ingataggá vált, és bár közvetlen következményei az MSZP számára nem kell, hogy legyenek a kudarcnak, minden bizonnyal - hasonlóan a tavalyi EP-választáshoz - újabb belharcokat indukál az elmaradt diadal. "Ez nem a vége, hanem az eleje valaminek, de csak remélni tudjuk, hogy nem a vég kezdete" - mondta rezignáltan egy szocialista elnökségi tag, aki szerint az államfő-választási kudarc rövid távon 5-7 százalékos népszerűségvesztést "eredményez" a következő közvélemény-kutatásokban.

Neked ajánljuk