Újabb egyetemeket privatizálna a kormány

Lenyomnák schnellbe’

Belpol

Az egyetemi „modellváltás” következő hullámában a Semmelweis Egyetem, három vidéki tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem kerülhet sorra. Az átszervezést a szokásosnál is sietősebben akarják le­vezényelni, talán egy kormányon belüli ellentét miatt is.

Január első hetében derült ki, hogy a Semmelweis Egyetem és az orvosképzést is folytató három vidéki tudományegyetem – a debreceni, a pécsi és a szegedi – vezetői intézményük alapítványi fenntartásba adásáról tárgyalnak a kormánnyal. A modellváltás leg­újabb hullámának menetrendje elképesztően feszített; az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunkhoz is eljutott prezentációja szerint még ezen a héten (tehát a január 18-i héten) elkészülnek az alapítványi fenntartást előkészítő jogszabályi előterjesztések, február 9-én pedig a kormányzaton belüli egyeztetések után be is nyújtanák a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlamentnek. Ugyanebben a háttéranyagban szerepel, hogy a négy említett felsőoktatási intézmény mellett a jóval kisebb Dunaújvárosi Egyetem is bekerül az alapítványosítás újabb körébe.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtóközleményében azt hangsúlyozta, hogy az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha azt az egyetemek – szenátusaikon keresztül – kifejezetten kérik. A kiszivárgott prezentáció azonban arra utal, hogy az ITM-ben meglehetősen biztosak a dolgukban, a részletes ütemterv mellett mind az öt egyetemnél kijelölték az átalakítás levezényléséért felelős politikai, szakmai és stratégiai vezetőt, és még azt is lefektették, hogy mely ügyvédi irodák működnek közre a folyamatban. Egyetemi forrásaink is szinte biztosra veszik, hogy a szenátusok nem fekszenek keresztbe a modellváltásnak – már csak azért sem, mert az egyetemi vezetések azt kommunikálják, hogy ha kimaradnak, akkor a pénzügyi kivéreztetés vár rájuk.

Egyébként hosszabb ideje tudható, hogy a Semmelweis Egyetem vezetése támogatná az alapítványi fenntartást, és Debrecenből, valamint Szegedről is azt hallottuk, hogy a modellváltás legalább nyár óta „benne volt a levegőben”. Az viszont mindenkit meglepett, hogy ennyire gyorsan végignyomják az átszervezést, és hogy szeptembertől már az új modellben kezdenék a tanévet. „Az első tárgyalási fordulótól két hetet adtak a szenátusi döntésre és az alapítványi fenntartás előkészítésére, ez valószínűleg világrekord” – kommentálja a történteket Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pécsi elnöke.

Klinikai kérdések

A kormány az elmúlt másfél évben nyolc egyetemet szervezett ki egy-egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásába. A legismertebb az elsőként sorra került Corvinus példája, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem szomorú története, ahol az oktatók és a hallgatók máig tiltakoznak az alapítványt vezető kuratórium túlhatalma, illetve politikai kinevezettekkel történő feltöltése ellen. A nyolc, már végrehajtott alapítványosítás mellett országgyűlési döntés van két további intézmény – a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Egyetem – magánosításáról, így ha valóban megtörténik a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem fenntartóváltása, akkor szeptembertől 15 alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény működik Magyarországon. Az újabb körbe bekerült egyetemek az eddigiekhez hasonlóan tarthatnak a politikai komisszárok érkezésétől, az egyetemi autonómia visszavágásától és a gazdálkodás átláthatóságának csökkenésétől, de a tudományegyetemeknél és az orvosképzésnél további aggályok is felmerülnek.

A három vidéki tudományegyetem jóval nagyobb a korábban privatizált intézményeknél. Az ITM már idézett prezentációja szerint a Pécsi, illetve a Szegedi Tudományegyetemre jelenleg több mint 20-20 ezer hallgató jár, a Debreceni Egyetemre majdnem 30 ezer. A fenntartóváltás előtt álló öt intézménybe a 2020-as felvételi eljárásban összesen 19 385 új hallgatót vettek fel, ami a felsőoktatásba akkor összesen felvett 68 203 fő 28,5 százaléka. Vagyis ha valóban magánosítják az öt egyetemet, akkor idén szeptemberben nagy valószínűséggel már több friss hallgatót fogadnak a nem állami (egyházi, alapítványi vagy magán) felsőoktatási intézmények, mint az államiak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.