Porzik, mint a Samsung Gödön

Befújja a szél

Belpol

Levegőtisztaság-mérésen gondolkodnak Fóton, mivel a gödi Samsung-gyártól a szél feléjük viszi a port és a káros anyagokat. A környező települések vezetői úgy vélik, érdemes az egymás közötti partnerség erősítése az akkumulátorüzem bővítése elleni fellépés érdekében.

Fóton novemberben kezdik tervezni a jövő évi költségvetést, de Vargha Nóra önkormányzati képviselő már felvetette, hogy a település áldozzon levegőtisztaság-mérésre. Úgy látja, hogy a polgármester, az alpolgármester és a gazdasági bizottság elnöke „nem tiltakozott nagy erőkkel” a javaslat ellen. A mérésre azért lenne szükség, mert a térségben jellemző nyugati, északnyugati széljárás Fót felé viszi a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár működésével és bővítésével járó káros anyagokat, illetve a felvert port. Megjegyzendő, hogy a Göd-ÉRT nevű civil szervezet a múlt év végén kiderítette: négyszeresére nőtt a szén-dioxid-kibocsátás Gödön azután, hogy az akkumulátorgyár terjeszkedni kezdett, illetve olyan, esetenként gyúlékony anyagok is a levegőbe kerülnek, mint a ciklopentán, ciklohexán, heptán, oktán, pentán, hexán.

Vargha Nóra úgy számol, hogy a levegőtisztaság-mérésre nagyjából 30 millió forint kellene. Szerinte tételesen végig kell nézni, hogy a környezetvédelmi jelentések alapján milyen anyagok fordulnak elő a levegőben, ezek közül melyek veszélyesek, melyek koncentrációja lépi át esetleg a határértéket; ehhez kellő szakértelem kell, ezért felvette a kapcsolatot a Levegő Munkacsoporttal. A szükséges pénzt Pest Megye Önkormányzatától „szedné be” a képviselő; Magyarországon ugyanis először Gödön hoztak létre ún. különleges gazdasági övezetet, s e döntés nyomán az övezetből nem a települési, hanem a megyei önkormányzat szedi be az iparűzési adókat és osztja vissza pályáztatás útján (erről lásd: Mit adtak nekünk a koreaiak?, Magyar Narancs, 2022. május 18.). Mindez nem csak Fótot érinti: extrém esetben a káros anyagok és a por elérheti Budapestet és Mogyoródot, illetve a Dunakeszi délkeleti oldalán található lakóparki részt (Tóváros, Toldi-Dombliget).

Vargha Nóra szorgalmazza, hogy a Samsung SDI gyár bővítésének hatásait leginkább elszenvedő települések valamilyen formában szövetkezzenek; partnert ehhez Balogh Csaba gödi és Juhász Béla sződligeti polgármesterekben lát, Dunakeszi és Fót fideszes városvezetésének csatlakozásában kevésbé bízik. Úgy véli, lobbierőre, erősebb kontrollra van szükség; főleg, ha a különleges gazdasági övezetbe a Samsungon kívül más vállalatok is érkeznek – ami információnk szerint csak idő kérdése. Továbbá, a gyárat kiszolgálandó, az M2-es és az M3-as autópályákat a jövőben egy természetvédelmi területen átfutó útszakasszal kívánják összekötni. Vargha Nóra szerint az ilyen ügyeket közösen, akár a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsba (BAFT) is be lehet vinni (a közelmúltban újra életre hívott kormányzati egyeztető szervről lásd: Túlterheléses támadás, Magyar Narancs, 2022. augusztus 10.).

Szennyezett kutak

A Samsung-gyárat hatalmas állami támogatással úgy kezdték bővíteni közvetlenül a gödi lakóövezet mellett, hogy a helyiek érdekeit a legkevésbé sem veszik figyelembe. A zaj és a por bizonyíthatóan rontja a lakók életminőségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.