Porzik, mint a Samsung Gödön

Befújja a szél

Belpol

Levegőtisztaság-mérésen gondolkodnak Fóton, mivel a gödi Samsung-gyártól a szél feléjük viszi a port és a káros anyagokat. A környező települések vezetői úgy vélik, érdemes az egymás közötti partnerség erősítése az akkumulátorüzem bővítése elleni fellépés érdekében.

Fóton novemberben kezdik tervezni a jövő évi költségvetést, de Vargha Nóra önkormányzati képviselő már felvetette, hogy a település áldozzon levegőtisztaság-mérésre. Úgy látja, hogy a polgármester, az alpolgármester és a gazdasági bizottság elnöke „nem tiltakozott nagy erőkkel” a javaslat ellen. A mérésre azért lenne szükség, mert a térségben jellemző nyugati, északnyugati széljárás Fót felé viszi a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár működésével és bővítésével járó káros anyagokat, illetve a felvert port. Megjegyzendő, hogy a Göd-ÉRT nevű civil szervezet a múlt év végén kiderítette: négyszeresére nőtt a szén-dioxid-kibocsátás Gödön azután, hogy az akkumulátorgyár terjeszkedni kezdett, illetve olyan, esetenként gyúlékony anyagok is a levegőbe kerülnek, mint a ciklopentán, ciklohexán, heptán, oktán, pentán, hexán.

Vargha Nóra úgy számol, hogy a levegőtisztaság-mérésre nagyjából 30 millió forint kellene. Szerinte tételesen végig kell nézni, hogy a környezetvédelmi jelentések alapján milyen anyagok fordulnak elő a levegőben, ezek közül melyek veszélyesek, melyek koncentrációja lépi át esetleg a határértéket; ehhez kellő szakértelem kell, ezért felvette a kapcsolatot a Levegő Munkacsoporttal. A szükséges pénzt Pest Megye Önkormányzatától „szedné be” a képviselő; Magyarországon ugyanis először Gödön hoztak létre ún. különleges gazdasági övezetet, s e döntés nyomán az övezetből nem a települési, hanem a megyei önkormányzat szedi be az iparűzési adókat és osztja vissza pályáztatás útján (erről lásd: Mit adtak nekünk a koreaiak?, Magyar Narancs, 2022. május 18.). Mindez nem csak Fótot érinti: extrém esetben a káros anyagok és a por elérheti Budapestet és Mogyoródot, illetve a Dunakeszi délkeleti oldalán található lakóparki részt (Tóváros, Toldi-Dombliget).

Vargha Nóra szorgalmazza, hogy a Samsung SDI gyár bővítésének hatásait leginkább elszenvedő települések valamilyen formában szövetkezzenek; partnert ehhez Balogh Csaba gödi és Juhász Béla sződligeti polgármesterekben lát, Dunakeszi és Fót fideszes városvezetésének csatlakozásában kevésbé bízik. Úgy véli, lobbierőre, erősebb kontrollra van szükség; főleg, ha a különleges gazdasági övezetbe a Samsungon kívül más vállalatok is érkeznek – ami információnk szerint csak idő kérdése. Továbbá, a gyárat kiszolgálandó, az M2-es és az M3-as autópályákat a jövőben egy természetvédelmi területen átfutó útszakasszal kívánják összekötni. Vargha Nóra szerint az ilyen ügyeket közösen, akár a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsba (BAFT) is be lehet vinni (a közelmúltban újra életre hívott kormányzati egyeztető szervről lásd: Túlterheléses támadás, Magyar Narancs, 2022. augusztus 10.).

Szennyezett kutak

A Samsung-gyárat hatalmas állami támogatással úgy kezdték bővíteni közvetlenül a gödi lakóövezet mellett, hogy a helyiek érdekeit a legkevésbé sem veszik figyelembe. A zaj és a por bizonyíthatóan rontja a lakók életminőségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.