Porzik, mint a Samsung Gödön

Befújja a szél

Belpol

Levegőtisztaság-mérésen gondolkodnak Fóton, mivel a gödi Samsung-gyártól a szél feléjük viszi a port és a káros anyagokat. A környező települések vezetői úgy vélik, érdemes az egymás közötti partnerség erősítése az akkumulátorüzem bővítése elleni fellépés érdekében.

Fóton novemberben kezdik tervezni a jövő évi költségvetést, de Vargha Nóra önkormányzati képviselő már felvetette, hogy a település áldozzon levegőtisztaság-mérésre. Úgy látja, hogy a polgármester, az alpolgármester és a gazdasági bizottság elnöke „nem tiltakozott nagy erőkkel” a javaslat ellen. A mérésre azért lenne szükség, mert a térségben jellemző nyugati, északnyugati széljárás Fót felé viszi a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár működésével és bővítésével járó káros anyagokat, illetve a felvert port. Megjegyzendő, hogy a Göd-ÉRT nevű civil szervezet a múlt év végén kiderítette: négyszeresére nőtt a szén-dioxid-kibocsátás Gödön azután, hogy az akkumulátorgyár terjeszkedni kezdett, illetve olyan, esetenként gyúlékony anyagok is a levegőbe kerülnek, mint a ciklopentán, ciklohexán, heptán, oktán, pentán, hexán.

Vargha Nóra úgy számol, hogy a levegőtisztaság-mérésre nagyjából 30 millió forint kellene. Szerinte tételesen végig kell nézni, hogy a környezetvédelmi jelentések alapján milyen anyagok fordulnak elő a levegőben, ezek közül melyek veszélyesek, melyek koncentrációja lépi át esetleg a határértéket; ehhez kellő szakértelem kell, ezért felvette a kapcsolatot a Levegő Munkacsoporttal. A szükséges pénzt Pest Megye Önkormányzatától „szedné be” a képviselő; Magyarországon ugyanis először Gödön hoztak létre ún. különleges gazdasági övezetet, s e döntés nyomán az övezetből nem a települési, hanem a megyei önkormányzat szedi be az iparűzési adókat és osztja vissza pályáztatás útján (erről lásd: Mit adtak nekünk a koreaiak?, Magyar Narancs, 2022. május 18.). Mindez nem csak Fótot érinti: extrém esetben a káros anyagok és a por elérheti Budapestet és Mogyoródot, illetve a Dunakeszi délkeleti oldalán található lakóparki részt (Tóváros, Toldi-Dombliget).

Vargha Nóra szorgalmazza, hogy a Samsung SDI gyár bővítésének hatásait leginkább elszenvedő települések valamilyen formában szövetkezzenek; partnert ehhez Balogh Csaba gödi és Juhász Béla sződligeti polgármesterekben lát, Dunakeszi és Fót fideszes városvezetésének csatlakozásában kevésbé bízik. Úgy véli, lobbierőre, erősebb kontrollra van szükség; főleg, ha a különleges gazdasági övezetbe a Samsungon kívül más vállalatok is érkeznek – ami információnk szerint csak idő kérdése. Továbbá, a gyárat kiszolgálandó, az M2-es és az M3-as autópályákat a jövőben egy természetvédelmi területen átfutó útszakasszal kívánják összekötni. Vargha Nóra szerint az ilyen ügyeket közösen, akár a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsba (BAFT) is be lehet vinni (a közelmúltban újra életre hívott kormányzati egyeztető szervről lásd: Túlterheléses támadás, Magyar Narancs, 2022. augusztus 10.).

Szennyezett kutak

A Samsung-gyárat hatalmas állami támogatással úgy kezdték bővíteni közvetlenül a gödi lakóövezet mellett, hogy a helyiek érdekeit a legkevésbé sem veszik figyelembe. A zaj és a por bizonyíthatóan rontja a lakók életminőségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.