Porzik, mint a Samsung Gödön

Befújja a szél

Belpol

Levegőtisztaság-mérésen gondolkodnak Fóton, mivel a gödi Samsung-gyártól a szél feléjük viszi a port és a káros anyagokat. A környező települések vezetői úgy vélik, érdemes az egymás közötti partnerség erősítése az akkumulátorüzem bővítése elleni fellépés érdekében.

Fóton novemberben kezdik tervezni a jövő évi költségvetést, de Vargha Nóra önkormányzati képviselő már felvetette, hogy a település áldozzon levegőtisztaság-mérésre. Úgy látja, hogy a polgármester, az alpolgármester és a gazdasági bizottság elnöke „nem tiltakozott nagy erőkkel” a javaslat ellen. A mérésre azért lenne szükség, mert a térségben jellemző nyugati, északnyugati széljárás Fót felé viszi a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár működésével és bővítésével járó káros anyagokat, illetve a felvert port. Megjegyzendő, hogy a Göd-ÉRT nevű civil szervezet a múlt év végén kiderítette: négyszeresére nőtt a szén-dioxid-kibocsátás Gödön azután, hogy az akkumulátorgyár terjeszkedni kezdett, illetve olyan, esetenként gyúlékony anyagok is a levegőbe kerülnek, mint a ciklopentán, ciklohexán, heptán, oktán, pentán, hexán.

Vargha Nóra úgy számol, hogy a levegőtisztaság-mérésre nagyjából 30 millió forint kellene. Szerinte tételesen végig kell nézni, hogy a környezetvédelmi jelentések alapján milyen anyagok fordulnak elő a levegőben, ezek közül melyek veszélyesek, melyek koncentrációja lépi át esetleg a határértéket; ehhez kellő szakértelem kell, ezért felvette a kapcsolatot a Levegő Munkacsoporttal. A szükséges pénzt Pest Megye Önkormányzatától „szedné be” a képviselő; Magyarországon ugyanis először Gödön hoztak létre ún. különleges gazdasági övezetet, s e döntés nyomán az övezetből nem a települési, hanem a megyei önkormányzat szedi be az iparűzési adókat és osztja vissza pályáztatás útján (erről lásd: Mit adtak nekünk a koreaiak?, Magyar Narancs, 2022. május 18.). Mindez nem csak Fótot érinti: extrém esetben a káros anyagok és a por elérheti Budapestet és Mogyoródot, illetve a Dunakeszi délkeleti oldalán található lakóparki részt (Tóváros, Toldi-Dombliget).

Vargha Nóra szorgalmazza, hogy a Samsung SDI gyár bővítésének hatásait leginkább elszenvedő települések valamilyen formában szövetkezzenek; partnert ehhez Balogh Csaba gödi és Juhász Béla sződligeti polgármesterekben lát, Dunakeszi és Fót fideszes városvezetésének csatlakozásában kevésbé bízik. Úgy véli, lobbierőre, erősebb kontrollra van szükség; főleg, ha a különleges gazdasági övezetbe a Samsungon kívül más vállalatok is érkeznek – ami információnk szerint csak idő kérdése. Továbbá, a gyárat kiszolgálandó, az M2-es és az M3-as autópályákat a jövőben egy természetvédelmi területen átfutó útszakasszal kívánják összekötni. Vargha Nóra szerint az ilyen ügyeket közösen, akár a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsba (BAFT) is be lehet vinni (a közelmúltban újra életre hívott kormányzati egyeztető szervről lásd: Túlterheléses támadás, Magyar Narancs, 2022. augusztus 10.).

Szennyezett kutak

A Samsung-gyárat hatalmas állami támogatással úgy kezdték bővíteni közvetlenül a gödi lakóövezet mellett, hogy a helyiek érdekeit a legkevésbé sem veszik figyelembe. A zaj és a por bizonyíthatóan rontja a lakók életminőségét.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.