Levélben kérik az itt élő kínaiak Baranyi Krisztinát, nevezzék át a „Kínát sértő” utcaneveket

  • narancs.hu
  • 2022. február 13.

Belpol

A polgármester biztosította a levélírókat, alaposan megfontolta az átnevezéseket. Azokkal "nem Kína belügyeibe avatkozunk be, hanem megvédjük a saját érdekeinket".

A Magyarországon élő negyvenezer kínai nevében írt levelet 16 kereskedelmi kamarai és egyesületi vezető Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternek azért, hogy a tervezett Fudan-fejlesztés környékén átnevezett közterületek kapcsán „gondolják át az utcanevek által okozott és kialakult helyzet előnyeit és hátrányait és amennyiben lehetséges, [a] Kínát sértő változtatásokat módosítsák.”

Mivel ismerjük az anyaország reakcióit, [...] félelmünk egyre nő, hogy a Magyarország és Kína közötti gazdasági kapcsolatok rossz irányba fognak fejlődni" – írják.

Baranyi Krisztina hosszú válaszlevélben indokolja, miért hagyják úgy az utcaneveket, ahogy azokat tavaly beiktatták. 

„Szeretném Önöket biztosítani, hogy az átnevezések következményeit már azok bejelentése előtt alaposan megfontoltam és arra jutottam, hogy előnyei jelentősek, hátrányai viszont elenyészőek, ha egyáltalán vannak.”

 A polgármester emlékezteti a levél íróit, hogy négy utca esetében módosították a neveket a tervezett Fudan-fejlesztés környékén.

Valamennyi közterület átnevezés szolidaritást fejez ki az üldözöttekkel, egyúttal kiállás az egyetemes emberi szabadságjogok mellett."

Baranyi szerint „amikor átnevezzük a ferencvárosi közterületeket, akkor az Önök levelében megfogalmazottakkal szemben nem Kína belügyeibe avatkozunk be, hanem megvédjük a saját érdekeinket. Elsősorban a magyar állam korrupt vezetőivel szemben, másodsorban attól, hogy kínai érdekkörök avatozzanak be a belügyeinkbe.”

(Facebook/Baranyi Krisztina)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.