Lopott novellát közölt a Mediaworks napilapja

  • narancs.hu
  • 2019. október 15.

Belpol

Ismét kínos plágiumbotrányba keveredett a kormánypárti sajtó.

Az egykor szebb napokat látott, Baranya megyében megjelenő Dunántúli Napló egyik újságírója egy olyan novellát írt, amely megszólalásig hasonlít egy már megjelent történethez. – írja a Magyar Hang.

Úgy tűnik a napilap újságírója, Bátonyi Donát egy műkedvelő szerző Facebookon közzétett novelláját adta el a sajátjaként. Az újságíró az „Én sztorim” rovatban közölte az írást, a történetben mindössze néhány szereplőt cserélt ki, de maradt ugyanaz a kiinduló helyzet, ugyanaz a történet végi tanulság, és a fogalmazás stílusa is.

Az eredeti szerző, Hegedűs Bettina felháborodottan osztotta meg a lap cikkét, a plágiumot tisztességtelennek nevezve jelezte azt is, hogy bocsánatkérést követel a laptól. „Ha kedves Donátunk olyan fantáziával bírna, mint ahogy azt »írta«, nem lenne szükség arra, hogy mástól csenjen alapanyagot. Elég olcsó húzás” – fogalmazott. Hozzátette, más íróknak, bloggereknek azt üzeni, legyenek résen, „a végén még könyvet is kiadnak az írásaitokkal, anélkül, hogy tudnátok róla!”.

A Dunántúli Napló főszerkesztője levélben ismerte el a plágiumot, és kért bocsánatot. Hegedűs Facebookon írt posztjában erre úgy reagált,hogy  "adtak egy pofont a szarnak" , egy magánlevélben küldött „bocsi” nem tiszteli meg a másikat, a nyomtatott, nyilvános „elnézést kérünk” a minimum! – tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.