Lukasenka szerint Fehéroroszország „jeges háború” küszöbén áll

  • narancs.hu-MTI
  • 2021. május 26.

Külpol

Az elnök szerint Svájcból érkezett figyelmeztetés, hogy az eltérített gép fedélzetén bomba van, amit az ország külügyminisztériuma cáfol. 

Svájcból érkezett a figyelmeztető üzenet arról, hogy a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó múlt vasárnapi járatának fedélzetén pokolgép van – jelentette ki szerdán a minszki parlamentben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

Az államfő most első ízben reagált nyilvánosan a nemzetközi botrányt kavaró légi incidensre. Elmondta, hogy a fenyegető üzenetet megkapta egy időben a minszki, az athéni és a vilniusi repülőtér is. Az orosz Interfax hírügynökség szerint Lukasenka kijelentette, a fehérorosz hatóságok jogszerűen jártak el, a repülőgép útját az asztravjeci atomerőmű (BelAESZ) közelében változtatták meg. Felvetette, hogy mi lett volna, ha hirtelen teljes riadókészültségbe kellett volna hozni az atomerőmű biztonsági rendszereit. Később, magának némileg ellentmondva, Lukasenka azt mondta, hogy az atomerőmű biztonsági rendszerét és a légvédelmet az incidens idején teljes riadókészültségbe helyezték.

„A nemzetközi jog minden szabálya szerint jogszerűen jártam el, az embereket védve”

– monda Lukasenka, aki szerint a hatóságok is helyesen cselekedtek. Hozzátette, amint a gép legénységét értesítették a fenyegetésről, a pilóták kikérték a légitársaság tulajdonosainak, valamint a vilniusi repülőtérnek a tanácsát is, de a minszki leszállás mellett döntöttek. Az államfő megismételte azt a korábbi minszki állítást, hogy a repülőgép személyzete maga döntött úgy, hogy leszáll Minszkben. Elutasította a feltételezést, hogy a pilótákat fehérorosz MiG-29-es vadászgépek kényszerítették leszállásra.

Arról is szólt, hogy Minszkből hárman nem utaztak tovább a gép eredeti célállomására, Vilniusba az őrizetbe vett ellenzéki Raman Prataszevicsen és barátnőjén, Szofija Szapegán kívül. Ők azért nem folytatták útjukat a litván fővárosba, hogy utána ne kelljen onnan visszatérni Minszkbe, amiből is azt az álhírt fabrikálták, hogy ők a helyi állambiztonság (a KGB) emberei. 

Hozzátette, alig ért földet a repülőgép Minszkben, Nyugaton már szinte azonnal egyforma vádak hangzottak el, és rögtön megtiltották a fehérorosz gépek berepülését az unió légterébe. „Kicsit túl gyorsan reagáltak” – mondta epésen az államfő, azt ígérve, a közeljövőben a nyilvánosság elé tárnak mindent összegyűjtött információt, azt is, amit az őrizetbe vettek is mondtak.

Lukasenka szerint Prataszevics „öldöklést és véres lázadást” akart kirobbantani az országban. Szerinte nyugati védelmezőinek válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy Prataszevics melyik külföldi szakszolgálatnak dolgozik, és ki fizetett neki a kelet-ukrajnai háborúban való részvételért.

Lukasenka úgy fogalmazott az országa nem „hideg-”, hanem „jeges háború” küszöbén áll.

Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „ne ingassa meg” Fehéroroszországot, mert „nincs semmi értelme”.

Svájc cáfolja Lukasenkát

A svájci külügyminisztérium szerdán közölte, nem tud semmiféle pokolgépes fenyegetésről, amely indokolhatta volna, hogy Fehéroroszországban Aljakszandr Lukasenka elnök utasítására leszállásra kényszerítsék a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. A minisztérium hozzátette, ennek megfelelően nem is kommunikáltak a fehérorosz hatóságokkal hasonló ügyben.

Továbbá a fehérorosz közlekedési minisztérium közzétette a beszélgetést, ami a légiforgalmi irányítók között zajlott. Eszerint május 23-án, vasárnap 9 óra 30 perckor a minszki repülőtér diszpécsere arról tájékoztatta a repülő pilótáját, hogy a gép fedélzetén bomba van, amelyet Vilmius felett robbanthatnak fel. A továbbiakban azt közölte, hogy „több repülőtér” is megkapta az állítólagos bombáról szóló e-mailt, és azt tanácsolta a pilótának, hogy „biztonsági okokból” kényszerleszállást hajtson végre Minszkben. A pilóta ezután rákérdezett, hogy az ajánlás az „a cégtől”, vagy az „induló repülőtér hatóságaitól”, vagy az „érkező repülőtér hatóságaitól” érkezett-e, amire azt válaszolták neki, hogy

„ez a mi ajánlásunk”.

Időközben az Európai Parlament (EP) tárgyalta az Belarusz helyzetet: több EP-képviselő is arra jutott, hogy Lukasenkát bíróság elé kellene állítani. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.