Pünkösdre átlépte az 50 ezret az Országos Mentőszolgálat új alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma. A szóvívő, Győrfi Pál emlékeztetett, a február 1-én Hajdú-Bihar vármegyében indult egységes rendszerhez Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Komárom-Esztergom vármegye is csatlakozott.
Tájékoztatása szerint több mint negyvenezer beteget valamelyik ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 5500 esetben telefonos tanácsadás történt, mintegy 3500 beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek és a lakásukon látták el őket. A jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, kevesebb mint 4500 beteget kellett további szakellátásra vagy kórházba küldeni. Az alapellátási ügyeletben ellátottak 37 százaléka gyermek volt.
A közlemény szerint a 1830-as hívószám jól működik, az 1-től 5-ig elégedettségi skálán összességében 4,3 minősítést kapott.
Az új ügyeleti rendszer a polgármesterek és az önkormányzatok körében nem örvend népszerűségnek, és az orvosok is kritikusan viszonyulnak hozzá, a Győr megyei orvosok kétharmada nem is vállalt ügyeleti munkát. Senki sem örül neki, ha a falujában, városában megszűnik az orvosi ügyelet, a túrkevei polgármester kifakadása jól illusztrálja a helyzet faramuci voltát. Sallai Róbert Benedek arra panaszkodott, hogy az önkormányzatoktól elvették az ügyelet megszervezésének feladatát, de annak „átvételével a Magyar Állam nem készült el”, és forrást sem rendelt hozzá. „Honnan kerítsek a városba orvosokat, akik ügyeletben bizonytalan ideig, akár hónapokig ellátják az ügyeleti orvosi feladatokat úgy, hogy még azt sem tudni miből és hogyan tudjuk kifizetni?” – írta.
