Márki-Zay ellen akarják bevetni, de az ellenzéki jelöltek ellen is alkalmazhatják ezt a módszert

  • narancs.hu
  • 2022. január 7.

Belpol

Ha egy jelölt túllépi a kampánykeretet, akkor elvesztheti mandátumát – a kiélezett harcban a Fidesz erre rá is játszhat. Ez pedig a választás végeredményét közvetlenül is befolyásolhatja.

Sok ellenzéki képviselőjelölt számolgatja mostanában, mire költhet a kampánypénzből. Mivel közös listán indul a hat ellenzéki párt, a törvény bruttó 5,8 millió forint elköltését engedélyezi egy egyéni választókerületi jelöltre. 

Ebből a pénzből kell finanszírozni a plakátokat, a rendezvényeket, a szórólapokat, az újságokat, a direkt marketing (dm) leveleket, a kitelepüléseket, mindent. Nehezíti az információ eljuttatását a választópolgárokhoz, hogy a posta már nem vihet címzetlen küldeményeket, így a pártoknak a kézbesítésre más megoldásokat kell keresni; leginkább lelkes tagokra és aktivistákra kell bízni, akik ingyen dolgoznak.

Ha egy jelölt túllépi az 5,8 millió forintos költségvetést, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezt bizonyítja, az tiltott pártfinanszírozásnak számít és nagyon szigorú szankciót, mandátumvesztést eredményezhet, amely után időközi választást kell kiírni az adott választókerületben. A várhatóan nagyon kiélezett küzdelemben egy vagy néhány ilyen körzet akár döntő, a voksolás végső eredményét közvetlenül befolyásoló tényező lehet.

A Narancs.hu információi szerint különösen egy jelölt és egy választókerület esetében lehet roppant érdekes ez a fegyver: méghozzá Csongrád-Csanád megye 4. számú, Hódmezővásárhely központú egyéni körzetében, ahol Márki-Zay Péter indul várhatóan a fideszes Lázár János ellenében, bár a Fidesz még nem nevesítette itteni jelöltjét.

Így előállíthatják azt a helyzetet, hogy egybeveszik Márki-Zay választási költségeit, s hiába győzi le Lázárt, mandátumvesztésre ítélik.

Ennek hatása kétségkívül demoralizáló lehet. 

Jönnek az ál-szórólapok?

A kormánypártnak így érdeke, hogy lebuktassa az ellenzéki jelölteket, akár úgy is, hogy ál-szórólapokat, ál-plakátokat készítenek és helyeznek ki, majd az elszámolásnál felróják a győztes ellenzéki jelöltnek ezt a „bizonyítékot”, és megindulhat a mandátumvesztési eljárás.

Ez egyelőre csak elméleti lehetőség, mondta forrásunk, de hozzátette, hogy az elmúlt tizenkét évben volt már rá példa, hogy elméleti lehetőség elvesztette elméleti jellegét.

A törvény szerint ugyanis minden kampánykiadványnak számít, amin a jelölt neve, pártja és a rá való szavazásra buzdítás szerepel. 

Fel van adva a lecke, hogyan különböztessék meg a jelöltek saját kiadványaikat az ál-kiadványoktól. A Narancs.hu információi szerint a hat ellenzéki pártban felmerült egy központi kampányanyag-adatbázis létrehozása, ahol a kiadvány grafikai képe mellett a példányszámot is feltüntetik. Hasonlóképpen felmerült az ellenzéki pártok kampánystábjában az egyedi QR-kód vagy Docusign azonosítók feltüntetése. A megoldást mindenesetre hamarosan ki kell dolgozni. 

Forrásunk azt is elmondta, arra kéri aktivistáit, hogy gyűjtsék a postaládáikba dobott szóróanyagokat, hogy az ellenérdekű fél ellenőrzése is meglegyen.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenés után választási szakértők arra hívták fel figyelmünket, hogy az ÁSZ valóban megállapíthat túlköltést a jelöltek esetében, ám olyan súlyos szankciót, mint a mandátumvesztés, nagyon nehezen lehetne érvényesíteni. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.