Másodfokon is elvesztette Janisch Attila ellen indított becsületsértési perét Kálomista Gábor

  • narancs.hu
  • 2019. november 10.

Belpol

Fellebbezésnek helye nincs.

Úgy tűnik, most már tényleg véget ér az a több mint másfél éve zajló különösen érdekes polgári per, mely során Kálomista Gábor producer a bíróságon próbált érvényt szerezni nemtetszésének, mely szerint Janisch Attila filmrendező egy Facebook-posztja és kommentje bántotta az ő jó hírnevét.

Mint ismert, az ügy a Kojot című filmről, pontosabban a film körüli szövevényes botrányról, annak a 2018-as Filmhét versenyprogramjából való visszavonásáról, majd a film ingyenes megosztásáról a YouTube-on, de legfőképp a véleményszabadságról szólt.

A némiképp szövevényes per első tárgyalásáról itt, a másodikról itt írtunk, míg az első fokú ítéletről itt számoltunk be. Janisch Attilát Dr. Gerő Tamás képviselte az ügyben.

false

 

Fotó: Narancs

Az újabb bírói határozat szerint Janisch közlései egy szakmai közéleti vitában elhangzó, bár éles hangon megfogalmazott, de Kálomista Gábor személyét nem öncélúan és szándékosan sértő, a szabad véleménynyilvánítás keretei között megtartott véleménykommentek voltak. Fontos megállapítása volt ezen ítéletnek is, hogy e során a felperes nem lett konkrétan megnevezett bűncselekménnyel vádolva, az alperes mindössze azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az efféle, a közpénz megtérülésének rovására elkövetett cselekmények felvethetik akár a bűncselekmény lehetőségének a vélelmét is.

Az indoklásában ezúttal is nagy hangsúlyt kapott az is, hogy bár a jó hírnév és a becsület védelme alkotmányosan védett, fontos személyiségi jog, ám a szólásszabadság és különösen a közügyekben történő szabad véleménynyilvánítás joga legalább annyira fontos.

A másodfokú tárgyalás november 8-án volt. Az ügyben eljáró Fővárosi Ítélőtábla három bíróból álló tanácsa kihirdetett határozatában helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék Janisch Attila javára döntő korábbi ítéletét, és teljes körűen elutasította Kálomista Gábor keresetét. A bírói ítélet szerint a másodfokú határozat jogerős, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A perköltségek megtérítésére a producert kötelezték.

Megkérdeztük Janisch Attilát, miként kommentálja az Ítélőtábla a pereskedést lezáró, az ő javára döntő ítéletét.

“Természetesen örülök a döntésnek, de leginkább annak, hogy véget ért ez a másfél éve tartó, sok odafigyelést és a beadványok sokaságának megírását tekintve nagy szellemi erőfeszítést igénylő folyamat. Örülök, hogy valamelyest, ha utólag és közvetve is, de sikerült elégtételt szolgáltatni az általam korábban nem ismert Kostyál Márk rendezőnek, aki a tehetsége révén megérdemelte, hogy szót emeljünk a védelmében.

Bár az éles hangú véleményemet tekintve mindkét esetben a javamra döntött a bíróság, általános értelemben véve is tanulságos és megfontolandó lehet, hogy még akkor is érdemes körültekintően és a mások tisztességét és becsületét is minden szempontból tiszteletben tartó módon megfogalmazni a véleményünket, ha morálisan vitathatatlanul igazunk is van egy adott kérdésben.”

Janisch Attila a magyarnarancs.hu rendszeres publicistája.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.