Megkapaszkodnának

Az öt évvel ezelőttinél jobb szereplésre számíthat az ellenzék vasárnap, de az igazi győzelmet a főpolgármesteri poszt megszerzése jelentené.

A 2014-es eredményhez képest néhánnyal több megyei jogú város, több fővárosi kerület, és szoros verseny a főpolgármester-választáson – a pártok kampánytevékenységére rálátó források és elemzők szerint reálisan ezt várhatja az ellenzék a vasárnapi önkormányzati választástól. Ahogy egy beszélgetőpartnerünk fogalmazott, az öt évvel ezelőtti teljesítményt „alulmúlni nem nagyon lehet”, de az eredmények kommunikálása okozhat problémákat.

„Az ellenzék magasra tette a lécet, kis túlzással egyedül a főpolgármester-választás kimenetele fogja meghatározni, hogy a közvélemény kit tart majd a választás győztesének” – mondja Juhász Attila, a Political Capital munkatársa. Ha Karácsony Gergelynek nem sikerül legyőznie Tarlós Istvánt, azt az ellenzéki választók többsége akkor is vereségként éli meg, ha az ellenzék egyébként javít 2014-es pozícióin. Amennyiben viszont Karácsony megszerzi a főpolgármesteri posztot, az nemcsak szimbolikus értelemben lesz az ellenzék legnagyobb sikere 2006 óta, de az ezzel járó felhatalmazás és médiafigyelem – ha ügyesen használják – a 2022-es választási felkészüléshez is lökést adhat.

A Fidesz–KDNP a 2014-esnél nagyobbat nyerni már aligha tud: a kormánypártok célja, hogy a lehető legtöbb helyen megakadályozzák az ellenzék megkapaszkodását. „Maximalista stratégiát választottak, a Fidesz számára láthatóan nincs feladott település, nincs taktikázás az amúgy is ki­apadhatatlan erőforrásokkal. Korábban független vagy inkább az ellenzékhez közel álló jelöltek átállításával ott is fordítani tudtak az erőviszonyokon, ahol néhány hónapja még esélytelennek látszottak, például Pesterzsébeten vagy Békéscsabán” – magyarázza Juhász Attila.

 

Furcsa kampány

Elsősorban az táplálhatja az ellenzéki reményeket, hogy a 2010 után egyoldalúan átírt választási törvényhez alkalmazkodva most először jött létre a nagyjából teljes – a fontosabb helyeken az LMP-t és a Jobbikot is magában foglaló – együttműködés a kormánnyal szemben álló oldalon. Az „összefogás” ugyanakkor nem lett igazán hangsúlyos elem a kampányban, a legjobb együttműködési forma megtalálását a pártvezetések mindenütt a helyi szintre bízták; az ellenzéknek nincs országosan egységes arculata, de még Budapesten belül is meglepő változatosságot mutatnak a plakátjaik (a Karácsony Gergely által használt zöld-sárga dizájn mellett Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterjelölt például magenta árnyalattal is kampányol).

Az önkormányzati választásokra általában igaz, hogy a jelöltek párthovatartozása mellett a személyük is fontos, most azonban Závecz Tibor szerint a korábbiaknál is jobban háttérbe szorultak a pártlogók a kampányban. „A kormányoldal és az ellenzék szimpatizánsainak tábora elég egyértelműen kialakult, pártlogókkal új választókat már nemigen lehet meggyőzni, ezért a kampánystábok rákényszerülnek arra, hogy a jelöltek személyiségjegyeit hangsúlyozzák, főképp a bizonytalan választók felé” – mondja a Závecz Research ügyvezetője. Feltűnő, hogy több fideszes polgármesterjelölt kampányában nagyítóval kell keresni a Fidesz és a KDNP logóját, és a kormánypártoknak sincs egységes szlogenjük; a legelterjedtebbek talán az „America first” mintáját követő „Nekünk x település az első” típusú jelmondatok.

2015 óta ez lesz az első választás, amelyet nem csak a migránspropaganda határoz meg. Bár a fideszes nyilatkozók időről időre előjönnek azzal, hogy az ellenzéki polgármesterjelöltek migránsokat telepítenének a magyar városokba, nem ez a Fidesz kampányának fő vonulata, és a központból sem kérték az önkormányzatokat migránsellenes nyilatkozatok elfogadására, mint a 2016-os kvótareferendum kampányában. „Vidéken még pörgetik a migránstémát, a megyei jogú városok közül a legerősebben Szegeden, de ma már látszik, hogy nem ez a Fidesz csodafegyvere, hanem az a függőségi rendszer, amivel igazodásra késztetik a települések politikai vezetését és a szavazókat is” – mondja Juhász Attila.

A választók fejlesztési pénzekkel való zsarolásának eklatáns példája volt, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a Tarlós István főpolgármester és a kormány közötti 1000 milliárdos megállapodás Karácsony győzelmével érvényét vesztené; vagy amikor Lázár János arról beszélt, hogy a kormánnyal nem együttműködő polgármester megválasztása „az öngyilkosság egy speciális formája”. Gulyás mondata miatt az ellenzék kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), de a beadvány az NVB-ről és a Kúriáról is lepattant. Az indoklás szerint „nem minősül választási kampánynak az állami szerveknek, így a kormánynak és tagjainak jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”.

 

Vidék

Pártlistákra az önkormányzati választáson Budapesten és a 23 megyei jogú városban közvetlenül nem lehet szavazni, az ennél kisebb településeken viszont igen; ezekből a szavazatokból állnak össze a megyei közgyűlések. Ezen a terepen a Fidesz folyamatos erősödését mutatják a felmérések, itt akár nagyobbat is tarolhatnak, mint öt évvel ezelőtt. „Az ellenzék ezen a választáson nem a kistelepülések lakóit akarja meggyőzni, erőforrásaikat a nagyobb városokra koncentrálták, ami logikus, ha ezekben a mainál erősebb pozíciókat fognak, könnyebb lesz a terjeszkedés a környező területeken” – mondja Závecz Tibor. Az MSZP, a DK, a Momentum és a Jobbik a kormánypártokhoz hasonlóan mind a 19 megyében állított listát (Heves megyében közösen), a polgármesterjelöltek számában azonban már brutálisak a különbségek: a valasztas.hu adatai szerint a Fidesz–KDNP-nek országosan 778 polgármesterjelöltje van, ezt a számot az ellenzéki pártok még együttesen sem közelítik meg – igaz, a képet torzíthatja, hogy sok helyen civil jelölt mögé álltak be, így nem jelennek meg hivatalos jelölőszervezetként.

A 23 megyei jogú város közül 2014-ben 20-at húzott be a Fidesz, Szegeden a szocialista Botka László, Salgótarjánban Dóra Ottó nyert, Békéscsabán a függetlenként indult, de a Jobbik által támogatott Szarvas Péter. A tavalyi időközi választáson Márki-Zay Péter elvitte még Hódmezővásárhelyt, így jelenleg 4 helyen van nem fideszes polgármester. Ezek közül Békéscsabát borítékolhatóan elveszíti az ellenzék, mivel az ismét egy civil szervezet színeiben induló Szarvas Pétert ezúttal a Fidesz támogatja. Ráadásul Békéscsaba azon kevés városok egyike, ahol nem teljes az ellenzéki összefogás: az MSZP és az LMP Miklós Attilát, a DK, a Jobbik és a Párbeszéd Dancsó Tibort indítja, a Momentum pedig végül egyik jelölt mögé sem állt oda.

Hódmezővásárhelyen az összes ellenzéki párt felsorakozott a Mindenki Magyarországa néven múlt év végén mozgalmat is hirdető Márki-Zay mögé, ellenfele a fideszes Grezsa István lesz. Információink szerint ellenzéki körökben kétesélyesnek látják a küzdelmet, mindenesetre Vásárhely megtartása szimbolikusan is fontos lenne Márki-Zay Péter országos politikai szerepe miatt, és azért is, mert itt vizsgázott először sikeresen a Jobbikot is magába foglaló teljes ellenzéki összefogás. Forrásaink biztosak benne, hogy Botka László meg tudja tartani Szegedet annak ellenére, hogy függetlenként elindul ellene korábbi MSZP-s párttársa, Lauer István is. Salgótarjánban is jó eséllyel polgármester maradhat a hivatalt Dóra Ottó halála után elfoglaló Fekete Zsolt.

A jelenleg fideszes vezetésű nagyvárosok közül Miskolcon, Pécsett és Dunaújvárosban a legjobbak az ellenzék esélyei; olyan véleménnyel is találkoztunk, hogy ezekben inkább a Fidesz újrázása számítana meglepetésnek. Miskolcon Veres Pál iskolaigazgató mögött sorakozott fel az ellenzék. Esélyeit növeli, hogy betegsége miatt nem indul újra Kriza Ákos fideszes polgármester, helyette Alakszai Zoltán jegyző lett a kormánypárti jelölt. Kriza 2014-ben 42 százalékkal nyert, miközben az akkor még külön-külön ringbe szálló MSZP–DK-s és jobbikos jelölt összesítve 54 százalékot kapott. Pécsett nem egészségügyi okok, inkább a botrányok és a költségvetési gondok miatt nem indítja újra a Fidesz Páva Zsoltot, helyette Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázót veti be. Ellenzéki kihívója a Mindenki Pécsért Egyesület színeiben induló Péterffy Attila lesz. Páva Zsolt öt éve 40 százalék alatti eredménnyel nyert, így az ellenzék számára elvben minden adott a győzelemhez, az LMP viszont kimaradt az összefogásból, és saját polgármesterjelöltet állított Kóbor János személyében. Dunaújvárosban az ellenzék a jobbikos Pintér Attilát indítja, aki a tavalyi országgyűlési választáson elvitte az újvárosi egyéni körzetet, és most is jó esélyekkel indul a fideszes polgármester, Cserna Gábor ellen.

Ha feltesszük, hogy az ellenzék csak Békéscsabát veszíti el, és megnyeri a fenti három inkább ellenzékinek tartott nagyvárost, akkor máris dupla annyi megyei jogú városban adhat polgármestert, mint öt éve. Ezen felül minden további győzelem egyfajta bónusznak számítana. Szombathelyen hiába magas a kormánypártok támogatottsága, a helyi Fidesz belviszályai miatt egy forrásunk 50 százalékosra teszi az ellenzék győzelmi esélyeit. A Fidesz itt a megyei közgyűlés jegyzőjét, Balázsy Pétert indítja, az ellenzéki pártok pedig – a Jobbik kivételével – az MSZP-s Nemény Andrást. Bonyolítja a helyzetet, hogy függetlenként elindul a Fideszből kilépett Koczka Tibor, és a Jobbik inkább őt támogatja a közös ellenzéki jelölt helyett. Szombathely mellett ellenzéki körökben Érdet és Egert tartják még nyerhetőnek. Nyíregyházán, Tatabányán vagy Szolnokon komoly meglepetésnek számítana az ellenzéki siker, de ezeket a városokat sem sorolják a lehetetlen küldetés kategóriájába.

 

Budapest

A fővárosban a Fidesz alig több mint 41 százalékot kapott a májusi EP-választáson, ez alapján az egyesült ellenzéknek jó esélyei lehetnek vasárnap. Igaz, az összefogás csak némi szépséghibával jött össze, a Jobbik ugyanis, bár nem indít ellene senkit, nem támogatja Karácsony Gergely közös főpolgármester-jelöltet, az V. kerületben saját polgármesterjelöltet állított, és néhány további kerületben is vannak az összefogásra ráinduló képviselőjelöltjei. A Fideszt erősíti, hogy sok hivatalban lévő polgármestert indít újra, akik közül a régóta a poszton lévőket, ha különösebb botrányok sem kapcsolódnak a nevükhöz, általában nehéz leváltani. „A XII. kerületben is bőven 50 százalék alatt maradt a Fidesz májusban, mégis biztosra vehető, hogy Pokorni Zoltánt újraválasztják” – mondja Závecz Tibor.

Az ellenzék 2014-ben a 23 kerületből 6-ot nyert meg. Pesterzsébetet most szinte biztosan elbukják, mert a Fidesz itt a kerületet 1998 óta vezető Szabados Ákos mögé állt be, akit egyébként az ellenzék is támogatott volna annak ellenére, hogy 2015-ben kilépett az MSZP-ből. Miután Szabados elfogadta a Fidesz pecsétjét, a szocialisták saját jelöltet kerestek, az ellenzéket így Balog Péter képviseli. Soroksárt sem lesz könnyű megtartani, ahol a Fidesz azt a Bese Ferencet támogatja, akit a kerületet 1994 óta függetlenként – de baloldali hátszéllel – vezető Geiger Ferenc is a választók figyelmébe ajánlott. Budapesten belül hagyományosan Soroksáron szerepel a legjobban a Jobbik, így logikus döntés volt, hogy az ellenzék a jobbikos Bereczki Miklóssal próbálkozzon.

A többi ellenzéki kerület közül Tóth József a papírforma szerint megtartja Angyalföldet, és elvileg Kispest sem jelenthet problémát Gajda Péternek – kérdés, hogy mekkora hatása lesz a választókra annak a felvételnek, amelyik állítólag Lackner Csaba kispesti MSZP-s képviselőt mutatja kokainozás közben, s aki különböző korrupciógyanús ügyekről is beszél. (Lackner a felvételt manipulációnak nevezte.) Zuglóban és Rákospalotán szorosabb versenyre lehet számítani, de a tavalyi időközi eredmény alapján Németh Angéla esélyes a XV. kerületben, Zuglóban pedig ellenzéki forrásaink azzal együtt győzelemre számítanak, hogy Horváth Csaba nem a legerősebb jelölt, és a függetlenként induló Várnai László is elvihet jó néhány szavazatot.

A pluszban nyerhető kerületek közül a VI.-ban és a IX.-ben a legnagyobb az esély az ellenzéki sikerre. A Fidesz e kerületekben 40 százalék alatti eredményt ért el májusban, továbbá Hassay Zsófia és Bácskai János nem tartozik a legerősebb fideszes polgármesterek közé, a momentumos Soproni Tamás és a független Baranyi Krisztina pedig két agilis kihívó. Baranyi kampánya persze későn indult, és gyaníthatóan nem is minden ellenzéki párt áll bele teljes erőbedobással, az augusztusi kerületi előválasztás eredménye és a viszonylag magas részvétel mégis biztató a volt együttes politikusra nézve. Forrásaink szerint az ellenzéknek Erzsébetvárost is hoznia kellene, itt azonban rontja az esélyeket, hogy az elmúlt öt évben EP-képviselőként dolgozó ­Niedermüller Péter helyben nem a legismertebb jelölt, ráadásul indul ellene a volt szocialista polgármester Hunvald György és az ex-LMP-s Moldován László is.

Információink szerint az ellenzék nyerhetőnek látja még a XVIII. kerületet, és némileg meglepő módon az I.-t és a II.-at is. „Míg vidéken folyamatosan erősödik a Fidesz, a budai kerületekben gyengül. Nagy Gábor Tamás és Láng Zsolt nem jó polgármesterek, az ellenzéknek pedig beágyazott, sokat dolgozó jelöltjei vannak” – mondja egy beszélgetőpartnerünk. Az I. kerületről szeptember közepén egy felmérés is megjelent, amely mindössze 2 százalékpontos különbséget mutatott Nagy és a párbeszédes V. Naszályi Márta között. Nehéz, de nem nyerhetetlen kerület Újpest, Csepel, Kőbánya és a Józsefváros sem. A III. és a XI. kerületben viszont nagy meglepetés lenne az ellenzéki siker.

Ezek alapján a fővárosi közgyűlési többség megszerzése – amihez legalább 12 kerület kellene – óriási bravúr lenne az ellenzéktől; ennél nagyobb az esély a főpolgármesteri poszt elnyerésére. A keddi lapzártánkig nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások Tarlós István előnyét mutatták, de míg a kormányközeli intézetek 10 százalékpont körüli vagy a fölötti differenciát mértek, a független vagy inkább az ellenzékhez bekötött kutatók hibahatáron belüli, 1–2 százalékpontos eltéréseket kaptak, sőt hétfőn az Iránytű Intézetnél a részvételüket biztosra ígérők körében Karácsony Gergely már be is érte Tarlóst.

Egy, a főpolgármester-jelölt mögött dolgozó csapat munkáját ismerő forrásunk elismeri, hogy nehéz a teljes NER-arzenál ellenében kampányolni: „Rengeteg emberi és anyagi erőforrást emészt fel, hogy a különböző botrányokra, lejáratási akciókra reagáljunk, emiatt sok előre betervezett dolog csúszik. A kampány dinamikájának ugyanakkor a mi szempontunkból kifejezetten jót tehet, hogy a Fidesz állandóan emeli a tétet.” Závecz Tibor szerint Tarlós és Karácsony között kiélezett verseny várható, amit a kampányhajrá és a mozgósítás dönthet el. „Karácsony mögé az MSZP–Párbeszéd és a DK szavazói már felsorakoztak, a Momentum és a Budapesten kisebb pártok támogatói még nem tartanak itt. Sok múlik azon, őket sikerül-e megszólítania az ellenzéki jelöltnek.”

Egész pályás lejáratás

 

Hogy mekkora a tét az önkormányzati választáson, azt a kamujelöltek, a meglepő sűrűséggel kipattanó botrányok és lejáratási kísérletek mellett az is mutatja, ahogy a Fidesz az állami szerveket is felhasználva igyekszik ellehetetleníteni az ellenzék kampányát. Újfent jellemző példát láttunk arra, hogy a rendőrség nem egyenlő mércével méri a kormányoldalt és az ellenzéket: a Kubatov-listák országában egy a Magyar Nemzetben megjelent, semmit sem bizonyító cikk alapján választási csalás és személyes adattal való visszaélés gyanújával nyomozás indult Pikó András józsefvárosi polgármesterjelölt kampány­stábjánál, a rendőrök ritka gyorsasággal még házkutatást is tartottak. Igaz, mivel bűncselekmény hiányában még október 13. előtt lezárták a nyomozást, ez valószínűleg nem sokat ártott az ellenzék VIII. kerületi esélyeinek. Szekszárdon a fideszes vezetésű önkormányzat akadályozza válogatott eszközökkel az ellenzéki kampányt – Bomba Gábor polgármesterjelölt plakátjainak kihelyezésére fals indokokkal és folyamatosan az időt húzva nem adtak engedélyt, egy ellenzéki egyéni képviselő ellopott tábláit pedig a rendőrségnek kellett lefoglalnia az önkormányzat épületében.

A legnagyobb visszhangot az ellenzéki Wittinghoff Tamás budaörsi és a kormánypárti Borkai Zsolt győri polgármesterről előkerült szexvideók keltették, de kellemetlen a Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselőről előkerült felvétel is. Annak a hangfelvételnek a kampányhajrára talán már csendesednek a hullámai, amelyen Karácsony Gergely a zuglói szocialistákkal elmérgesedett viszonyáról, fenyegetésekről és saját zsarolási potenciáljáról beszél. Úgy tudjuk, Karácsony stábjában nem aggódnak amiatt, hogy a botrány megtépázza a jelölt népszerűségét, inkább azért bosszankodnak, mert az ezzel való foglalkozás sok energiát vett el a kampányolástól. László Imre orvost, XI. kerületi ellenzéki jelöltet a kampányban szexuális zaklatással vádolta meg a kormánymédiának nyilatkozó állítólagos volt munkatársa, azóta az érintett magánklinika ügyvezetője cáfolta, hogy ilyen ügyben vizsgálat indult volna náluk. Baranyi Krisztináról egy első ránézésre is hamisítottnak tűnő fotó alapján azt terjesztette egy Facebook-oldal, hogy szöges szalámikat dobált kutyáknak. Az oldal egyébként humoros képek megosztásával szedett össze közel 140 ezer lájkolót, két hete viszont éles váltással átálltak a budapesti ellenzéki jelöltek gyalázására.