„A gyerekek még mindig vissza akarnak menni Halápra, de ez már nem jön össze soha” – mondja Hédi. Amikor a családot 2015-ben kilakoltatták, már nem volt semmijük. Az önkormányzattól kaptak 20 ezer forintot, hogy a fuvarozó elvigye a holmijukat Csesztregre, egy nyomorúságos házba. 96 millió forintot kellett volna visszafizetniük a végrehajtó szerint. Pedig húsz éve, amikor elhatározta a család, hogy Zalahalápon építenek házat, ahol együtt élhet majd több generáció, még minden tervezhetőnek tűnt. A 10 millió forint hitelt menet közben svájci frank alapúra konvertálta a bank – a folytatást ki lehet találni.
Könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva tömegével születnek hasonló sztorik, dőlnek be hitelek és indulnak el végrehajtások. A kormány az év végéig tartja sapka alatt a változó kamatozású, referenciakamathoz kötött jelzáloghiteleket. A kamatstop adta ideiglenes védőernyő alatt azonban 336 ezer hitel van – a személyi kölcsönök, folyószámlahitelek és hitelkártya-tartozások nem részei a kamatstopnak, csak a jelzáloghitelek kerültek védelem alá.
Bár a jegybank a rendszeres, negyedéves hitelezési jelentésében sikertörténetként tálalja, hogy az új hitelszerződések 90 százaléka már fix kamatozású, vagyis legalább ötéves kamatperiódusú, azt nem teszi hozzá, hogy az összes élő jelzáloghitel-szerződés 40 százaléka változó kamatozású, vagyis a hitel kamata három-, hat- vagy tizenkét havonta változik, követi a referenciakamatot. Mára a referenciakamat kezelhetetlen szintre emelkedett, és ez a változó kamatozású hiteleknél szinte azonnal meg is jelent – a kamatstopnak köszönhetően egyelőre csak elméletben.
Brutális matek
A legtöbb hitelnél a referenciakamat a háromhavi BUBOR (ez a bankok egymásnak nyújtott kölcsönének kamata, amely nem szorosan, de igazodik az alapkamathoz). A hitelek kamata leegyszerűsítve referenciakamatból és kamatfelárból áll. Az előbbi a bank számára is költség – neki is elő kell teremtenie a forrást –, míg az utóbbi az, ami a bevételt hozza. A kamatfelár függ egyebek mellett a hitel típusától, futamidejétől, az adós jövedelmétől és általában a piaci viszonyoktól. A referenciakamatot a piac és a monetáris politika befolyásolja, e tényezőkre a kereskedelmi bankoknak korlátozott a ráhatása.
A referenciakamat adott, a kamatfelárat azonban a bankok üzletpolitikájuk szerint változtathatják. Az utóbbi években jelentős mértékben drágultak a hitelek, kezdetben a kamatfelár, újabban a referenciakamat miatt, és utóbbi az igazi gond.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
