Mi várható a kamatstop vége után?

Második hullám

Belpol

A devizahitel-válsághoz hasonló krízist hozhat, ha januárban a kormány kivezeti a kamatstopot: 77 ezer hitelszerződés törlesztője növekedhet olyan mértékben, amit nehéz lesz kigazdálkodni.

„A gyerekek még mindig vissza akarnak menni Halápra, de ez már nem jön össze soha” – mondja Hédi. Amikor a családot 2015-ben kilakoltatták, már nem volt semmijük. Az önkormányzattól kaptak 20 ezer forintot, hogy a fuvarozó elvigye a holmijukat Csesztregre, egy nyomorúságos házba. 96 millió forintot kellett volna visszafizetniük a végrehajtó szerint. Pedig húsz éve, amikor elhatározta a család, hogy Zalahalápon építenek házat, ahol együtt élhet majd több generáció, még minden tervezhetőnek tűnt. A 10 millió forint hitelt menet közben svájci frank alapúra konvertálta a bank – a folytatást ki lehet találni.

Könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva tömegével születnek hasonló sztorik, dőlnek be hitelek és indulnak el végrehajtások. A kormány az év végéig tartja sapka alatt a változó kamatozású, referenciakamathoz kötött jelzáloghiteleket. A kamatstop adta ideiglenes védőernyő alatt azonban 336 ezer hitel van – a személyi kölcsönök, folyószámlahitelek és hitelkártya-tartozások nem részei a kamatstopnak, csak a jelzáloghitelek kerültek védelem alá.

Bár a jegybank a rendszeres, negyedéves hitelezési jelentésében sikertörténetként tálalja, hogy az új hitelszerződések 90 százaléka már fix kamatozású, vagyis legalább ötéves kamatperiódusú, azt nem teszi hozzá, hogy az összes élő jelzáloghitel-szerződés 40 százaléka változó kamatozású, vagyis a hitel kamata három-, hat- vagy tizenkét havonta változik, követi a referenciakamatot. Mára a referenciakamat kezelhetetlen szintre emelkedett, és ez a változó kamatozású hiteleknél szinte azonnal meg is jelent – a kamatstopnak köszönhetően egyelőre csak elméletben.

Brutális matek

A legtöbb hitelnél a referenciakamat a háromhavi BUBOR (ez a bankok egymásnak nyújtott kölcsönének kamata, amely nem szorosan, de igazodik az alapkamathoz). A hitelek kamata leegyszerűsítve referenciakamatból és kamatfelárból áll. Az előbbi a bank számára is költség – neki is elő kell teremtenie a forrást –, míg az utóbbi az, ami a bevételt hozza. A kamatfelár függ egyebek mellett a hitel típusától, futamidejétől, az adós jövedelmétől és általában a piaci viszonyoktól. A referenciakamatot a piac és a monetáris politika befolyásolja, e tényezőkre a kereskedelmi bankoknak korlátozott a ráhatása.

A referenciakamat adott, a kamatfelárat azonban a bankok üzletpolitikájuk szerint változtathatják. Az utóbbi években jelentős mértékben drágultak a hitelek, kezdetben a kamatfelár, újabban a referenciakamat miatt, és utóbbi az igazi gond.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.

Állandósult ideiglenesség

Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.

Minden jogszerű

Zárt bizottsági ülés és közgyűlési vita után választották meg Békéscsaba egyik legnagyobb kulturális intézménye élére az új igazgatót, aki a kulturális ügyekért felelős alpolgármester felesége. A politikus is szavazott.

Nincs neked annyid!

Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.