Másról beszélt az államtitkár, mint a sztrájkolók

  • narancs.hu
  • 2023. január 26.

Belpol

A pedagógus szakszervezetek a bérrendszerről kértek, de a teljesítményértékelésről kaptak anyagot.

A sztrájkköveteléseknek egyetlen pontjára sem reagált érdemben a kormány – legalábbis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet értékelte így a csütörtöki, kétórás, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral folytatott sztrájktárgyalást.

A Telex tudósítása szerint a megbeszélés előtt a szakszervezetek képviselői számára az sem derült ki, miről fognak egyeztetni, nem kaptak napirendet. Kérték, a kormány képviselője küldjön tájékoztatást a tervezett bérrendszerről. Az írás, amit kaptak, a teljesítményértékelést részletezi. Ez arról szól – emlékeztet a Telex –, hogy egy belső, éves teljesítményértékelést vezetnének be a tanárok körében, ami azzal jár, hogy akár 150-200 ezer forintos eltérés is lehet két pedagógusi fizetés között. 

Nagy Erzsébet erről azt mondta, épp nem az ilyen módon differenciált bérek bevezetésének van itt az ideje. A szakszervezeti vezető szerint a gyakran emlegetett brüsszeli pénzt sem erre kellene felhasználnia a kormánynak, inkább az alapbéreket kellene jelentősen emelni, hogy vonzóbb legyen a tanári pálya. A munkaterhek csökkentését várják a sztrájkolók, és azt, hogy ha differenciált bérezést vezetnek be, annak alapja objektív, mérhető szempontrendszer legyen.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az egyeztetésről azt emelte ki, hogy a munkaterhelésről nem is esett szó, és a többi sztrájkkövetelés megítélésében sem lát változást, mégis muszáj tárgyalni, mert a helyzet tarthatatlan.

Maruzsa Zoltán államtitkár a megbeszélésen megismételte, amit a kormány mondott ez ügyben. Az Európai Unió, vagyis „Brüsszel” döntésén múlik, milyen fizetésemelésre számíthat az ágazat. Azt is mondta, hogy a kormány eddig betartotta, amit ígért. 

A Telex emlékeztet, hogy a Belügyminisztérium által decemberben rendezett országos egyeztetésen sem történt érdemi előrelépés.

A szakszervezetek 45 százalékos fizetésemelést szeretnének elérni, és azt, hogy a tanárok heti óraszámát 22-ben maximálják, legyen joguk rendes sztrájkra, és vonja vissza a kormány a tanárok kirúgását újraszabályozó rendeletét.

A kormány decemberben elvi egyezséget kötött az országnak járó uniós támogatások ügyében. Arra lehet számítani, hogy idén 20,8 százalékos béremelést kap az ágazat, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz viszonyítva 30 százalékkal növekednek a tanári fizetések. 

A január 23-tól meghirdetett országos egyhetes pedagógussztrájkban való részvételt a tatai Kőkúti Általános Iskolában az intézményvezető úgy hiúsította meg, hogy tanítás nélküli munkanapot rendelt el, így a nevelőtestület – amelynek szinte minden tagja részt akadt venni a munkabeszüntetésben – nem csatlakozhatott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.