Másról beszélt az államtitkár, mint a sztrájkolók

  • narancs.hu
  • 2023. január 26.

Belpol

A pedagógus szakszervezetek a bérrendszerről kértek, de a teljesítményértékelésről kaptak anyagot.

A sztrájkköveteléseknek egyetlen pontjára sem reagált érdemben a kormány – legalábbis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet értékelte így a csütörtöki, kétórás, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral folytatott sztrájktárgyalást.

A Telex tudósítása szerint a megbeszélés előtt a szakszervezetek képviselői számára az sem derült ki, miről fognak egyeztetni, nem kaptak napirendet. Kérték, a kormány képviselője küldjön tájékoztatást a tervezett bérrendszerről. Az írás, amit kaptak, a teljesítményértékelést részletezi. Ez arról szól – emlékeztet a Telex –, hogy egy belső, éves teljesítményértékelést vezetnének be a tanárok körében, ami azzal jár, hogy akár 150-200 ezer forintos eltérés is lehet két pedagógusi fizetés között. 

Nagy Erzsébet erről azt mondta, épp nem az ilyen módon differenciált bérek bevezetésének van itt az ideje. A szakszervezeti vezető szerint a gyakran emlegetett brüsszeli pénzt sem erre kellene felhasználnia a kormánynak, inkább az alapbéreket kellene jelentősen emelni, hogy vonzóbb legyen a tanári pálya. A munkaterhek csökkentését várják a sztrájkolók, és azt, hogy ha differenciált bérezést vezetnek be, annak alapja objektív, mérhető szempontrendszer legyen.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az egyeztetésről azt emelte ki, hogy a munkaterhelésről nem is esett szó, és a többi sztrájkkövetelés megítélésében sem lát változást, mégis muszáj tárgyalni, mert a helyzet tarthatatlan.

Maruzsa Zoltán államtitkár a megbeszélésen megismételte, amit a kormány mondott ez ügyben. Az Európai Unió, vagyis „Brüsszel” döntésén múlik, milyen fizetésemelésre számíthat az ágazat. Azt is mondta, hogy a kormány eddig betartotta, amit ígért. 

A Telex emlékeztet, hogy a Belügyminisztérium által decemberben rendezett országos egyeztetésen sem történt érdemi előrelépés.

A szakszervezetek 45 százalékos fizetésemelést szeretnének elérni, és azt, hogy a tanárok heti óraszámát 22-ben maximálják, legyen joguk rendes sztrájkra, és vonja vissza a kormány a tanárok kirúgását újraszabályozó rendeletét.

A kormány decemberben elvi egyezséget kötött az országnak járó uniós támogatások ügyében. Arra lehet számítani, hogy idén 20,8 százalékos béremelést kap az ágazat, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz viszonyítva 30 százalékkal növekednek a tanári fizetések. 

A január 23-tól meghirdetett országos egyhetes pedagógussztrájkban való részvételt a tatai Kőkúti Általános Iskolában az intézményvezető úgy hiúsította meg, hogy tanítás nélküli munkanapot rendelt el, így a nevelőtestület – amelynek szinte minden tagja részt akadt venni a munkabeszüntetésben – nem csatlakozhatott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.