Orbán: A vakcina már dolgozik, február-márciusban már csökkenni fog az infláció

Belpol

Próbálják Magyarországot belekényszeríteni a háborúba, a magyar nyilvánosság sokszínűbb, mint Nyugaton, és jogszabályokat kell alkotni a pénzen vett politikusok ellen – ezekről beszélt Orbán a rádióban. 

Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt péntek reggel a Kossuth Rádió vendége, ahol Törőcsik Zsolttal beszélgetett, első körben arról, hogy a nyugati országok szerinte már "belesodródtak" az ukrajnai háborúba. Orbán azt fejtegette, hogy bár a dolog úgy kezdődött, hogy csak sisakokat küldenek Ukrajnának, most már a harckocsiknál tartunk, és ez azt mutatja, hogy ha az ember nem veti meg a lábát, akkor könnyen belesodródik a háborúba.

Szerinte szerencsés dolog volt, hogy a háború és a magyar választási kampány egybeesett, mert olyankor őszintén kell beszélni, és a "baloldal" szerinte meg is mondta, hogy azt fogja tenni, amit a Nyugat mond, ha pedig ők nyertek volna, akkor már Magyarország is benne lenne a háborúban mint fegyverszállító fél. Ezzel szemben Orbánék azt mondták, hogy a magyar nemzeti érdek az, hogy kimaradjon a háborúból, ezért a választáson a háború és a béke között is kellett választani. "Mi leütöttük a cölöpöket, amihez aztán odakötöttük a lovunkat" – fogalmazott Orbán, a cölöpök pedig szerinte az, hogy Magyarország nem szállít fegyvert, és hogy az ukrajnai maradjon regionális háború és ne legyen nemzetközi.  

Szerinte ráadásul ha a kormány mégis fegyvert akarna küldeni – "ami nem fog megtörténni, amíg én vagyok a miniszterelnök" –, akkor is szembetalálná magát a népakarattal, mert az emberek így szavaztak. Orbán azt is kijelentette, hogy aki fegyvereket ad, vagy pénzzel finanszírozza Ukrajnát, az része a háborúnak (bár pénzzel egyébként a magyar kormány is segíti), és amúgy is az dönti el, hogy az illető ország ellenség-e, akivel szemben szállítják a fegyvereket, vagyis Oroszország.  

"Ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt felhasználnak, hogy belekényszerítsenek a háborúba"

– tette még hozzá Orbán azzal, hogy Magyarországon is van háborúpárti irányzat, mert a "baloldal" ezért támadja a kormányt, de a kormány tűzszünet- és békepárti. Szerinte mivel "százezres nagyságrendű lehet az emberélet, akik meghaltak és megsérültek mindkét oldalon", ezért az elemi emberi erkölcsi érzék is azt diktálja, hogy befagyjon a front és legyenek béketárgyalások. 

Hosszan volt szó arról, hogy 1,4 millióan töltötték ki a legutóbbi, szankciós nemzeti konzultációt, ami sook vagy kevés, és hogy egyáltalán mire jó a nemzeti konzultáció? Orbán kijelentette, hogy ez hungarikum, mert a demokratikus világban a választások után a kormányok azt gondolják, hogy rájuk van bízva a dolog, és maximum nagyobb tüntetéseknél beszélgetnek az emberekkel, de 2010-ben elesett, térdre esett az ország a válság miatt, a választások után pedig az volt a kérdés, hogy milyen módszerrel lehet fenntartani a nemzeti egységet. Új alkotmány is volt, és akkor találták ki a nemzeti konzultációt, ami írásban van, ezért komoly, és szerinte komoly demokratikus teljesítmény, hogy milliók vesznek benne részt, a választások után a demokrácia élő formáját testesíti meg. (Bár Orbán az új alkotmány és a nemzeti konzultáció egy lapon említésével akár azt is sugallhatta, hogy ez egy alkotmányos intézmény, ez nem igaz, a nemzeti konzultáció nincs benne az alaptörvényben.)

Orbán szerint mindenesetre fontos, hogy legyenek egyetértési pontok a kormány és a nép között, és akinek fontos volt, az elmondhatta a véleményét, aki pedig nem él vele, az rábízza a dolgot a többiekre. Ezért aztán

elég az 1,4 millió ember ahhoz, hogy tudják, mit gondolnak a magyarok,

eszerint pedig a szankciókat károsnak gondolják. Megemlített bizonyos számításokat is arról, hogy a 2023-as évben a háború és a szankciók mekkora veszteséget fognak okozni Németországnak, eszerint 175 milliárd eurónyit, illetve idézett egy magyar kormányzati számítást is, amely szerint Magyarországnak 3764 milliád forintot, ami a nemzeti össztermék 4,8 százaléka, és majdnem annyi, mint a magyar emberek által fizetett szja, "bár néhány százmilliárd eltérés van". 

A további vétókról Orbán azt mondta, azt nem lehet, hogy az ember állandóan megakasztja az EU működését és kisebb és nagyobb dolgokra is vétózik, ezért azokat átengedik, amik nem sértik a magyar érdeket, de ami sértené, azt vétózzák, ilyen az olaj, ilyen lenne a gáz és most ilyen lesz az atomenergiára vonatkozandó szankció, amit miattuk nem lehet létrehozni. A tárgyalóasztalnál persze nem az 1,4 millió ember ül, hanem a magyar miniszterelnök, kérdés, hogy ő hagyja-e magát legyűrni, de minél többen gondolkodnak így, annál nehezebb legyűrni a magyar miniszterelnököt – mondta Orbán magáról. 

Szerinte a magyar emberek azt akarják, hogy Brüsszelben is meghallják a magyar emberek hangját, és bár "ők" (a nyugatiak) rendszeresen beleszólnak a magyar belpolitikába, a magyarok nem akarnak. Azt is kijelentette, hogy Nyugat-Európában nincs tere az emberek hangjának, és ahol a háborúpárti hivatalossal ellentétes a nép hangja, azt megpróbálják elnyomni, a média 90 százalék feletti arányban globalista liberális, miközben

a mi nyilvánosságunk sokkal sokszínűbb, gond nélkül lehet hozzáférni a globalista liberális és a nemezti alapú konzervatív megközelítéshez is.

Orbán szerint miközben Magyarországon "sokszínű médiaszabadságú világban élünk", addig Németországban ugyanazt fogják olvasni mindkét oldal lapjaiban a háborúról. 

Természetesen szóba került a legutóbb nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentés is az ellenzéki kampány támogatásáról, erről Orbán megállapította, hogy "nemcsak dollárbaloldal, hanem dollármédia is van". A "baloldal" szerinte a legfontosabb kérdésekben, főleg a nemzetköziekben olyan álláspontot képvisel, ami rossz Magyarországnak: be akarják engedni a migránsokat az országba, a furcsa orientációjú aktivistákat az iskolákba, a háború ügyében is, ezek mind rosszak Magyarországnak, és Orbán szerint most kiderült, hogy azért képviselik ezeket az álláspontokat, mert fizetik őket. "Ezt durva kimondani, de nem árt ezzel tisztában lenni" – kommentálta. Hozzátette, lehetne együttműködni a baloldallal, "ha a baloldal nemzeti alapokon állna és nem a megbízói alapján".

Azt is mondta, remléli, hogy majd kiderül a végén, hogy kik is adták a pénzt, mert sorosista hálózaton keresztül érkezett, biztos maga Sorost is fogják megtalálni a végén, de ez majd kiderül. Végül hozzátette, az ügy végén aligha lehet majd elmenni amellett, hogy

védelmi rendszereket, törvényeket alkossanak arról, hogy hogyan lehet megvédeni magunkat a pénzen vett politikusoktól. 

Végül a gazdasági helyzet is szóba került, Orbán arról beszélt, hogy tavaly jelentősen emelték a minimálbért, visszaépítették a 13. havi nyugdíjat és volt adóvisszatérítés is, az emberek ezeknek örülnek, de a napi realitás a bolt valósága, az áremelkedés és az infláció. Felidézte, hogy "baloldali" közgazdászok azt mondják, hogy nem kellett volna ennyi pénzt adni az embereknek (mert ennek inflációgerjesztő hatása van), de akkor szerinte nem tudták volna túlélni a magas inflációt. Mindenesetre most egyetlen feladatot tűzhet ki a kormány,

le kell törni az inflációt, ez egy közellenség, a kormány pedig már meg is hozta a megfelelő döntéseket, beadta a vakcinát.

Hogy pontosan milyen intézkedésre gondolt, azt nem pontosította, de Orbán azt mondta, a vakcina "már dolgozik is", ő pedig úgy számol, hogy február-március tájékán a "láz", vagyis az infláció csökkenni fog, és decemberre egyszámjegyű lesz. A jegybank és a kormány igyekszik összehangolni a lépéseit, emberek tartsanak ki, február végén-márciusban már látni fogják a hatást, csökkenni fog, olyan szankciót pedig nem fognak engedni, ami növelné.

Végül megemlítette, hogy február 5-én lép életbe az olajszankció, de ez Magyarországra nem vonatkozik, "mi vezettük a csatát", és a nukleáris energiára vonatkozó szankciót sem fogják hagyni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.