Maszkra és védettségi igazolványra is szükség lehet a minisztériumi járványszakértő szerint

  • narancs.hu
  • 2021. október 19.

Belpol

A koronavírus visszaszorításához ekkora átoltottság mellett.

Ahol 80 százalék alatt van az oltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához – mondta egy konferencián Oroszi Beatrix epidemiológus, aki a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja.

Portfolio cikke szerint szerint Oroszi három forgatókönyvet vázolt fel:

  • legjobb esetben lapos lesz a járványgörbe, és lassan elfogynak a fertőzésre fogékonyak (vagy az oltás miatt, vagy azért, mert átestek a betegségen),
  • rosszabb esetben fennmaradnak a földrajzi különbségek az átoltottságban, idővel csökken az immunitás, növekszik a terjedés sebessége, és lassan, de emelkedik a kórházi esetek és a halálozások száma – ebben az esetben nem lesz szükség lezárásokra, más típusú intézkedésekre viszont igen,
  • legrosszabb esetben kimerül az egészségügy, jelentős fogékony populációt ér el a vírus, és jelentkezik egy új variáns vagy az influenzajárvány.

Az aktuális adatok alapján Oroszi Beatrix elmondta, hogy a mostani járványhullám sokkal kevésbé meredek a korábbiakhoz képest. Jelenleg 1,1-1,25 lehet a vírus terjedését mutató R-érték – a fenti variációk közül a legjobb forgatókönyvben meg is marad ezen a szinten.

Ugyanakkor a számok másképp nem úgy alakulnak, ahogy azt a nemzetközi tapasztalatok alapján várnák. Az oltások birtokában ugyanis logikus lenne, hogy miközben erősen emelkedik a fertőzöttek száma, a halálozások száma jelentősen elmarad ettől. Itthon egyelőre nem vált el élesen egymástól ez a két mutató, nem lőtt ki úgy a fertőzési görbe, mint máshol. Az epidemiológus szerint a lassabb terjedésben szerepet játszhat az oltás mellett az eltérő tesztelési gyakorlat, valamint az is, hogy sokan már átestek a betegségen. Utóbbiról nincsenek átfogó adataink, hiszen utoljára az első hullám után készült erről reprezentatív mérés a Semmelweis Egyetem vezetésével. Azóta többször ígértek hasonló kutatást, de eddig nem valósult meg.

Oroszi szerint „a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját”.

Egyelőre úgy tűnik, a kormány nem készül az Oroszi által említett intézkedésekre. Orbán Viktor és Gulyás Gergely is többször úgy fogalmazott, mintha oltás mellett nem lenne szükség maszkviselésre. A miniszterelnök szerint a maszkviselés nem oldja meg a problémát. Korábban úgy fogalmazott, "Ez egy olyan vírus, amely mindenkit megtalál. Csak az oltás segít."

Szakértők ezzel szemben nem győzik ismételni, hogy a maszk az oltás mellett is sokat segítene. A Magyar Tudományos Akadémia zárt terekben, rendezvényeken, tömegközlekedési eszközökön javasolja a maszkviselést.

(Portfolio)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.