Maszkra és védettségi igazolványra is szükség lehet a minisztériumi járványszakértő szerint

  • narancs.hu
  • 2021. október 19.

Belpol

A koronavírus visszaszorításához ekkora átoltottság mellett.

Ahol 80 százalék alatt van az oltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához – mondta egy konferencián Oroszi Beatrix epidemiológus, aki a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja.

Portfolio cikke szerint szerint Oroszi három forgatókönyvet vázolt fel:

  • legjobb esetben lapos lesz a járványgörbe, és lassan elfogynak a fertőzésre fogékonyak (vagy az oltás miatt, vagy azért, mert átestek a betegségen),
  • rosszabb esetben fennmaradnak a földrajzi különbségek az átoltottságban, idővel csökken az immunitás, növekszik a terjedés sebessége, és lassan, de emelkedik a kórházi esetek és a halálozások száma – ebben az esetben nem lesz szükség lezárásokra, más típusú intézkedésekre viszont igen,
  • legrosszabb esetben kimerül az egészségügy, jelentős fogékony populációt ér el a vírus, és jelentkezik egy új variáns vagy az influenzajárvány.

Az aktuális adatok alapján Oroszi Beatrix elmondta, hogy a mostani járványhullám sokkal kevésbé meredek a korábbiakhoz képest. Jelenleg 1,1-1,25 lehet a vírus terjedését mutató R-érték – a fenti variációk közül a legjobb forgatókönyvben meg is marad ezen a szinten.

Ugyanakkor a számok másképp nem úgy alakulnak, ahogy azt a nemzetközi tapasztalatok alapján várnák. Az oltások birtokában ugyanis logikus lenne, hogy miközben erősen emelkedik a fertőzöttek száma, a halálozások száma jelentősen elmarad ettől. Itthon egyelőre nem vált el élesen egymástól ez a két mutató, nem lőtt ki úgy a fertőzési görbe, mint máshol. Az epidemiológus szerint a lassabb terjedésben szerepet játszhat az oltás mellett az eltérő tesztelési gyakorlat, valamint az is, hogy sokan már átestek a betegségen. Utóbbiról nincsenek átfogó adataink, hiszen utoljára az első hullám után készült erről reprezentatív mérés a Semmelweis Egyetem vezetésével. Azóta többször ígértek hasonló kutatást, de eddig nem valósult meg.

Oroszi szerint „a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját”.

Egyelőre úgy tűnik, a kormány nem készül az Oroszi által említett intézkedésekre. Orbán Viktor és Gulyás Gergely is többször úgy fogalmazott, mintha oltás mellett nem lenne szükség maszkviselésre. A miniszterelnök szerint a maszkviselés nem oldja meg a problémát. Korábban úgy fogalmazott, "Ez egy olyan vírus, amely mindenkit megtalál. Csak az oltás segít."

Szakértők ezzel szemben nem győzik ismételni, hogy a maszk az oltás mellett is sokat segítene. A Magyar Tudományos Akadémia zárt terekben, rendezvényeken, tömegközlekedési eszközökön javasolja a maszkviselést.

(Portfolio)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.