Matolcsy György hazugsággal vádolja az ÁSZ elnökét

  • narancs.hu
  • 2025. március 31.

Belpol

A volt jegybankelnök reagált az MNB-alapítványok ügyére.

„Az ÁSZ elnöke szándékosan olyan értékelést is nekem tulajdonított az alapítvány és az Optima-csoport vagyoni helyzetéről, amit én sosem mondtam, nem is mondhattam” – állítja Matolcsy György az Indexnek adott interjújában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésének idézetével kapcsolatban, amely szerint a volt jegybankelnök azt monda: „külső segítség nélkül a PADME/Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nincs lehetőség”.

Matolcsy György ezzel kapcsolatban kijelentette, nem tudja, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László miért tulajdonítja neki az idézetet. „Már ez az egy rész is alapvetően aláássa az ÁSZ elnökének hitelességét” – fogalmazott az MNB korábbi elnöke, aki szerint

„az adatokból egyértelműen látszik, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.”

Az interjút szemléző Telex felidézte, Matolcsy György 2013 és 2025 között volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke, vezetése első éveiben született döntés arról, hogy az MNB vagyonából több százmilliárd forintot alapítványokba szervezzenek ki. Az Állami Számvevőszék 2018-ban még rendben találta az MNB-alapítványok gazdálkodását, az elmúlt években azonban újabb vizsgálatot indított, a nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Matolcsy a jelentés megjelenése óta még nem nyilatkozott annak tartalmáról, az Index viszont most telefonon elérte. A volt jegybankelnök a portál megkeresésére elmondta, alaposan áttanulmányozta az ÁSZ mindhárom jelentését, amelyek szerinte a tényeknek egyáltalán nem megfelelő megállapításokat tartalmaznak.

„Felfoghatatlan hiba az ÁSZ elnökétől, ahogy a károkozás szóval dobálózik”

– fogalmazott Matolcsy, aki szerint az ÁSZ által megállapított vagyonvesztését részben az okozza, hogy a pénzük jelentős részét a lengyel GTC ingatlanpiaci cégbe rakták, ami az elmúlt években fokozatosan egyre kevesebbet ért. Matolcsy György szerint „érthetetlen szakmaiatlanságra” vall, hogy az ÁSZ a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg.

„Elfogadhatatlannak tartom, hogy az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, melyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét, valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát” – mondta Matolcsy György az Indexnek. A Telex szemléje ezzel kapcsolatban megjegyzi, az ÁSZ a jelentésében arról írt, hogy a tőzsdei cégeket a magyarországi törvények értelmében csak a tőzsdei értékük alapján lehet értékelni, ezt törvény szabályozza. Így, ha akarnák se tudnák használni a Matolcsy által javasolt alternatív értékelési módszereket.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az ÁSZ a jelentésében feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért feljelentést tett az ügyészségen. Mint később kiderült, az ORFK hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.