2023-ban Magyarország területén összesen 93 969 csőtörés történt, ami átlagosan napi 257 esetet jelent. "Ez a magas szám rávilágít az elöregedett vízhálózat jelentette problémákra és az infrastruktúra sürgős felújításának szükségességére. A csőtörések nem csupán a vízellátásban okoznak zavarokat, hanem jelentős anyagi károkat is eredményeznek a szivárgó víz, a javítási munkálatok költségei és az elfolyt vízmennyiség miatt" – olvasható a Víz Koalíció (VK) Biztonságban van a víziközmű-szolgáltatás? című jelentésében.
A civilszervezet az előző évekhez hasonlóan az idei – vasárnap véget érő – Víz Hete programsorozatra is elkészítette a szolgáltatóktól bekért, közérdekű információkon alapuló elemzését. A VK mindenekelőtt kiemeli: több szolgáltató honlapján példásan követhetők az előírt műszaki adatok, azonban egyes víziközmű szolgáltatók a mai napig nem tesznek eleget a rendeletben előírt kötelezettségüknek.
A VK friss tanulmányában a szolgáltatók 2023-as adatainak elemzésével arra kereste a választ: a korábbi években a döntéshozókhoz is eljuttatott figyelemfelhívó jelentéseiknek tetten érhetők-e már az eredményei, a hírekben, sajtótájékoztatókon ismertetett kormányzati intézkedéseknek mutatkoznak-e pozitív jelei a víziközmű-szolgáltatás minőségében és megbízhatóságban.
A napi 257 csőtörés azt jelenti, hogy szinte minden órában 10-11 újabb meghibásodás történik valahol az országban.
Ez a helyzet komoly kihívást jelent a víziközmű-szolgáltatók számára, akiknek folyamatosan készenlétben kell lenniük a hibaelhárításra. Emellett a lakosságot is érintik a csőtörések okozta kellemetlenségek, mint például a vízhiány, az alacsony víznyomás, a javítások utáni üledékes, piszkos víz a rendszerben, az utcák felbontása és a közlekedési nehézségek.
A lakosság az ivóvízellátás rendszerszintű problémáival csak akkor szembesül, amikor a vízcsapot megnyitva abból nem folyik a víz. Ilyenkor a hírt felkapja a média, napokig foglalkozik vele, majd a megszűnésével a probléma ismét feledésbe merül – mutat rá a tanulmány.
A Víz Koalíció szerint a számok azt mutatják, hogy
a jelenlegi felújítási ütem mellett alig akad olyan szolgáltató, amely képes lenne 100 év alatt teljes egészében lecserélni a hálózatát.
Így a hálózat jelentős része elöregszik, ami növeli a csőtörések, a vízveszteség és a vízminőségi problémák kockázatát. "Sőt, két szolgáltató esetében a számított felújítási ciklus több ezer évre rúg. Ezek a szolgáltatók kizárólag a sürgős esetekben, azaz csak a csőtörések bekövetkezésekor végeznek "felújítási" munkálatokat, ami nemcsak rendkívül költséges és nem fenntartható megoldás, de a biztonságos és folyamatos vízellátást sem garantálja" – írja a VK.
Országos átlagban 20 százalék körüli a hálózati vízveszteség, ami a Víz Koalíció szerint elfogadhatatlanul magas érték.
Számos európai országban a hálózati veszteség 10 százalék alatt van, ami azt mutatja, hogy Magyarországon jelentős potenciál van a veszteségek csökkentésére.
"A 20 százalékos átlag mögött egyértelműen az elavult infrastruktúra, a hiányos karbantartás, az esetleges rossz mérőrendszerek és elégtelen beruházások állnak" – állítja a szervezet.
Ugyanakkor hazánkban több százezer ember él vízhiánytól, szennyezett víztől, vagy az elöregedett vízhálózat hibáitól szenvedve – egyes számítások szerint minden tizedik ember.
Mára sokféle arca lett a vízszegénységnek, kezdve a klasszikus kútrajárástól, ahol nincs vezetékes víz, egészen a homokhátságig, ahol a gazdák kénytelenek megélni a kutak kiszáradását. Vízért küzdenek a szegregátumokban lakók, az elhasználódott csövek szennyezése vagy a fonalféreg-fertőzés miatt víz nélkül maradók. A vízszegénység jelen van ott is, ahol tisztítatlan szennyvízzel szennyezik a patakot, s ahol emiatt kihal az élővilág.
A Víz Koalíció sok éve kongatja a vészharangot, hogy a vizet, mint örökséget végre megfelelően óvni, védeni és kezelni kellene.
