Matolcsyék alapítványa bizony borozót nyit

  • Böszörményi Jenő
  • 2016. március 2.

Belpol

A jegybanki alapítvány lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint tévesek a borozóról szóló információk, az épületben „étterem, kávézó, magyar borokat bemutató szakbolt” kap helyet. Az építési engedély szerint viszont a borozó az borozó.

A Magyar Nemzeti Bank által több mint 60 milliárd forinttal kistafírozott Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) borozónyitási terveiről a Budapest Főváros Kormányhivatalától kikért dokumentumok alapján tegnap írtunk először. A PADA lapunkhoz eljuttatott közleménye úgy cáfolja állításainkat, hogy valójában megerősíti azokat. Az alapítvány közleménye „magyar borokat bemutató szakbolt”-ot emleget, az ingatlan tulajdonosa, a projekt beruházója, vagyis maga a jegybanki alapítvány azonban kétségtelenül borozó kialakítására kért és kapott építési engedélyt.

A lapunk által közérdekű adatként kikért hatósági határozatból idézünk szó szerint: „A Pallas Athene Domus Animae Alapítvány építtető […] kérelmére engedélyt adok a Budapest I. Szentháromság u. 2. sz. 6494 hrsz. ingatlanon fekvő műemlék épület […] rendeltetés módosítására (pincében és földszinten borozó, bormúzeum, étterem, bemutatótermek; az emeleti és tetőtéri részben igazgatási és oktatási funkció kialakítása)”.

Az épület rendeltetésének módosítására feltehetően azért volt szükség, mert korábban a szóban forgó épületben, vagyis a régi budai városházában olyan oktatási-kutatási intézmény (a Collegium Budapest) működött, amely sem borozót, sem éttermet, sem borszakboltot nem nyitott az intézmény falai között.

Az alábbiakban teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzuk az építési engedélyt. Egyetlen részletet emelünk még ki belőle: a gondos hivatal azt is meghatározta, hogy a borozóban a „szennyes poharak mosogatásához külön pultot kell kialakítani kézmosóval, valamint mosogatógéppel”, valamint „a mosogatómedencék méretét akkorára kell tervezni, melybe az abban mosogatandó legnagyobb méretű edényzet, eszköz is teljesen elmerülhet”.

Szóval nem szakbolt. Borozó.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.