Matolcsyék alapítványa bizony borozót nyit

  • Böszörményi Jenő
  • 2016. március 2.

Belpol

A jegybanki alapítvány lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint tévesek a borozóról szóló információk, az épületben „étterem, kávézó, magyar borokat bemutató szakbolt” kap helyet. Az építési engedély szerint viszont a borozó az borozó.

A Magyar Nemzeti Bank által több mint 60 milliárd forinttal kistafírozott Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) borozónyitási terveiről a Budapest Főváros Kormányhivatalától kikért dokumentumok alapján tegnap írtunk először. A PADA lapunkhoz eljuttatott közleménye úgy cáfolja állításainkat, hogy valójában megerősíti azokat. Az alapítvány közleménye „magyar borokat bemutató szakbolt”-ot emleget, az ingatlan tulajdonosa, a projekt beruházója, vagyis maga a jegybanki alapítvány azonban kétségtelenül borozó kialakítására kért és kapott építési engedélyt.

A lapunk által közérdekű adatként kikért hatósági határozatból idézünk szó szerint: „A Pallas Athene Domus Animae Alapítvány építtető […] kérelmére engedélyt adok a Budapest I. Szentháromság u. 2. sz. 6494 hrsz. ingatlanon fekvő műemlék épület […] rendeltetés módosítására (pincében és földszinten borozó, bormúzeum, étterem, bemutatótermek; az emeleti és tetőtéri részben igazgatási és oktatási funkció kialakítása)”.

Az épület rendeltetésének módosítására feltehetően azért volt szükség, mert korábban a szóban forgó épületben, vagyis a régi budai városházában olyan oktatási-kutatási intézmény (a Collegium Budapest) működött, amely sem borozót, sem éttermet, sem borszakboltot nem nyitott az intézmény falai között.

Az alábbiakban teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzuk az építési engedélyt. Egyetlen részletet emelünk még ki belőle: a gondos hivatal azt is meghatározta, hogy a borozóban a „szennyes poharak mosogatásához külön pultot kell kialakítani kézmosóval, valamint mosogatógéppel”, valamint „a mosogatómedencék méretét akkorára kell tervezni, melybe az abban mosogatandó legnagyobb méretű edényzet, eszköz is teljesen elmerülhet”.

Szóval nem szakbolt. Borozó.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.