MÁV-életérzés 2024: kilenc és fél óra Ausztriáig

  • narancs.hu
  • 2025. január 13.

Belpol

A hvg.hu összeállította a Magyar Államvasutak tavalyi problémalistáját; nem lett rövid, de kínunkban akár röhöghetünk is rajta.

Ismét elkészítette a magyar vasúti közlekedés káoszát szemléző cikkét a hvg.hu. Ebben az egész múlt évet áttekintve sajátos pontrendszer alapján értékelik a MÁV teljesítményét a különböző vasúti vonalakon. Mint írják: „Az év egészére 2924,5 hibapontot osztottunk ki, 120-szal többet, mint 2023-ban. Amióta elkezdtük vezetni ezt a listát, ez a legtöbb, ráadásul évről évre nő a szám, igaz, most már nem évente nagyjából ötszázzal, mint eddig. A korábbi brutális növekedésből látszik az, hogy itt nem (csak) arról van szó, hogy a MÁV teljesítménye romlik, hanem arról is, hogy a MÁVInformnál dolgozók napról napra nagyot mennek, hogy az összes problémáról hírt adjanak.”

Egyébként a lista élén nem született meglepetés, tavaly is a Budapest és Záhony közötti vonal gyűjtötte a legtöbb hibapontot, egészen pontosan 251-et (egy óra késés egy hibapont).

Igazi meglepetést a második helyezett vonal jelent: a Budapest-Győr-Rajka viszonylat úgy emelt jókorát hibapontjai számán, hogy épp befejeződött a felújítása.

A tíz legproblémásabb vonal listáján is akadt némi változás, például nincs ott többé a Nagyatád–Somogyszob vonal, hiszen az áldozatul esett a kormány mellékvonal-bezárási hullámának. Visszatért ugyanakkor a legrosszabbak „elitjébe” a Budapest–Esztergom és a Szeged–Békéscsaba vonal, illetve egyre több hibapontot gyűjt a Székesfehérvár–Szombathely közötti is.

Ahogy a cikk írja: ez a vonal „az év utolsó pár hetének lett váratlanul főszereplője: decemberben kiderült, hogy az eső olyan szinten tette veszélyessé egy szakaszát, hogy Veszprém és Ajka között teljesen le kellett állítani a forgalmat”.

Mint megjegyzik, azért akadtak gond nélküli vonalak is: „a Fertőszentmiklósról az ausztriai Neusiedlbe és vissza naponta 6-6 vonat jár, ennek a magyarországi, mindössze 3 kilométeres szakasza tökéletesen teljesített”.

A legnagyobb késést jegyző járatok közt az egyéni bajnok egy Budapestről Zürichbe tartó EuroNight lett március 30-31-én. Ennek a vonatnak kilenc és fél óra alatt sikerült a magyar fővárosból eljutnia Ausztriába.

Ami az időjárást illeti, kiderül, hogy a MÁV igazi ellensége nem a tél, hanem a nyár. „Egész egyszerűen a magyar vasút eszközeit – legyen szó akár a járművekről, akár a pályákról – nem arra tervezték, hogy egy nyáron 40 hőségnapot bírjanak ki” – fogalmaz a cikk. Az év legrosszabb napja mégis egy téli nap volt, november 22-e, ami elhozta az első havazást. „Aznap totális káoszba fulladt a közlekedés, 44 olyan eset történt, amely miatt hibapontot oszthattunk ki. Persze sokat elmond a helyzetről, hogy a második legrosszabb nap, 35 problémával július 12-e lett, amikor épp az extrém hőségtől szenvedtünk” – írják.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).