Gyönyörűen rendben tartott focipálya kifogástalan gyepszőnyeggel, körülötte futópálya új rekortánborítással, mellette lelátó. A túloldalon műfüves nagypálya, a telek sarkán négy teniszpálya és egy teniszcsarnok. A hathektáros sporttelepen két csarnok is áll: egy kisebb, ahol éppen általános iskolai tornaórája zajlik, a fiúk kézilabdáznak a belül frissen felújított pályán. A nagyobb, könnyűszerkezetes csarnokban egy műfüves kispálya van a legmodernebb borítással, öltözőkkel, mögötte pedig egy tanmedence. Ez utóbbi üres, de ha lesz benne víz, állítani lehet majd annak mélységét. „Műszaki mérnök vagyok, ez a saját alkotásom” – mondja Ábrahám-Fúrús András, aki körbevezet minket a létesítményben. Bárhová nézünk, a legmodernebb berendezések, a pályák mellett frissen ültetett facsemeték mutatják, hogy a környezetre is odafigyelnek – és a fejlesztéseknek még nincs végük. A nagyobb csarnokot hamarosan szigetelik, a kis csarnok falát másfél méterrel odébb teszik, hogy legyen hely lelátónak, a focipálya nézőtere pedig hamarosan új üléseket és lelátót kap. A létesítmény bármely városban megállná a helyét, ami azonban kicsit abszurddá teszi a helyzetet, hogy a megye kettőben játszó Kiskunmajsa FC otthonában járunk, idegenvezetőnk pedig a 12 ezer fős település polgármestere.
A kulcsszó természetesen az Orbán-kormány egyik nagy innovációja, a látványcsapatsportokra adható társaságiadó-kedvezmény (tao), illetve a köz- és a magánérdek sajátos összefonódása, ami nagy viharokat kavart a majsai önkormányzatban.
Fontos év volt 2009 a Furafol Hungary Kft. életében. A cég alapító tulajdonosa, Ábrahám-Fúrús András ekkor kezdett bele abba, hogy komplexummá fejlessze az önkormányzati tulajdonban álló városi sporttelepet. A hathektáros telek egyik sarkában teniszcsarnokot épített a Furafol, a másikba pedig – szintén az önkormányzattól bérelt területre – vendégházat és rekreációs központot álmodott. Ez utóbbi egy 15–20 fő fogadására alkalmas, napraforgós minősítésű vendégházat, közösségi teret, műfüves focipályát és a környékbeli iskolásokat kiszolgáló tanmedencét takart az eredeti tervek szerint. A 80 millió forintos beruházás kimondott célja a turizmus erősítése volt, amit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaiból támogattak is. 2013-ra elkészült a beruházás, ám a végeredmény nem pontosan tükrözi az eredeti terveket. Az épületben nincs fűtés, a tanmedence megépült, ám még egy csepp vizet nem látott, vendégszobák pedig egyáltalán nincsnek. A közösségi tér a csarnok előterét jelenti, a modern műfüves focipálya és az öltözők viszont tényleg kifogástalanul üzemelnek, és várják a fizető vendégeket. A hiányos megvalósítás ellenére a teljes támogatást megkapta a Furafol, az ellenőrző hatóság ugyanis nem talált problémát a beruházásnál. Csak az elején kekeckedtek; a használatbavételi engedély kérvényezésekor ugyanis kiderült, a csarnokká szelídült vendégház és rekreációs központ kicsit nagyobbra sikeredett. Az eredetileg tervezett 2000 négyzetméter helyett 2500-at foglalt el, így a pluszterület bérléséhez külön engedélyt kellett kérni a városvezetéstől.
Pálya emelkedik
Szintén 2009-ben, közbeszerzésen elnyerte a városi sportcsarnok és az ahhoz tartozó kiszolgáló létesítmények, illetve sportpályák üzemeltetését a Furafol. 2015-ben azonban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felbukkanása, majd távozása miatt új üzemeltetési szerződést kellett kötnie a településnek. Mivel Ábrahám-Fúrúst 2014-ben megválasztották a település polgármesterének (az Élhető Kiskunmajsa – ÉK nevű civil szervezet jelöltjeként, a helyi Fidesz támogatásával), maga terjesztette a képviselő-testület elé, hogy továbbra is a Furafol üzemeltesse a sportpályát. Ezt a testület megszavazta, a polgármester is saját cége mellett voksolt. Ha maga a szavazás fel is vet összeférhetetlenségi aggályokat, az önkormányzati törvény nem tiltja, hogy egy település a polgármester valamely érdekeltségével kössön szerződést. Minden maradt a régiben, a polgármester cége jelenleg évi 10 millió forintért üzemelteti a sporttelepet, és az utóbbi években a szerződésben vállalt fejlesztéseket is végrehajtotta (az előzményekről lásd: Saját cégét bízta meg közel 10 milliós munkával a polgármester, magyarnarancs.hu, 2016. május 26.).
A Furafol üzemeltetésében megújult a sportcsarnok, a focipálya, új borítást kapott a futópálya, épült egy új műfüves pálya is a területen, túlnyomórészt taotámogatásokból. Ábrahám-Fúrús korábban a Kiskunmajsa FC alelnöke volt, és noha ma már nincs tisztsége a klubnál, továbbra is ő viszi a prímet. „Ezeket a támogatásokat valakinek koordinálnia kell, kézben kell tartania, jellemzően a motorja voltam mindennek. Eddig mintegy 250 millió forint értékben történtek fejlesztések, ezt a több száz millió forintot én kalapoltam össze az ismeretségemben lévő vállalkozásoktól” – mondta a polgármester a Narancsnak, miközben körbevezetett bennünket a sportpályán. Ábrahám-Fúrús arra is felhívta a figyelmünket, hogy a taotörvény nem tesz különbséget a között, hogy a támogatásokból megépülő sportlétesítmény egyesületi, önkormányzati vagy éppen magántulajdonban van-e, ha azt végül a támogatást kérelmező csapat is használhatja.
A polgármester mindezt azért tartotta fontosnak megemlíteni, mert az utóbbi hónapokban komoly vita alakult ki a képviselő-testületben a sportpálya és a támogatások miatt. A fejlesztésekhez egyrészt szükség van az önkormányzat engedélyére, hiszen a terület és a sportlétesítmények egy része is a város tulajdonában van. A focicsapat is rendre arra kéri a várost, szálljon be a taós fejlesztések önrészének kifizetésébe. Eddig minden simán ment, mert a támogatások az önkormányzati tulajdonú sportpálya fejlesztésére irányultak, és a polgármesternek is megvolt a többsége a testületben. Az utóbbi években azonban több képviselő is kihátrált a városvezető mögül. Akik kiléptek az Ábrahám-Fúrús vezette egyesületből, azt mondják, elegük lett a polgármester ügyeskedéseiből. A városvezető viszont úgy látja, hogy elődje, a most képviselő Faludi Tamás aknamunkája ért be, és ennek következtében került kisebbségbe a 11 fős testületben.
Víz, nap vita
Az erőviszonyok megváltozása ellenére a polgármester továbbra is bízott a testületben, és újabb nagy projektekhez kérte az önkormányzat támogatását. Szeretne egy termálkutat fúrni a sportcsarnok mellé, valamint napelemet is tenne a tulajdonában lévő épület tetejére. Mindez azért került a képviselő-testület elé március végén, mert az engedélyek mellett az önkormányzat anyagi támogatására is igényt tartott Ábrahám-Fúrús. A remény szerint szintén taopénzből megvalósuló termálkút 146 millió forintos költségéhez 22 milliót, a 30 milliós napelemhez pedig 4,5 milliót (mindkét esetben az önrész felét) kért Ábrahám-Fúrús. Erre az előterjesztésre azonban már több képviselő felkapta a fejét. Volt, aki azt kifogásolta, hogy Ábrahám-Fúrús egyszerre beszél polgármesterként, a Furafol képviseletében (mely a „rekreációs központ” tulajdonosa és a teljes sportpálya fenntartója), valamint a Kiskunmajsa FC nevében (mely klubhoz hivatalosan semmi köze nincs). Az ellenzéki képviselők az ellen is felléptek, hogy az önkormányzati hozzájárulással tervezett beruházások végső soron a polgármester cégét gazdagítanák. A termálkút biztosítaná a Furafol tulajdonában lévő sportcsarnok fűtését, és az látná el meleg vízzel a polgármester tanmedencéjét is. A napelemet szintén a saját épületének tetejére tette volna a polgármester az áramellátás biztosítására. Ábrahám-Fúrús ráadásul egy 50 kW-os napelemet szeretne, miközben a teljes sporttelep mai fogyasztásának fedezéséhez nagyjából feleekkora berendezés is elegendő lenne. Az ellenzék szerint felesleges is megépíteni mindkettőt, hiszen a napelemet fűtésre is fel lehetne használni, akkor pedig nincs szükség a költséges kútfúrásra.
Ábrahám-Fúrús nem lát semmiféle problémát. Szerinte hiába van a sporttelep az önkormányzat, a „rekreációs központ” pedig a cége tulajdonában, a terület valójában egyetlen sportkomplexum, így egységként kell kezelni. A tervezett termálkút a teljes komplexumot ellátná meleg vízzel, a nagy teljesítményű napelemre pedig a termálkúthoz is szükséges infrastruktúra működtetéséhez volna szükség.
A polgármester azt is kiemelte, amikor a beruházásokról kérdeztük, hogy a taotörvény értelmében a futballklub eladhatja a támogatásból megépülő napelem által termelt áram és termál 20 százalékát. „De azt sem írja elő semmi, hogy azt, ami most a taopályázatból megépül, csak a futballklub használhatná. Mások is használhatják” – tette hozzá Ábrahám-Fúrús. A városvezető ezzel azokra a kritikákra reagált, hogy a cége tulajdonában lévő műfüves pályát esténként baráti társaságok veszik bérbe, így ennek bevétele is őt gazdagítja – pedig azt a Kiskunmajsa FC által igényelt taotámogatásokból szigetelik le, és a tervek szerint a fűtést és az áramellátást is a taopénzből tervezett berendezés biztosítaná.
A cérna akkor szakadt el a képviselőknél, amikor kiderült: a Furafol tulajdonában lévő „rekreációs központ” az önkormányzat villanyórájára van rákötve, és a meleg víz is az önkormányzat épületéből érkezik. Volt olyan képviselő az ülésen, aki szerint ezzel a Furafol lopja az önkormányzattól az áramot és a gázt.
A polgármester szerint azonban nincs ezzel sem probléma: mivel a sportpálya fenntartója és a „rekreáció” tulajdonosa egyaránt az ő cége, a számlát végül úgyis a Furafol fizeti, a csarnok leválasztása a rendszerről csak bonyolítaná a helyzetet. Ráadásul az önkormányzat átalánydíjat fizet a sportpálya fenntartásáért, ő „égethetné egész nap a villanyt, a város költsége akkor sem nőne”. A fogyasztások ismerete nélkül azt sem lehet megmondani pontosan, mekkora a sportpálya fenntartásának pontos költsége, és így indokolt-e az az évi 10 millió forint, amit az önkormányzat fizet a polgármester cégének. A fenntartási díjat még 2009-ben állapították meg az akkor becsült költségek alapján, azóta pedig az infláció mértékével nőtt az összeg. A Furafol az elmúlt tíz évben egyszer sem mutatott be részletes költségelszámolást.
Mindezek után a kiskunmajsai képviselő-testület úgy döntött, a termálkút fúrására nem ad támogatást, napelemet pedig csak önkormányzati tulajdonban lévő épületre lehet felhelyezni. A sportteleppel kapcsolatos ügyeket a polgármester helyett egyik alpolgármesterére bízták, és arra kötelezték a Furafolt, válassza le az önkormányzat mérőórájáról a magántulajdonban lévő „rekreációs központ” rendszerét.
Ábrahám-Fúrús szerint nem a közvagyon védelme, hanem személyes sértődések miatt nem támogatta a testület a termálberuházást. „Inkább veszítsen el a város egy 150 millió forintos fejlesztési lehetőséget, csak nehogy szaporodjon a nevemhez köthető fejlesztések sora.” A Narancsnak arról is beszélt, hogy a sportpálya üzemeltetéséből és a pályák kiadásából elenyésző nyeresége származik a cégének, őt a sportszeretet és a lokálpatriotizmus motiválja, és a település sportéletét szeretné csak gazdagítani. Amikor arról kérdeztük, ősszel újraindul-e a polgármesteri székért, határozott nemmel válaszolt. „Van egy családi vállalkozásom, ami bőven ellát feladattal. Úgy is tudok a közösségért tenni, ha nem vagyok politikus; ahogyan korábban is tettem.”
| Az alpolgármester kalandjai Rávai Mónika Kiskunmajsa alpolgármestere, egyben a KDNP helyi elnöke. Mielőtt politikusnak állt volna, saját könyvelőcégét vezette. A ZSAM-Convert Kft.-n keresztül Rávai volt a Kiskunmajsai Üdülőtulajdonosok és Érdekvédelmi és Turisztikai Egyesület (Küdéte) könyvelője is. Miután az egyesületben tag Kiskunmajsa önkormányzata is, Rávai pedig 2014-ben önkormányzati képviselő, majd alpolgármester lett, Rávai a könyvelést 2015. december 31-én átadta kollégáinak. Az adóhivatalnak azonban a változást három évig nem jelentették, ezért az egyesületnek címzett felszólításokat és határozatokat az alpolgármester is megkapta, sőt azokat meg is nyitotta saját ügyfélkapus hozzáférésén keresztül, miként azt a birtokunkban lévő, NAV által kiállított tájékoztatás is bizonyítja. Mivel az egyesület könyvelője a Küdéte 2016-os bevallását késve, a 2017-est pedig egyáltalán nem adta le, az adóhatóság előbb 100 ezer, majd további 500 ezer forintos bírságot szabott ki az egyesületre. A Küdéte elnöke, Szikora Gyula szerint ezt a kárt Rávai okozta az egyesületnek, hiszen a késedelmi felszólítások, valamint a 100 ezer forintról szóló büntetési határozat is Rávainál landolt, és ő ezeket meg is nyitotta, amivel Szikora szerint levéltitkot sértett az alpolgármester. Szikora a büntetések kézhezvétele után, 2018 decemberében a kiskunmajsai képviselő-testülethez fordult e-mailben. Az egyesület elnöke arra kérte a polgármestert, hogy az önkormányzat fizesse ki a 600 ezer forint büntetést, hiszen Rávai az egyesületi tag önkormányzat képviselője. Rávai Mónika ezek után rágalmazás miatt beperelte Szikorát, mondván, alaptalanul vádolja őt bűncselekménnyel, hiszen a levéltitok megsértése annak számít. A Kiskunhalasi Járásbíróság viszont elsőfokú ítéletében úgy határozott, Szikora levelében nem volt rágalmazás. Szikora a Narancsnak azt mondta, szerinte Rávai elismerte felelősségét, és az egyesületet nem is érte semmiféle kár. Más forrásból úgy értesültünk, Rávai adományként befizetett legalább 100 ezer forintot az egyesület számlájára. Rávai Mónikát is megkerestük, de azt mondta, amíg a bírósági ügyekben (a rágalmazás, illetve az alpolgármester felelősségét vizsgáló perekben) nincs jogerős ítélet, nem kíván nyilatkozni. |
