Zavarok a Magyar Bankholding informatikai rendszerében

Megállt a pénz

Belpol

Két éven át fejlesztettek az MBH Banknál több tízmilliárd forintot is elköltve egy banki alaprendszert, majd kiderült, hogy az valójában nem állt fel. Az MBH ránézésre egységesnek tűnik, a háttérben azonban minden olyan, mint a bankfúzió előtt.

Foundation – ez egy banki alaprendszer neve, amelyet a három bank egyesüléséből létrejött MBH Banknál valószínűleg szívesen elfelejtenének. Egy banki informatikai rendszer úgy épül fel, hogy van egy alaprendszer, amely tartalmaz minden információt és ügyféladatot. Erre írnak úgynevezett front end rendszereket; ilyen a netbank, a telebank és társai, az ügyfelek voltaképpen ezeken keresztül lépnek kapcsolatba a bankkal. Külön front end rendszeren van a számlaügyintézés és a kártyarendszer, ezek a back office-ban találkoznak.

Az MBH esetében kérdéses volt, mi legyen ez az alaprendszer. Egy banki fúziónál jellemzően a nagyobb rendszerbe töltik fel, vagyis migrálják a kisebb bank ügyféladatait, ennél a fúziónál azonban nem volt úgynevezett nagybank. A Budapest Bank (BB) rendszere, a Bankmaster jó volt, de kis bankra írták, és elég régi is. A Takarékbank magyar fejlesztésű Eurobank rendszerét szintén kis bankra tervezték, egyiken sem „gurult volna el” a létrejött, jóval nagyobb MBH. „Az egykori MKB Flex rendszere pedig egyszerűen szar” – summázta egy forrásunk.

Végül egy teljesen új, negyedik alaprend­szer fejlesztéséről döntött az MBH menedzs­mentje, úgy tudjuk, nem kis vita után. Ez lett a Foundation. Nem is csak alaprendszernek gondolták el, hanem innovatív neobanknak. 2021-ben fogtak neki a munkának, és olyan ­fizetett cikkeken keresztül kerestek munkatársakat, amelyekben efféle szövegek voltak: „új, magas szintű felhasználói élményt nyújtó bankolási világ” vagy „a teljesen digitális alapokra épülő bankot a piac legmodernebb megoldásait beépítve hívják életre”. A FinTechZone.hu portálon idén januárban is lelkesen ecsetelte Pecsenye Roland, a bank digitalizációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese az innovatív megoldásokat, amelyekre már nem kell sokat várni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.