Interjú

„Megérteni az elnyomás dinamikáit”

Kóczé Angéla szociológus a roma polgárjogi mozgalom eredetéről és kifutásáról

  • Artner Szilvia
  • 2023. október 18.

Belpol

A Magvető Kiadó az ő kezdeményezésére és szerkesztésében indította el tavaly a Tények és tanúk sorozat roma polgárjogi aktivistákról szóló köteteit. Az 1990 utáni roma emancipációs törekvésekről, azok főszereplőiről és a többségi társadalom reakcióiról kérdeztük.

Magyar Narancs: Az első, független, demokratikus roma szervezet, a Phralipe 1989-ben alakult meg. Mit csináltál akkor? Mikor kezdtél el tudatosan foglalkozni a hazai roma civil önszerveződésekkel?

Kóczé Angéla: 1988-ban érettségiztem Fehérgyarmaton, és pár hét után elköltöztem Budapestre, ahol 1989 augusztusáig a Budapesti Beton- és Vasbetonipari Műveknél (BVM) dolgoztam. Augusztus végén egy pest­erzsébeti általános iskolába mentem, szakképesítés nélküli napközis nevelőnek. Abban az időben nem sok elképzelésem volt a demokratikus ellenzékről. A BVM-ben egy nagyon progresszív munkatárs, Lujzi néni mutatta meg az akkoriban indult Reform című független demokratikus heti magazint, ott olvastam először az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokról. Amikor az általános iskolába kerültem, odajött hozzám a magyartanár, aki mellesleg roma volt és azt kérdezte tőlem, hogy ugye, te a Darócziékon keresztül jöttél ide? Fogalmam se volt, hogy kik azok a Darócziék, viszont ez a kérdés vitt el engem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai Gyűjteményébe, hogy a romákkal kapcsolatos kiadványokból megismerhessem Choli Daróczi Józsefet és Daróczi Ágnest. 1992-ben a Tanítóképző Főiskolán találkoztam aztán Kereszty Zsuzsával, és rajta keresztül jutottam el Csongor Annához, aki felvett az Autonómia Alapítványhoz szociális munkásnak. Így a 90-es évek elején kezdtem el együtt gondolkodni és dolgozni roma civil szervezetekkel.

MN: Hogy látod, mikor és minek a hatására alakult ki az igény a roma szervezetek összefogására, ami egyebek mellett a Roma Parlament 1990-es megalakításához vezetett?

KA: A rendszerváltás táján, különösen az első demokratikus parlamenti választások idején megfogalmazódott egy „illuzórikus” igény a roma és nem roma politikai szervezetek ­részéről is, hogy a romák fogjanak össze, és egységesen képviseltessék magukat az új politikai rendszerben. A Roma Parlament ezt a látszategységet próbálta megjeleníteni egy bonyolult, új politikai térben. Ezt az igényt vagy kényszert máig megfogalmazzák különböző intézmények. A romák hazai és nemzetközi politikai szerveződéseiben is van egyfajta törekvés arra, hogy a befolyással és forrásokkal rendelkező szervezetek rákényszerítsék a saját elgondolásaikat a gyengébb szervezetekre. A Roma Parlament létrejötte is egyrészt egy külső elvárásnak, másrészt egy belső hegemóniára törekvésnek felel meg. Mint azt Daróczi Ágnes is hangsúlyozta a vele készült interjúban (a Tények és tanúk-sorozat Hosszú az út előttem című kötetében – A. Sz.), a rendszerváltás után sok hiteltelen, korrumpált roma vezető kapaszkodott a hiteles ellenzéki romákba, akiket nagy tisztelet övezett mind a romák, mind a demokratikus ellenzék körében. Ők alkották a Phralipe magját: Daróczi Ágnes, Horváth Aladár, Osztojkán Béla és Zsigó Jenő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.