Megfigyelési botrány: a kormány cáfol, az Európai Bizottság vizsgálódna

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Belpol

Gémesi Györgyöt és Bánáti Jánost is megfigyelték az izraeli kémprogrammal, a Fidesz megakadályozta a nemzetbiztonsági bizottság összehívását. Napi híreink összefoglalója.

Újabb megfigyeltek nevét hozta nyilvánosságra a Direkt36 hétfőn, miután előző nap kirobbant a botrány: magyar újságíróikat, üzletembereket, politikusokat figyeltek meg az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramjával. Az oknyomozó portál legfrissebb cikke szerint - a korábban már nyilvánoságra hozottak: Panyi Szabolcs és Szabó András, a lap újságírói, Dercsényi Dávid, a hvg.hu korábbi újságírója, egy neve mellőzését kérő újságíró és egy fotóriporter, valamint Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa, Chikán Attila volt nemzetgazdasági miniszter, egy egykori CEU-s diák és Simicska Lajos fia mellett - Gémesi György ellenzéki gödöllői polgármester és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke telefonja is szerepel az izraeli kémprogram kiszivárogtatott listáján. Az utóbbi évek legnagyobb megfigyelési botrányának számos más országbeli érintettje van, a Pegasus-botrány néven is futó történet így nemzetközi szinten is vihart kavart.

A magyar kormány kezdetben próbált úgy tenni, mintha nem venne tudomást az egészről. Reggel Novák Katalin még csak sajtóhírnek nevezte a történteket. A kabinet kommunikációja onnantól kezdett érdekessé válni, amikor Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter újságíróknak azt mondta, a kormánynak nincs tudomása ilyen típusú adatgyűjtésről.

Szijjártó arról is beszélt: „erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezem”. Hétfő este Pintér Sándor sietett közölni, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytatnak illegális megfigyelést. Árulkodó volt ugyanakkor, hogy Varga Judit igazságügy-miniszterről megírták, a francia Le Monde című lapnak adott interjújából utólag töröltetni akarta azt a kérdést, engedélyezné-e, ha valaki arra kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy politikai ellenfelet.

Jóllehet arra nincs bizonyíték, hogy egyértelműen a magyar kormány áll a megfigyelések mögött, mégis több jel utal rá. Szintén az igazságügy-miniszter volt az, aki a Népszavának a nap folyamán ugyan nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy az izraeli kémszoftvert alkalmazhatták Magyarországon. "Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni" - válaszolta a lap kérdésére Varga Judit brüsszeli sajtótájékoztatóján.  

A kémprogramot gyártó izraeli cég, az NSO közben tagadta, hogy az általuk gyártott programmal oknyomozó újságírókat, politikusokat, üzletembereket figyeltek volna meg. A vállalat rágalmazási per indítását is kilátásba helyezte. 

A megfigyelési botrányt az Európai Bizottság sem hagyta reakció nélkül. Ursula von der Leyen, a testület elnöke teljességgel elfogadhatatlannak nevezte újságírók lehallgatását, míg Christian Wigand szóvivő vizsgálatot helyezett kilátásba, amivel meggyőződhetnek a nemzetközi botrány igazságtartalmáról. 

A nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte az ellenzék a megfigyelési botrány miatt - ezt már a bizottság ellenzéki politikusai jelentették be a délelőtt folyamán. Amit ezzel kapcsolatban sejteni lehetett, az jó pár órával később beigazolódott: a Fidesz közölte, nem indokolt a testület ülése, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”. Ezt az ellenzék úgy értékelte, a botrányről született cikkek igazak. A kormánypárti propagandasajtó egyébként sokáig említést sem tett a nemzetközi botrányról, csak késő délután jelent meg itt-ott egy-két cikk, amivel megpróbálták elbagatellizálni a történteket. 

Viszont az ellenzéki pártok majd" mindegyike reagált az ügyre. Gyurcsány Ferenc hazaáruló bűnözőknek nevezte a kormányt, Karácsony Gergely szerint az Orbán-kabinet "szégyent hoz az országra, bűzös diktatúrákkal került egy csoportba". Jakab Péter úgy vélte, a kormány folytatni akarja a lejáratást, Fekete-Győr András pedig azt írta közösségi oldalán, Orbán Viktor rendőrállamot épít.

A témában írt valamennyi cikkünk itt érhető el.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.