Megfigyelési botrány: a kormány cáfol, az Európai Bizottság vizsgálódna

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Belpol

Gémesi Györgyöt és Bánáti Jánost is megfigyelték az izraeli kémprogrammal, a Fidesz megakadályozta a nemzetbiztonsági bizottság összehívását. Napi híreink összefoglalója.

Újabb megfigyeltek nevét hozta nyilvánosságra a Direkt36 hétfőn, miután előző nap kirobbant a botrány: magyar újságíróikat, üzletembereket, politikusokat figyeltek meg az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramjával. Az oknyomozó portál legfrissebb cikke szerint - a korábban már nyilvánoságra hozottak: Panyi Szabolcs és Szabó András, a lap újságírói, Dercsényi Dávid, a hvg.hu korábbi újságírója, egy neve mellőzését kérő újságíró és egy fotóriporter, valamint Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa, Chikán Attila volt nemzetgazdasági miniszter, egy egykori CEU-s diák és Simicska Lajos fia mellett - Gémesi György ellenzéki gödöllői polgármester és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke telefonja is szerepel az izraeli kémprogram kiszivárogtatott listáján. Az utóbbi évek legnagyobb megfigyelési botrányának számos más országbeli érintettje van, a Pegasus-botrány néven is futó történet így nemzetközi szinten is vihart kavart.

A magyar kormány kezdetben próbált úgy tenni, mintha nem venne tudomást az egészről. Reggel Novák Katalin még csak sajtóhírnek nevezte a történteket. A kabinet kommunikációja onnantól kezdett érdekessé válni, amikor Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter újságíróknak azt mondta, a kormánynak nincs tudomása ilyen típusú adatgyűjtésről.

Szijjártó arról is beszélt: „erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezem”. Hétfő este Pintér Sándor sietett közölni, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytatnak illegális megfigyelést. Árulkodó volt ugyanakkor, hogy Varga Judit igazságügy-miniszterről megírták, a francia Le Monde című lapnak adott interjújából utólag töröltetni akarta azt a kérdést, engedélyezné-e, ha valaki arra kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy politikai ellenfelet.

Jóllehet arra nincs bizonyíték, hogy egyértelműen a magyar kormány áll a megfigyelések mögött, mégis több jel utal rá. Szintén az igazságügy-miniszter volt az, aki a Népszavának a nap folyamán ugyan nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy az izraeli kémszoftvert alkalmazhatták Magyarországon. "Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni" - válaszolta a lap kérdésére Varga Judit brüsszeli sajtótájékoztatóján.  

A kémprogramot gyártó izraeli cég, az NSO közben tagadta, hogy az általuk gyártott programmal oknyomozó újságírókat, politikusokat, üzletembereket figyeltek volna meg. A vállalat rágalmazási per indítását is kilátásba helyezte. 

A megfigyelési botrányt az Európai Bizottság sem hagyta reakció nélkül. Ursula von der Leyen, a testület elnöke teljességgel elfogadhatatlannak nevezte újságírók lehallgatását, míg Christian Wigand szóvivő vizsgálatot helyezett kilátásba, amivel meggyőződhetnek a nemzetközi botrány igazságtartalmáról. 

A nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte az ellenzék a megfigyelési botrány miatt - ezt már a bizottság ellenzéki politikusai jelentették be a délelőtt folyamán. Amit ezzel kapcsolatban sejteni lehetett, az jó pár órával később beigazolódott: a Fidesz közölte, nem indokolt a testület ülése, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”. Ezt az ellenzék úgy értékelte, a botrányről született cikkek igazak. A kormánypárti propagandasajtó egyébként sokáig említést sem tett a nemzetközi botrányról, csak késő délután jelent meg itt-ott egy-két cikk, amivel megpróbálták elbagatellizálni a történteket. 

Viszont az ellenzéki pártok majd" mindegyike reagált az ügyre. Gyurcsány Ferenc hazaáruló bűnözőknek nevezte a kormányt, Karácsony Gergely szerint az Orbán-kabinet "szégyent hoz az országra, bűzös diktatúrákkal került egy csoportba". Jakab Péter úgy vélte, a kormány folytatni akarja a lejáratást, Fekete-Győr András pedig azt írta közösségi oldalán, Orbán Viktor rendőrállamot épít.

A témában írt valamennyi cikkünk itt érhető el.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.