Megjelent az ország első szivárványcsaládos mesekönyve, Micsoda család! címmel

  • narancs.hu
  • 2021. május 30.

Belpol

A meséket Lawrence Schimel amerikai író írta és Szabó T. Anna fordította.

Megjelent az ország első szivárványcsaládos mesekönyve, amelynek a címe "Micsoda család!" – jelentette be a Szivárványcsaládokért Alapítvány a Facebook-oldalán. Az alapítvány a megjelenést éppen gyereknapra időzítette.

Mint írják: "Minden kisgyerek – így a szivárványcsaládokban élő kisgyerekek is megérdemlik, hogy egy mesében magukra és szüleikre ismerjenek. Hogy minden családnak lehessen meséje."

Azért időzítettük gyereknapra a "Micsoda család!" megjelenését, mert ez a gyerekek és a családok ünnepe.

Közleményükben hangsúlyozzák, ez egy jó alkalom arra, hogy beszéljünk arról a sok száz gyerekről, akik ma is szivárványcsaládokban élnek Magyarországon. "És akiknek – ugyanúgy, ahogy a világ összes gyermekének – az a legfontosabb, hogy szeretetteljes környezetben, családban nőjenek fel."

A meséket Lawrence Schimel amerikai író írta, akinek több mint 120 könyve jelent már meg.  A "Micsoda család!" egyszerű, hétköznapi jeleneteken keresztül mutatja be a szivárványcsaládok életét. "A történetek így minden gyereknek izgalmasak, nemcsak a szivárványcsaládban élőknek" - írja az alapítvány.

A meséket Szabó T. Anna József Attila díjas költő fordította, a kötet szerkesztője Nagy M. Boldizsár. A könyv megjelenését hatnapos kampány előzte meg, amelyben kortárs magyar írók, költők, meseírók és műfordítók vallottak arról, hogy számukra mit jelent a család, miért sokfélék a családok, és mit jelentenek a gyerekeknek. Volt, aki mesét írt erre az alkalomra, volt, aki verset és olyan is, aki egy-egy saját történet vagy monológ formájában mondta el a gondolatait vagy véleményét a családokról.

Tavaly szeptemberben Dúró Dóra azzal került be a hírekbe, hogy ledarálta a Meseország mindenkié című mesekönyvet azzal az indokkal, hogy ő és pártja nem tűri, hogy a gyerekeket kitegyék a "homoszexuális propagandának". Ahogy akkor írtuk: a politikus performansza szerint ezzel az időseket, a fogyatékkal élőket, a romákat is mind aberráltaknak nyilvánította, akik a nem heteroszexuálisokkal együtt nem részei a magyar kultúrának.

Októberben a könyv "ötletgazdáival" interjúztunk.

Címlapképünk forrása: Szivárványcsaládokért Alapítvány Facebook-oldala

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.