Mégse kell a Rogánhoz közel állt belvárosi üzletembernek a kastély Rogánné falujában

Belpol

Az erről szóló cikkeink közlése után nem sokkal megvált a dédestapolcsányi Serényi-kastélytól az a budapesti belvárosi üzletember, aki Rogán Antal V. kerületi polgármesterkedése idején kedvező áron vásárolt önkormányzati ingatlanokat. Májusban még felújítani akarta az épületet, augusztusban hirtelen eladta. Bár a műemlék kastély tulajdonosai változnak Dédestapolcsányban, a szándék nem: az új földesúr restaurálja a rég volt birtokot, amihez októberben újabb legelőt csatolt.

Minőségi földterülettel gazdagodott az a történelmi birtoktest, amelyet a dédestapolcsányi kastély környezetében állít helyre a falu új, a főváros V. kerületéből érkező földesura. A nyáron megvásárolt 12 földterület mellé októberben 3839 négyzetméter első osztályú minőségű legelőt vásárolt a belvárosban vendéglátással foglalkozó üzletember egy magántulajdonostól.  

A Narancs.hu korábban megírta: Dédestapolcsányban a nyár elején kezdte begyűjteni a Serényi-kastély közelében lévő földeket Sztanó Tamás, miután a kastélyt megvásárolta egy másik belvárosi üzletember.

A Dunai Fedélzet Vagyonkezelő Zrt. májusban vette meg a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal. A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke volt, hanem a Dunai Fedélzet mögött álló Fintha-Nagy Ádám ügyvéd-üzletember, aki anno félmilliárd forintért jutott önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A kastély adásvételében Sztanó és Fintha-Nagy érdekeltségei között szinte szimbiotikus kapcsolat bontakozott ki. Elsőként Sztanó résztulajdonában álló, a Bazilika környékén olasz éttermet működtető Le Roy. Co. Kft.-je jelentkezett be a kastélyért. Arra vételi jogot szerezve 2019 augusztusától 2020. decemberig tartotta a kezét a műemlék épületen, ennek köszönhetően más nem tudta megvásárolni. A fordulat idén májusban következett be: Sztanóék lemondtak vételi szándékukról, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy cégének. Ennek okáról kérdeztük a Le Roy társtulajdonos ügyvezetőjét, Sztanó Tamást, de nem reagált megkeresésünkre.

Sztanó azonban nem lépett le a színről; ellenkezőleg, a kastély köré földeket kezdett gyűjteni Dédestapolcsányban, annak is köszönhetően, hogy két évvel korábban a bejegyzett főldművesi státuszt is megszerezte. Tizenhétmillió forintból 12 ingatlant, összesen 5,6 hektárt vásárolt fel, az októberben megvett legelő 1,2 millió forintba került. A földvásárlási szerződésekben nem rejti véka célját, a kastély felújításával együtt visszaállítani a régi birtokot, amennyire csak lehetséges. „Egy integrált, fenntartható, a helyi viszonyokat figyelembe vevő, és azok közé szervesen illeszkedő, életképes, a kastélyhoz tartozó korábbi történeti birtoktest legalább részbeni visszaállításával létrejövő komplex mezőgazdasági egységet” létrehozni – olvasható valamennyi szerződésben.

Az októberi adásvétel során is biztosította az eladót, hogy a kastélyt megveszi,

mivel „részesedéssel rendelkezik egy olyan magyarországi gazdasági társaságban, amely meg kívánja vásárolni az ingatlan közelében található műemlék ingatlant”.

A dédesi kastély megvásárlásáról és a birtoktestet visszaállító új földesúr érkezéséről szóló nyári cikksorozatunk újabb fordulattal folytatódott:

Fintha-Nagy úgy döntött, megszabadul frissen vásárolt kastélyától, amelynek még júliusban elkezdhette teljes körű felújítását.

Augusztus elején Sztanó és üzlettársa, Lefkovics György egy másik, a Le Roy Kft.-vel azonos Október 6-a utcai címen működő vendéglátós vállalkozásával megvásárolta Fintha-Nagytól a kastélyt. Az Arany Sas Vendéglátó Kft. augusztus 11-én kérte a földhivataltól a kastély tulajdonjogi változásának bejegyzését. Figyelemre méltó, hogy nem a zászlóshajó Le Roy Kft. lett a vásárló, amely 2020-ban 1,4 milliárd forintos forgalmat produkált, eszközeinek, technológiáinak fejlesztésére pedig 95 millió forint EU-s finanszírozású támogatást kapott. Helyette az 54 milliós forgalmat és szerény 1,4 millió forint nyereséget hozó Arany Sas Kft.-vel vágtak a kastélyprojektbe, amelynek összköltsége a vásárlással, felújítással, berendezéssel együtt jóval meg fogja haladni az egymilliárd forintot. Szükséges is volt pénzügyi támaszt találni; ez a Gránit Bank lett, ami novemberben jelzálogjogot jegyeztetett be az ingatlanra.

A fordulatos birtokrestaurációs történetben Fintha-Nagy mindössze három hónapig lehetett a XIX. század végén épült historizáló kastély tulajdonosa. Távozása annál is inkább váratlan, mert befolyását, gazdasági potenciálját jelzi, hogy nemcsak Rogánhoz állt közel, de a miniszterelnök veje, Tiborcz István egyik szállodás érdekeltségébe is beverekedte magát, amely balatoni hoteleket vett meg. A három éve bennfentes tőzsdei kereskedés miatt vele szemben folyó per tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken nem tudta felsorolni ingatlanjait, ezért nem nyilatkozott vagyoni helyzetéről. A Dunai Fedélzet ügyvezetőjének májusban küldött válaszai is elköteleződését mutatták a kastély iránt. Megtudtuk tőle, hogy Fintha-Nagy saját pénzéből vette, a felújításába a cégcsoportja is beszállhat, hasznosítására különböző opciókat vizsgálnak. „Az mindenképpen célunk, hogy az ingatlan állaga, állapota méltó legyen a szebb napokat látott hajdani külső képéhez és a hagyományaihoz” – közölte Moór Sándor, a DF ügyvezetője, aki újabb, Fintha-Nagy szándékaira vonatkozó megkeresésünkre már nem reagált. A kastély felújítása már tulajdonlása és tulajdonszerzési ambíciói nélkül folytatódik. A belső helyreállítás után felállványozták az épületet, éppen ezekben a hetekben hozzák új tető alá.

 
Fotó: A szerző felvétele

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.