Megszüntetné a MOHU a lomtalanítások eddigi rendszerét

  • narancs.hu
  • 2024. december 12.

Belpol

Kerületenként néhány gyűjtőpontot jelölnének ki, ahova egyénileg kellene elvonszolni a lomokat. Minden kerületi polgármester tiltakozik a terv ellen. 

A Mol hulladékgazdálkodási cége, a MOHU terve szerint megszűnne a házhoz menő lomtalanítás Budapesten, jövőre már csak kerületenként néhány gyűjtőponton, egy évben néhány napon át lenne lehetőség a lakossági hulladék lerakására – írja a Szabad Európa

Mint ismert, az eddigi gyakorlat az, hogy a budapestiek évente egyszer a házuk, lakásuk elé kitehetik a fölöslegessé vált (és nem veszélyes) nagydarabos hulladékot, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) munkatársai kukásautókba pakolnak és elszállítanak. 

A lap több, egymástól független forrásból viszont úgy értesült, hogy a Molhoz tartozó MOHU jövőre alapvető változást vezetne be a lomtalanításban: 2025-től már kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. Ez praktikusan úgy nézne ki, hogy a MOHU előre értesítené egy-egy kerület lakóit, hogy egy adott időszakban a kerület néhány közterületén (jellemzően parkolókban) áll majd néhány kukásautó, amelyekbe a kukások bepakolják és elszállítják. Ha valaki nem képes megoldani, hogy elszállítson vagy elszállíttasson mondjuk egy kitört lábú asztalt vagy elnyűtt kanapét, annak a jelek szerint a nyakán fog maradni.

A lapnak a Fővárosi Közterület-fenntartó egyik illetékese arról beszélt, hogy szerintük nincs ok változtatni a már bevált gyakorlaton, mert az FKF-nek nem okozott gondot a lomtalanítás megszervezése és lebonyolítása, van hozzá elegendő kapacitásuk. Elmondása szerint a MOHU arra hivatkozik, hogy az új rendszer olcsóbb lesz, az illetékes szerint viszont azért, mert az emberek nagy része egyszerűen nem fogja tudni elvinni a lomjait a gyűjtőpontokra, így sokkal kevesebb kukásautó és kukás kell majd a korábbiakhoz képest. Emellett szerinte a változtatástól többen fognak majd illegálisan is megszabadulni a lomoktól

Volt olyan kerületi polgármester, aki azt mondta, egyeztetett velük a MOHU, mások számára azonban újdonság volt az ötlet, de egyaránt elutasították az ötletet.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester úgy nyilatkozott, értesült a tervről, de rossznak és átgondolatlannak tartja, mert így sokan nem fogják kidobni a lomokat, az újfajta lomtalanítás pedig szerinte nagyobb gondot is okozna az eddiginél, és szerinte is többen fognak illegálisan szemetet lerakni. „Ezúton is kérem a MOHU-t, hogy gondolja át, szükség van-e egy jól működő rendszer megszüntetésére” – mondta. 

Szász József XVI. kerületi fideszes alpolgármestert is tájékoztatták a lomtalanítás átszervezésének szándékáról; elmondása szerint erről lesz még egyeztetés januárban is, de szerinte is jól működik a házhoz menő lomtalanítás.

Az Újbudát DK-s színekben vezető László Imre elmondása szerint egy hónapja kereste meg a MOHU az önkormányzatokat a lomtalanítás átlakításának tervével, akkor Újbuda, ahogy a legtöbb önkormányzat, tiltakozását, illetve kétségeit fejezte ki a tervvel kapcsolatban, a polgármester szerint sem szolgálná ez a budapestiek érdekeit. Úgy tudja, a XI. kerületben 3-5 helyszín lenne kijelölve, szerinte egy ilyen nagy lélekszámú városrész esetében teljesen elfogadhatatlan. „Újbuda polgármestereként tiltakozom az elképzelés ellen, amely a kerület lakói számára semmilyen előnnyel, kizárólag hátrányokkal járna” – írta.

Horváth Tamás, a XVII. kerület fideszes polgármestere viszont nem is hallott a tervről, pedig más kérdésekről egyeztetett a MOHU-val, de közölte, hogy amennyiben ez a MOHU álláspontja, nem tudja elfogadni

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester azt mondta, bízik benne, hogy nem valósul meg a lomtalanítás ilyen átalakítása; a kerületben kipróbált gyakorlatokat javasolta inkább, például hogy több helyen, jellemzően sétálóutcákban konténerbe tehették a lakók a lomokat, vagy hogy a kerület külső részein előre egyeztetett időpontban tartanak házhoz menő egyéni lomtalanítást, így nem jelennek meg egyszerre a lomok a közterületen.

A Fővárosi Közgyűlésben a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság foglalkozik a lomtalanítással. A testület elnöke, Vitézy Dávid szintén ellenzi a változtatást; szerinte csak akkor lehet a lomtalanítás mai, bevált rendszerén változtatni, ha a szükséges társadalmi egyeztetések megtörténtek, és ezek alapján az intézkedés a budapestiek nagy többségének támogatását élvezi – ez azonban jelenleg nem biztosított.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.