Megszüntetné a MOHU a lomtalanítások eddigi rendszerét

  • narancs.hu
  • 2024. december 12.

Belpol

Kerületenként néhány gyűjtőpontot jelölnének ki, ahova egyénileg kellene elvonszolni a lomokat. Minden kerületi polgármester tiltakozik a terv ellen. 

A Mol hulladékgazdálkodási cége, a MOHU terve szerint megszűnne a házhoz menő lomtalanítás Budapesten, jövőre már csak kerületenként néhány gyűjtőponton, egy évben néhány napon át lenne lehetőség a lakossági hulladék lerakására – írja a Szabad Európa

Mint ismert, az eddigi gyakorlat az, hogy a budapestiek évente egyszer a házuk, lakásuk elé kitehetik a fölöslegessé vált (és nem veszélyes) nagydarabos hulladékot, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) munkatársai kukásautókba pakolnak és elszállítanak. 

A lap több, egymástól független forrásból viszont úgy értesült, hogy a Molhoz tartozó MOHU jövőre alapvető változást vezetne be a lomtalanításban: 2025-től már kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. Ez praktikusan úgy nézne ki, hogy a MOHU előre értesítené egy-egy kerület lakóit, hogy egy adott időszakban a kerület néhány közterületén (jellemzően parkolókban) áll majd néhány kukásautó, amelyekbe a kukások bepakolják és elszállítják. Ha valaki nem képes megoldani, hogy elszállítson vagy elszállíttasson mondjuk egy kitört lábú asztalt vagy elnyűtt kanapét, annak a jelek szerint a nyakán fog maradni.

A lapnak a Fővárosi Közterület-fenntartó egyik illetékese arról beszélt, hogy szerintük nincs ok változtatni a már bevált gyakorlaton, mert az FKF-nek nem okozott gondot a lomtalanítás megszervezése és lebonyolítása, van hozzá elegendő kapacitásuk. Elmondása szerint a MOHU arra hivatkozik, hogy az új rendszer olcsóbb lesz, az illetékes szerint viszont azért, mert az emberek nagy része egyszerűen nem fogja tudni elvinni a lomjait a gyűjtőpontokra, így sokkal kevesebb kukásautó és kukás kell majd a korábbiakhoz képest. Emellett szerinte a változtatástól többen fognak majd illegálisan is megszabadulni a lomoktól

Volt olyan kerületi polgármester, aki azt mondta, egyeztetett velük a MOHU, mások számára azonban újdonság volt az ötlet, de egyaránt elutasították az ötletet.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester úgy nyilatkozott, értesült a tervről, de rossznak és átgondolatlannak tartja, mert így sokan nem fogják kidobni a lomokat, az újfajta lomtalanítás pedig szerinte nagyobb gondot is okozna az eddiginél, és szerinte is többen fognak illegálisan szemetet lerakni. „Ezúton is kérem a MOHU-t, hogy gondolja át, szükség van-e egy jól működő rendszer megszüntetésére” – mondta. 

Szász József XVI. kerületi fideszes alpolgármestert is tájékoztatták a lomtalanítás átszervezésének szándékáról; elmondása szerint erről lesz még egyeztetés januárban is, de szerinte is jól működik a házhoz menő lomtalanítás.

Az Újbudát DK-s színekben vezető László Imre elmondása szerint egy hónapja kereste meg a MOHU az önkormányzatokat a lomtalanítás átlakításának tervével, akkor Újbuda, ahogy a legtöbb önkormányzat, tiltakozását, illetve kétségeit fejezte ki a tervvel kapcsolatban, a polgármester szerint sem szolgálná ez a budapestiek érdekeit. Úgy tudja, a XI. kerületben 3-5 helyszín lenne kijelölve, szerinte egy ilyen nagy lélekszámú városrész esetében teljesen elfogadhatatlan. „Újbuda polgármestereként tiltakozom az elképzelés ellen, amely a kerület lakói számára semmilyen előnnyel, kizárólag hátrányokkal járna” – írta.

Horváth Tamás, a XVII. kerület fideszes polgármestere viszont nem is hallott a tervről, pedig más kérdésekről egyeztetett a MOHU-val, de közölte, hogy amennyiben ez a MOHU álláspontja, nem tudja elfogadni

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester azt mondta, bízik benne, hogy nem valósul meg a lomtalanítás ilyen átalakítása; a kerületben kipróbált gyakorlatokat javasolta inkább, például hogy több helyen, jellemzően sétálóutcákban konténerbe tehették a lakók a lomokat, vagy hogy a kerület külső részein előre egyeztetett időpontban tartanak házhoz menő egyéni lomtalanítást, így nem jelennek meg egyszerre a lomok a közterületen.

A Fővárosi Közgyűlésben a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság foglalkozik a lomtalanítással. A testület elnöke, Vitézy Dávid szintén ellenzi a változtatást; szerinte csak akkor lehet a lomtalanítás mai, bevált rendszerén változtatni, ha a szükséges társadalmi egyeztetések megtörténtek, és ezek alapján az intézkedés a budapestiek nagy többségének támogatását élvezi – ez azonban jelenleg nem biztosított.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.